Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

338 A nemzetgyűlés 293. ülése 1922. évi január kő 20-án, pénteken. (Zárt ülés után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szilágyi Lajos: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: S ilágyi képviselő ur félreértett szavainak helyreigazítása címén kért szót. A szó őt megilleti. (Halljuk! Halljuk! half elől.) Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Ugy hiszem, kötelességem, hogy azon szavaknak, amelyek miatt az elnök ur a szót tőlem megvonta, a valódi értelmét megmagyarázzam. Én azt akartam a beszédem folyamán kifejtem, hogy a SimonyiSema dam egyszeri, a gróf Teleki Pál kétszeri és a gróf Bethlen István kétszeri ministerelnöki kinevezése, szóval az Összes eddigi ministerelnöki kinevezések a többségi parlamentáris elv ellenére történtek. (Ugy van ! balfelol.) Ennek elmondásában akadályozott meg engem az elnöki szómegvonás, amely gondolatmenetem első mondatának befejezése után ért. Meg vagyok győződve róla, hogy ha az elnök ur bevárta volna a gondolatmenetem végét, akkor nem vonta volna meg tőlem a szót. (Ugy van! balfelol.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A képviselő ur első mondatának befejezése után abban a hitben voltam, hogy személyes élü kritikát kivan gyakorolni a kormányzó ur felett, amit természetesen semmi esetre sem engedhetek meg. Miután azonban mostam felszólalásából azt látom, hogy tulajdonképen a pailamentárizmus szempontjából kívánta az egyes kormányok alakítását kritika tárgyává tenni minden személyes él nélkül, kijelentem, hogy amennyiben ezt a gondolatmenetét ismertem volna, ugy a szómegvonás nem következett volna be. (Helyeslés balfelol.) Az első mondat után azonban én nem gondolhattam mást, mint azt, hogy a kormányzó ur felett gyakoroltatik a kii.ika és hogy a kormányzó ur személye vonatik bele a vitába. Én tehát nyugodt lelkiismerettel állok e tények felett és adandó esetben újból nem cselekedhetnék máskép, mint amint ez esetben tettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Az idő előrehaladván, napirendi indítványt fogok tenni. Ugron Gábor: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A házszabályokhoz kérek szót. A délutáni ülésen és ilyenformán az ezzel kapcsolatos események alkalmából nem voltam jelen, tehát csak hallomásból tudom azt, hogy mi történt. Azonban, hogy a nemzetgyűlésnek már úgyis rövid tartamú ideje alatt meg legyen teremthető az a légkör, hogy a tanácskozások nyugodtan folyjanak le, ugy érzem, hogy ezzel a ténnyel, amely az ellentétek körül S-ilágyi Lajos képviselőtársam és az elnök nyilatkozatával most élimina Itatott, mindaz, ami ebben az ülésteremben történt, reparálva még nincs. (Ugy van! balfelol.) Itt olyan jelenetek játszódtak le, amint hallom, amelyek a nemzetgyűlés üléstermében nem igen emlékszem, hogy lejátszódtak volna, vagy pedig talán nagyon régen, egyszer, december 13-án. T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlési képviselő urak is mind emberek, tehát az emberi gyengeségek elfoghatják őket. De ha történnek hibák és olyan súlyos hibák, mint ma történtek, bár fel is volt már függesztve akkor az ülés, tehát nem nyilt ülésen, de a nyílt ülés után közvetlenül ebben a teremben, az ország színe előtt : higgyék el, hogy az országnak használnak akkor, ha megteszik azt, amit én még folyton várok, hogy mindazok a férfiak, akik ennek az incidensnek előidézésében résztvettek, akik elragadtatták magukat és olyant cselekedtek e teremben, amit nem lett volna szabad cselekedniük, megkeresik és megtalálják a módját annak, hogy itt, a nemzetgyűlés előtt tettüket reparálják. (Általános helyeslés.) En azt hiszem, hogy a jelen pillanatban talán még annyira fel vannak korbácsolva az idegek, hogy ezt talán nem tudják megtenni.. De egy-két nap múlva lesz ülésünk. Én igen kérem azokat a képviselőtársaimat, hogy találják meg a megfelelő reparációnak a módját. (Helyeslés.) Ezt óhajtottam megjegyezni. (Altalános helyeslés.) Elnök : Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a földmivelésügyi minister ur a holnapi nap folyamán válaszolni kíván Kerekes Mihály képviselő urnák Mucsai László törökszentmiklósi földbirtokának bérbeadása tárgyában hozzá intézett interpellációjára. Az idő előrehaladván, napirendi indítványt kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szombaton, f. hó 22-én d. e. 10 órakor tartsuk a következő napirenddel : 1. az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása ; 2. a földmivelésügyi minister urnák Kerekes Mihály képviselő ur" interpellációjára adandó válasza ; 3. az indítvány- és interpella cióskönyvek felolvasá sa ; 4. a jegyzőkönyv hitelesítése. (Felkiáltások jobbfelől : Az if ártörvény ! Ki voU már tűzve mára!) Méltóztatnak kívánni az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat kitűzését is ? Nagy János (egri) : A napirendhez kérek szót Î Elnök : Azonnal meg fogom adni a szót. Méltóztatnak kívánni az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatnak felvételét is a holnapi napirendre ? (Felkiáltások jobbfelől : Igen !) Rassay Károly : Szót kérek a napirendhez ! Elnök: Már előbb jelentkezett Nagy János képviselő ur ! Nagy János (egri) : Ugyanezt akartam kérni ! Rassay Károly : így nem lehet feltenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e kívánni, hogy az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat is tűzessék napirendre, mert akkor méltóztassék indítványt tenni. En a magam részéről azok közé tartoztam, akik az ipartörvény revíziójának napirendre tűzését állandóan sürgették. Ennek dacára ebben a percben nem vagyok abban a helyzetben, hogy az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslatot