Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-292
À nemzetgyűlés 292. ülése 1922. párt a gazdasági reformokat nem tudja megvalósítani, miért jönnek ezzel a gondolattal. Es amikor önzetlenül, látva az elkövetkezendőket, ezt javasoltam, akkor miért támadtak. (Mozgás balfelől.) Egészen bizonyos, hogy ha a közgazdasági minister urak nem azb gondolják, hogy ők csak a párthiveikkel kötelesek megállapítani, mi az ország érdeke, (Igaz ! Vgy van ! balfelől.) hanem minden szakértőt bevonnak munkájukba, — és ezt abban az időben az egységes párt tette volna lehetővé —mindenki hozzájárulhatott volna Magyarország gazdasági rekonstrukciójához, ha csak egyetlen egy tervecskével is. Akkor nem kellett volna félni a kritikától és nem hátsó lépcsőkön, sötét előszobákon át intézték volna ezeket a dolgokat. Ha költségvetési vitát tudtunk volna rendezni, (Ugy van ! balfelől.) hogy beláttunk volna a ministerek összes tervezeteibe és nemcsak a ministerelriök és a pénzügy minister adott volna általános programmot, hanem minden szakminister idehozta volna az ő legjobb tudását és azt mondta volna, tessék szabadon megbírálni, akkor azt hiszem kvalitatív is többet tudott volna ez a nemzetgyűlés elérni. Rassay Károly : Azért mondom, hogy a kormány felelős ! Czettler Jenő : Egészen biztos, hogy nagy koncepciókat egy ilyen szerencsétlen országban nagyon bajos sikerre vinni. Egészen biztos az is, hogy annak, amit legjobbjaink is terveznek, egy része, talán nagyobb része légvárépités, de ha csak 10—20% megvalósult volna azokból az egészséges tervekből, amelyek itt-ott a sajtóban vagy másutt felmerültek, sokkal előbbre volnánk. Tudom, hogy minden forradalom után a demokrácia elve összeütközik a szaktudás elvével. Nem azt keresik, ki ért a dolgokhoz, hanem kiben Összpontosul a közbizalom. Drozdy GyŐZŐ ". Nem az a demokrácia, hogy niemandok kerüljenek felszínre ! Czettler Jenő : Én elismerem a demokratikus elv igazságát, de akkor állítsanak azok mellé, akikben a közbizalom összpontosul, oly szerveket, amelyek lehetővé teszik a szaktudás érvényesülését is. Igen t. előadónk, aki az Országos Gazdasági Tanácsot proponálta, — talán kissé mosolyognak is némelyek, hogy nincs egy felszólalásom, amelyben-az Országos Gazdasági Tanács elő nem jön — nem játékból proponálta ezt, hanem hogy mindenki részt vehessen szaktudásával az ország újjáépítésében és a nyilvánosság kritikája előtt adhassa elő mindenki gazdasági terveit. Rassay Károly : Miért nem a kormány hozza elő ugyanezt ! Czettler Jenő : Körülbelül fél éve kész a törvényjavaslat. A bizottság letárgyalta,, fél óra alatt keresztülmehetne. Figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést, hogy ez alatt az idő alatt, amíg a választásokra való tekintettel parlamentünk nem lesz, ez az egyetlen fórum, amely előtt a nyilvánosság védelme alatt ellenőrizni lehet bármely kormány gazdasági tevékenységét és gazdasági terveit. évi január hő 19-én, csütörtökön. 269 Hogy micsoda fontos gazdasági kérdésekről van szó, arról még fogok szólni. A pénzügyi és közélelmezési tanácsra hivatkoznak. A pénzügyi tanács egészen más szerv ; az a gazdasági életnek csak egy bizonyos részét, az államháztartást öleli fel és inkább birói fórum, amely a nyilvánosság kizárásával intézkedik, hiszen erre esküt cettünk mi, a tanács tagjai. A közélelmezési tanácsban tulaj donképen az ipari, a városi, a falusi és mezőgazdasági érdekeltségek kiegyenlítő szervét alkották meg. Én bevallom, az első pillanattól kezdve nem tudtam azokat a rózsás reménységeket hozzáfűzni, mint a kormány egyes tagjai. Nem pedig azért, mert a bolsevizmus tanúságai nyomán, de ugy is mint közgazda, olyan dolgok eredményességében, amely dolgok az élelmiszerkészleteknek, vagy bármely vagyonnak csak a szétosstását, nem pedig a többtermelést, a produkció fejlesztését tervezik, nem bizom. Utóvégre a nullát akárhányfelé osztjuk, senki abból jól nem fog lakni. Nekem olyan fórum kell, amely nem a nyomorúságos termelésünknek szűken megmaradt eredményeit tologatja ide-oda kiviteli engedélyekkel, vagy más effélékkel operál, hanem egy szerves gazdasági programmot ád, amely a nyilvánosságot megbírja. Ez csak az Országos Gazdasági Tanács publicitásával biztosit ható. A németek is belátták és megcsinálták ezt. Nem értem, hogy miért fázunk mi tőle. A gazdasági tanács felállítására miért lesz égető szükség ? Figyelmeztetem a t. Nemzetgyűlést, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésének az ideje elkövetkezett. Nagyon jól tudom, hogy ezeket a kereskedelmi szerződéseket be kell cikkelyezni. De akkor, amikor a kormány ezeket a javaslatokat a Ház elé hozza, akkor már azokon nem sokat tudunk változtatni. Fontosabb az előkészítés. Már most bizonyos előcsatározásokat látunk, brosúrákat, hírlapi cikkeket kapunk. De én nem tudom magam olyan könnyen egy állásponttal azonosítani, mint Orbók Attila igen t. képviselőtársam, aki a kereskedelmi csarnok álláspontját egy olvasásra az utolsó szóig magáévá tette, hanem azt gondolom, hogy minden érdekeltséget: a gazdát, a kereskedőt, az iparost meg kell hallgatni és az ellentétes álláspontokból kell leszűrni azt az álláspontot, amellyel meg fogjuk Ítélni a kormánynak erre vonatkozó előterjesztéseit. Ne gondoljuk azt, hogy a kormányra nézve könnyű lesz a kereskedelmi politikai orientáció. A kormány válaszúton van. Neki most kell dönteni afölött, hogy vájjon az osztrák példára csak külkereskedelmi politikát követ-e, vagy pedig szervesen fel akarja-e építeni a magyar ipart. Igen kedvező beállításokkal találkozunk különösen a gazdák és a kisgazdák részére, hogy a kereskedelmi szabadság ennyit meg ennyit jelent, ilyen meg ilyen nagyszerű üzleteket csinálhatunk, mint a Duna mellett fekvő állam, kereskedelemre vagyunk predesztinálva stb. stb. T. Nemzetgyűlés ! Amikor a Hegedűs-féle koncepciót kénytelen voltam egy magánegyesület-