Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

A nemzetgyűlés 291. ülése 1922, '. évi január hó 18-án, szerdán. 199 kilószámra hozza részünkre a leveleket és mindannyian tudjuk azt, hogy a képviselőknek legnagyobb része eljár a ministeriumokban, eljár bizonyos ügyekben, eljár ugy, hogy sokszor kényszerítve van rá, hogy kerülete ügyeiben eljárjon és kénytelen sokszor olyan dolgokban is eljárni, amelyeknek van esetleg bizonyos üzleti vagy személyes vonatkozása. Ismerek ebben a Házban kiváló képviselőket, akik kerületeik érdekében gazdasági vonatkozású ügyekben is eljárnak, de meg vagyok győződve arról, hogy semmi más nem vezette őket, mint a kerületük szolgálata érdeke. Szijj Bálint: Erre mondja Huszár Elemér, hogy kijárás. Berki Gyula : Huszár t. képviselőtársam és más képviselőtársam is állandóan és folytonosan azt kiáltják, hogy mi van a panamával, mi van ezzel, mi van azzal. Hát vegyék tudomásul, hogy mi ezzel nyugodtan nézünk szembe. Ez csak arra alkalmas, hogy megmérgezzék az ország közvéleményét, ez csak arravaló, hogy ezt a pártot ugy állítsák oda az ország közvéleménye elé, mint a panamisták pártját. Csontos Imre: Szégyeiheti magát! Berki Gyula : Ez ellen az inszinuáció ellen tiltakozunk. Mi magunk is akarunk ebben az ügyben tisztán látni és legyenek meggyőződve arról, hogy nem fogunk semmi olyasmit követelni, amivel ebben az egész ügyben való tisztánlátást az egész ország közvéleménye előtt nem a legteljesebb mértékben teszik majd lehetővé. B. Szterényi József: Nagyon helyes! Berki Gyula : Nem lehet itt általánosságban gyanúsítani. (Elénh helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Nem lehet itt egy parlamenti pártot, az ország legnagyobb pártját, a szégyenpadra ültetni, ... B. Szterényi József: Ha van bűnös egyén, pellengérezzük ki, de ne általánosítsunk. Berki Gyula : ... és nem lehet itt egyes képviselők bűnét partoknak inszinuálni, mert vegyék tudomásul, hogy mi olyan fegyverekkel fogunk harcolni, amilyeneket önök velünk szemben alkalmaznak. Bennünk lesz erkölcsi bátorság, bennünk lesz elhatározás ahhoz, hogy mindazokat az inszinuációkat ugyanazokkal a fegyverekkel verjük vissza, amelyeket önök velünk szemben alkalmaznak. Kerekes Mihály : Benkő Gábor már elkezdte ! Hazudott Karcagon ! (Zaj jobbfelöl.) Csontos Imre: Az az ő bűne! Kerekes Mihály: De ott voltatok! Berki Gyula: Tessék nevekkel előállani; tessék megemlíteni, kik voltak, de nem aitalânositani. Tessék konkrétumokkal jönni, de egy egész pártot nem lehet ilye« inszinuációkkal illetni. (Elénh helyeslés a jobb- és á szélsőbaloldalon.) Ez a párt semmiből és semmivel lett naggyá. Ezt a pártot nagygyá tette egy nagy gondolat, melyet a mi vezérünk vetett fel, nagyatádi Szabó István (Élénh éljenzés jobbfelöl.) és ez a gondolat az, hogy ennek az országnak nagy többsége földmivelő emberekből áll, ennek az országnak nagy többsége azokból az elemekből áll, akik a háború alatt, a forradalmak alatt, a kommün alatt ós azóta is ennek az újonnan kiépítendő nemzeti államnak legszilárdabb alapját képezik. Ezeknek a tömegeknek a megszervezését elmulasztani már a háború előtt is bűn volt. Meg vagyok győződve, hogy ha nagyatádi Szabó Istvánnak több mozgási szabadságot adnak, ha ő a falut megszervezheti és egy kész szervezett földmivestársadalommal várhatja be azt az eseményt, amely bekövetkezett 1918 októberében, itt kommunizmus nem lett volna soha. Ennek felismerése, ennek a gondolatnak megismerése hozott bennünket össze egy táborba, összehozott pénz és egyéb eszközök nélkül, öszszehozott a programmunkban rejlő igazságok révén, összehozott a mi meggyőződésünk szilárdsága révén. Ilyen körülmények között nem lehet bennünket ilyen inszinuációval illetni. Erre én csak azt felelem, hogy mi nyugodtan állunk a nemzet elé, meg fogjuk vivni ezt a küzdelmet és biztos vagyok benne, hogy a nemzet milliói újra mi mögénk fognak állani. (Ugy van ! ügy van ! jobbfelöl.) Azért, hogy ebben az országban a meghozott törvények egy része nincs tökéletesen végrehajtva — és itt különösen alludálok a földreformra — azért, hogy a bürokrácia túltengése miatt a kormányzat nélkülözi azokat az eszközöket, melyek a mai életben gyorsabb tempót követelnek, ki lehetne elégíteni azokat a tömegesen jelentkező nagy igényeket, melyek a gazdasági, szociális és közigazgatási élet minden terén jelentkeznek. Hogy ez nem történhetik meg, ennek sem ez a kormányzat és sem ez a párt nem az oka. Oka ennek 8»Z £L kormányzat, mely a kommün bukása után tévesen és kormányzati gyakorlat nélkül Ítélte meg a helyzetet és nem ugy fogta meg ezeket a kérdéseket, mint ahogy meg kellett volna fognia. En nem veszem rossz néven Friedrich t. képviselőtársamtól, hogy a kommün bukása után teljesen elhibázta kormányzati politikáját; ezt annak tudom be, hogy hiába, egy ország kormányzatát vezetni csak gazdag tapasztalatok ós hosszú törvényhozási munka után lehet. Ha ő körülvette volna magát gyakorlott politikusokkal, . . . Dinich Vidor: Nem talált ilyeneket! Berki Gyula: . . . ha körülvette volna magát kormányzati képességre alkalmas férfiakkal, ha megelégedett volna azzal a sikerrel, hogy a kommün bukása után a Peidi-kormány kezéből kivette a kormányzó pálcát, és ha azt átadta volna olyanok kezébe, akik megfelelő élettapasztalattal, felismeréssel és annak tudatával kormányoztak volna, hogy ennek a nemzetnek összes tisztességes szellemi, erkölcsi és gazdasági erőit