Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

198 A nemzetgyűlés 291. ülése 19k ságra fogják hárítani. A magyar zsidóságnak nem érdeke, bogy egy ilyen exponált kérdésben a legelső raj vonalban harcoljon. De azt hiszem, Sándor Pál t. képviselőtársam tévedésben is volt, amikor az egész zsidóság nevében a legitimizmus mel« lett leszögezte magát. Â zsidókérdésnek vannak más vonatkozásai, vannak gazdasági vonatkozásai is. Friedrich István t. barátom tegnapi beszédében a »kurzuscsócselek« gazdasági alakulásaira utalt, — szándékosan (használom ezt a banális kifejezést, mert ő ugyanezt használta. Helyes, a legitim kereskedelemnek törvényes keretek közt adjuk meg a szabadságot, biztosítsuk a gazdasági élet szabadságát abban a szellemben, ahogy G-aal Gaszton mélyen t. képviselőtársam legutóbbi beszédében is azt kifejezte és ahogy azt az ország gazdasági érdekei is megkívánják. Ez mind rendben van. De Friedrich t. képviselőtársam a kormányra hárítja a felelősséget mindazokért az elhibázott gazdasági alakulásokért, amelyek a kurzus első fellángolásában ebben az országban létrejöttek, pedig elsősorban az a kormányzat felelős azért, ha történtek ezen a téren hibák, ha történtek elhibázott vállalkozások, kormány, amely ezeket inaugurálta, (ügy van! jóbbf'elöl.) Az a szellem és az a politika adta a kalandorok kezébe is a vállalkozás lehetőségét, amely a kommün bukása utáni első kormányzatban megnyilatkozott. (Ugy van ! jobbfelöl.) Mert vannak nagy keresztény alakulások, amelyeket nem a kurzus hozott létre, amelyeket nem Friedrich Istvánnak Wenckheim-palotai tüzes beszédei teremtettek meg, mint a Hangya, Központi Hitelszövetkezet és a Gazdák Biztosító Szövetkezete, és egyebek. Ezeket nem is lehet egy napon említeni amazokkal. Ezekre az alakulásokra szükség van, mert méltóztassék csak végigmenni az országon ós megnézni, hogy mindenhol, ahol Hangya, Hitelszövetkezet van egy községben, annak hatása meglátszik annak a községnek gazdasági életén. A Hangya egy továbbképző intézmény, a Hangya pótolja azokat a hiányos népoktatási intézményeket, pótolja a mezőgazdasági kultúrának hiányait azokon a vidékeken, ahol a Hangyát már évtizedekkel ezelőtt bevezették. Kereskedelmi szellemet nevel a magyar faluban, kereskedelmi érzéket, műveltséget terjeszt. Mindezeket természetesen nem lehet egy kalap alá vonni azokkal a Friedrich István t. képviselőtársam által emiitett kalandos vállalkozásokkal, amelyek az ő első kormányzati idejében a kurzus első fellángolásában keletkeztek. Hiszen ,sok szó esik itt a korrupcióról, a panamáról. Álljunk meg itten egy szóra. Amikor az októberi összeomlás után jött a forradadalom, ez hozta magával először a pazarlást, ez hozta magával először a korrupciót, mert a háború alatt kifejlődött a lelkekben egy olyan érzés, amely alkalmassá tette az állami életnek, '. évi január M 18-án, szerdán. hivatalnokoknak, a közgazdasági életnek korrumpálására ezt az országot. A korrupció minden háborúval, minden forradalommal és minden felfordulással vele jár. A korrupciónak és a pazarlásnak azonban legalább a mértókét, legalább a tempóját lehetett volna kissé leszállítani a kommün bukása után. Bocsánatot kérek, ha van valakinek joga a pazarlás ellen, a korrupció ellen beszélni, nekünk van jogunk, mert mi mindig ez ellen harcoltunk, de Friedrich István t. képviselőtársam a csonka Magyarországnak 15 ministert és 2B államtitkárt állított be. Engedelmet kérek, mindig felülről terjednek a betegségek. Kerekes Mihály: Ha mindenki államtitkár akart lenni! Patacsi is leesküdött! Berki Gyula: Tetszett volna már akkor számolni a nemzet szegénységével, számolni azzal a nyomorúsággal és mindazokkal a bajokkal, amelyekbe ez a nemzet beleszakadt a háborúk és a forradalmak után. A kin vasalt nadrág volt és aki elegánsan tette zsebébe a zsebkendőjét, az csak szürke autón járt a kommün bukása után. Valóságos autóláz fogott el mindenkit. Kis állami hivatalnokok, apró állami tisztviselők nem jártak gyalog, hanem autón szaladgáltak ebben az országban. Ott kellett volna elkezdeni a takarékosságot. Ennek a kis országnak öt-hat jó minister is elég és nem lett volna szükség tizenötre, és viszont nem lett volna szükség 25 államtitkárra, nem lett volna szükség uj állások inaugurálására, nem lett volna szükség propaganda-ministeriumra, (Ugy van ! jobbfelöl.) és nem lett volna szükség mindenféle olyan uj alakulásokra . . . Kerekes Mihály : Ez az ! Berki Gyula : . . . amelyeket a kormány inaugurált; amelyeket a kormány financirozott és az ország mai pénzügyi helyzetéért, az ország gazdasági életének leromlásáért, és ennek a féktelen pazarlásnak nyomán jelentkező bizonyos* jelenségekért most egyedül erre a kormányra és erre a pártra akarják a felelősséget hárítani. Kerekes Mihály: A ministerelnök mondja, hogy vannak különítmények, ő ismeri el és ő mondja, hogy szükség van rájuk. (Zaj jobbfelől.) Karafiáth Jenő : Bassay- és Kerekes-különitmények ! Brevi manu ! Berki Gyula: Mi, akik nemzetgyűlési képviselők vagyunk, mi akik lelkiismeretesen igyekszünk kerületünk dolgaiban eljárni, talán legjobban érezzük azt, hogy sokkal több időt szentelhetnénk a mi valóságos hivatásunknak, a mi tényleges törvényhozói munkánknak, ha nem volnánk sokszor kénytelenek személyes ós szubjektív természetű kérdésekben is eljárni. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy titkárokat, levélírókat kell tartanunk, hogy levelezéseinket le tudjuk bonyolítani. Mindannyian tudjuk, hogy a posta