Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

348 A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. ségének fejlesztését akkor Angliában ennek ellenére sem végezte be. (Derültség balfelől.) Csak jellemzésképen meg akarok említeni egy másik dolgot is. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Ugyanez az ur . . . (Felkiáltások jobbfelől : Halljuk a nevet, hogy ki volt !) Bocsánatot kérek, ismétlem, hogy a név fölösleges. Láthatják, t. képviselőtársaim, hogyha neveket mondunk, akkor ránk fogják, hogy személyeskedünk, ha pedig nem mondok nevet, akkor önök provokálják a személyeskedést. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Teljesen mindegy, hogy az illetőt hogy hivják. Elvégre négyszemközt megmondhatom a nevet is a képviselő uraknak, de a név itt teljesen mindegy, itt a tény fontos. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha a t. pénzügyminister urnák, vagy bárkinek a képviselő urak közül kedve van ezt a dolgot továbbfolytatni, beadhat egy indítványt, benyújthat egy határozati javaslatot és akkor elvégezhetjük a dolgot. Történt az az eset, hogy Parisban nemrégiben megnyitottak egy jótékonysági bazárt. (Egy hang jobbfelől : Nem azt, aki leégett ? Derültség balfelől.) Nem értettem ezt a közbeszólást. Homonnay Tivadar: Azt mondta valaki: »Nem azt, aki leégett ?« Rakovszky István : Nem tudom, ki égett le ? Sokan égtek le, de restaurálták magukat az állam pénzéből, (Zaj jobbfelől. Elénk derültség a bal- es a szélsőbaloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mondom, nemrégen történt ez a dolog, legfeljebb másfél évvel ezelőtt. Mikor az a bazár leégett, ahol az az áldottlelkü asszony, aki annak a jótékonysági akciónak az élén áfflott, hősi halált szenvedett, az már nagyon régen volt. Szóval, Parisban nemrég jótékony bazárt rendeztek. Megtudva ezt, jelentkezett a kéjutazó a külügyministeriumba, (Derültség balfelől.) hogy fontos lenne ott Magyarországot képviselni és hogy ez a francia-magyar barátságot az integritással és minden egyébbel együtt megalapozná. (Derültség balfelöl.) Az akkori külügyminister nagyon kapott a gondolaton, megörült ennek a fenomenális ötletnek és elhatározta, hogy okvet-. lenül képviseltetni fogjuk magunkat, ellenben kijelentette, hogy mivel ott van Praznovszky követ, őt fogja utasítási, hgy jelenjék meg a bazáron. És a kéj utazó ez egyszer még hosszabb orral és megnyultabb arccal távozott a ministeriumból, mint rendesen. (Derültség balfelől.) Ezek azok a dolgok, t. Nemzetgyűlés, amelyeket szorosan véve az indemnitáshoz mondani akartam. Nagyon hálás lennék a t. pénzügyminister urnák, ha olyan szíves lenne és elhatározná magát a saját érdekében, — nem egyéni érdekről, hanem politikai előnyről beszélek — hogy ennek a felhívásomnak eleget téve, letenné ide a Ház asztalára például a földgáz-kérdéssel kapcsolatos kiküldetés körül Angliában felmerült költségek számláját. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő : Az adózók pénzéből fizették ! Rakovszky István ; Es most áttérek, t, Nemév* január hő 21-én, szombaton. zetgyülés, arra a kérdésre, amelyben teljes joggal követelhet tőlem a t. Nemzetgyűlés felvilágosításokat, tőlem, akiről az a vélelem, hogy az ország egyik legnagyobb bűnöse áll most itt a nemzetgyűlés előtt. Ertem a királykérdést. Hogy eleve kizárjak mir den kétséget, kijelentem, hogy mindenért, amit Őfelsége attól a perctől kezdve tett, hogy Svájcot elhagyta és Magyarországra jött, vállalom a teljes felelősséget politikailag itt a nemzetgyűlés előtt, jogilag a független mag3^ar bíróság előtt. (Elénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) En, amit tettem, t. Nemzetgyűlés, azt megtettem, s ha ez a helyzet még egyszer előállana, ugyanúgy cselekedném. (Zaj jobbfelől. Elénk helyeslés a bál- és a szélsöbaloldalon.) Csak arra kérem t. képviselőtársaimat, függesszék fel ítéletüket addig, amig én a Fehérkönyvvel, ezen fércmunkával szemben előadom a valódi tényállást. (Helyeslés balfelől.) Mert, t. túloldal, én önökre követ nem dobok azért, hogy ilyen álláspontot foglalnak el. (Helyeslés balfelől.) önök egy kétszínű játék áldozatai, önök félre vannak vezetve. (Igaz ! ügy van ! balfelől. Felkiáltások a jobboldalon : Tessék bebizonyítani !) Hornyánszky Zoltán : A Friedrich-pör ben is azt mondták, hogy Friedrich gyilkos, felbujtó, és az lett a vége, hogy megsemmisült a vád. (Zaj jobbfelől.) Akkor is azt mondták, hogy Friedrich felbujtó és a végén kisült, hogy nem igaz. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak. (Egy hang a jobboldalon.: Mi nem vagyunk félrevezetve ! Magyar emberek vagyunk !) Homonnay Tivadar: Ät ne gyere! Maradj a helyeden ! Ne provokáld a tegnapi szcénát ! Te vagy az oka ! (Nagy zaj és közbeszólások a Ház minden oldalán ) Elnök (csenget) : Kérem Homonnay és a többi képviselő urakat is, szíveskedjenek csendben maradni, nehogy a tegnapi események megismétlődjenek. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Rakovszky István : Teljesen fölösleges, hogy t. képviselőtársam engem a bizonyításra hívjon fel, hiszen én bizonvitani akarok. T. Nemzetgyűlés ! Ha igazságosak akarunk lenni, meg kell vizsgálnunk a kérdés pszichológiai fejlődését. Ismétlem, egyetlen egy kormány sem folytatott kétszinübb, bujkál bb politikát, mint a mostani. A legilletékesebb tényezők nem győzték hangoztatni előttem, mások előtt, hogy ép olyan legitimisták, mint én magam vagyok, továbbá, hogy csak az az egyetlen kívánságuk van, hogy a király minél hamarább jöjjön vissza. Cs. Kovács István : Magyar ember volt ? Rakovszky István : Nem, kérem, kinézer. (Elénk derültség a baloldalon.) Tankovics János : Valószínűleg ! Magyar ember ilyent nem csinál ! Rakovszky István : Ügyeljen nagyon magára a t. képviselő ur, mert elnöki cenzúrában fog részesülni, ha én megmondom, hogy ki volt az. Hornyánszky Zoltán : A mentelmi bizottságban már szó volt róla, A kormányzó ur maga