Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-291
A nemzetgyűlés 291. ülése 192, ezeket a megüresedett tisztviselői állásokat, ez csak ideiglenes állapot, mert ezeknek a tisztviselőknek a mandátuma csak a legközelebbi tisztújításig terjed, mely tisztujitásnak követnie kell a törvényhatóságok és városi képviselőtestületek újjászervezését és újból való megalakulását. Természetes dolog, hogy igy a tisztviselői kar felett mindig ott lebeg a bizonytalanság Damokleskardja és ez megakadályozza céltudatos, eredményes munkájában, aminek eredménye visszatükröződik némi tekintetben abban is, hogy ugy a földreform végrehajtása, mint a házhelyek kiosztása is nem olyan tempóban történik, mint szükséges volna. (Ügy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Különösen a városokban egyrészt ez a bizonytalan helyzet, másrészt a megélhetést nem biztositó fizetés ösztönzi az értékesebb elemeket arra, hogy elhagyják a helyüket és más téren keressenek maguknak boldogulást, megélhetést. Fangler Béla : Egy esztendeig nem volt kiadva a földbirtokreform végrehajtási utasitása és ezért nem lehetett végrehajtani ! Drozdy Győző : Csak kilenc hónapig ! Szijj Bálint : Csak félesztendeig. Kolosváry Kiss István : A vármegyei, városi és községi képviselőtestületek újjáalakításáról szóló törvényjavaslat már egy év óta készen van, még Ferdinandy volt belügyminister ur ministersége alatt elkészült, de nem tudni mi okból, még nem került a nemzetgyűlés elé. Azt hiszem, hogy ha nem is jó az a törvényjavaslat, azóta már mégis át lehetett volna dolgozni, de meg a nemzetgyűlés is, ha a törvényjavaslat tárgyalásra kerül, mindenesetre akként fogja azt átdolgozni, hogy az a nemzetgyűlés érdekeinek megfeleljen. MeskÓ Zoltán : A kor szellemének ! Kolosváry Kiss István : Hiszem, hogy a nemzetgyűlés hajlandóságot fog mutatni arra, hogy ezt a törvényjavaslatot rövid idő alatt letárgyalja, ha az idekerül, és mindenesetre nagyon óhajtandó volna, ha végre valahára ezen a téren is rend lenne és a törvényhatósági bizottságok, valamint a községi képviselőtestületek megalakulhatnának és ennek nyomán a tisztujitásokat is meg lehetne tartam. MeskÓ Zoltán : Az alispánt öt bizottsági tag választja ! Kolosváry Kiss István : Hogy a nemzetgyűlés nem foglalkozhatott az alkotmányjogi törvényjavaslatokkal, annak több sajnálatos és káros eredménye következett be. Hogy csak egyre mutassak rá, kénytelen vagyok rámutatni arra a viszszás helyzetre, melybe a rendezett tanácsú városok a rendőrségnek kormányrendelettel történt államosítása következtében jutottak. Nagy örömmel fogadták a városok az államosítást, mert hiszen ezzel nagy költségektől szabadultak meg és abban a hitben üdvözölték azt, hogy ezzel ugy a közigazgatási, mint a közbiztonsági rendészet terén a haladásnak nagyobb foka fog bekövetkezni. Kellemetlen meglepetés érte azonban a városokat, mikor az államrendőrség hatáskörét megS. évi január hó 18-án. szerdóm. 211 állapító belügyministeri rendelet azoknak az ügyeknek a nagy tömegét, melyeket eddig a törvény és a városi szabályrendeletek szerint a városi rendőrségek láttak el, kikapcsolta az államrendőrség ügyköréből és a városokat arra kötelezte, hogy ezeket az ügyeket saját közegeikkel lássák el. Ez az intézkedés készületlenül találta a városokat, mert nem állithattak be idejében olyan szakerőket, melyek ezeket az ügyeket megfelelően elintézhették volna, ami az ügyek elintézésére és a közérdekre mindenesetre káros hatással volt. Egyes városok ugy segítettek magukon, hogy külön városi rendőrséget állitottak fel. Más városokban, ahol az államrendőrség vezetője és a városi elöljáróság között megértés volt, szükségtelen volt a városi rendőrség felállitása, mert a rendőrség ezen ügyek nagy részének elintézését magára vállalta. Másutt ismét rendőrbirói hivatalt állitottak fel, szóval mindegyik város, ahogy tudott, segitett magán. De hogy ez az össze-vissza intézkedés nem felel meg a közérdeknek, azt ugy hiszem, nem kell hosszasan fejtegetnem. Mindenesetre kivánatos volna, hogy ha már a törvény az államosításra vonatkozólag utólag ide be nem terjesztetett, legalább rendeletileg rendeztessék ez a kérdés egyöntetüleg, még pedig akként, hogy ezeknek az ügyeknek nagy része, a közigazgatási és a szociális rendészet nagy része visszaadassék az államrendőrség hatáskörébe és igy a városok mentesittessenek a külön rendőrség felállításának költségeitől. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! örömmel üdvözlöm az ipartörvény revíziójáról, valamint a rokkantak és hadiözvegyek és árvák segélyezéséről elkészített törvényjavaslatot. Óhajtandó volna, hogy még ezek is letárgyalhatok lennének ennek a nemzetgyűlésnek tartama alatt, mert ezekkel, különösen a rokkantak és hadiárvák segélyezéséről szóló törvényjavaslat elintézésével igazán becsületbeli kötelezettséget teljesítenénk. Kivánatos volna tehát, hogy mielőtt ez a nemzetgyűlés szétmegy, még ezek a javaslatok is törvényerőre emelkedjenek. Sok hasznos törvényt kellett volna még megvalósítani, igy többek között a Duna-Tisza közötti belvizek lecsapolásáról szóló törvényjavaslatot, aminek megvalósítása a munkanélküli munkástömegeknek adott volna kenyeret, és ami most az alacsony vízállás mellett lett volna a legsikeresebben megvalósítható. Meg kellett volna alkotnunk az erdősítésről szóló törvényt is, amely csonaka Magyarország mai helyzetében, amikor az erdőterületek elcsatoltattak tőlünk, igen fontos és messze kiható jelentőségű, de az idő rövidsége miatt ezt most már, sajnos, megalkotni nem lehet. Ezek utánáttérek, t. Nemzetgyűlés, a ministerelnök urnák arra a kijelentésére, amely minket mint agrár-pártot különösen érdekel. A ministerelnök ur konstatálja azt, hogy kiviteli mérlegünk ijesztően passzív és kijelenti, hogy mindent el kell követnünk a kivitel fejlesztésére és a külkereskedelmi szerződések megkötésére. Ezzel kapcsolatban azonI ban azt is kijelenti, hogy a kiviteli vámokban és a 27*
