Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-274

A nemzetgyűlés 274. élése 1921. rel akarnók megtámadni azért, hogy területeinket visszaszerezzük. Griger Miklós: Most nem, de elkövetkezik annak ez idfje ! B. Szterényi József : Nem hirdethetjük eléggé, t. Nemzetgyűlés, a mi feltétlen békés szarj dekán­kat, nem hirdethetjük eléggé a mi gazdasági és péizügyi kibontakozásulk érdekében, hegy itt e megcsoi kitott kis országban egy békés munka által élni akaró nemzet van, amely nem keres zavart, nem zavarosban akar halászni, nem keres aggresszivitást, hanem ellei kezőleg : békét keres szomszédaival, megértést keres a művelt világgal, hegy jegait a jövő hozza vissza. A törvényjavasla­tot rem fegadom el. (Éljenzés és taps a szélső­baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Plósz István! PlÓSZ István : T. Nemzetgyűlés ! A nemzet­gyűlés ei gedelmét kellene kikérnem, hogy hosszab­bitsuk meg a tárgyalás idejét, azonban interpellá­ciós nap lévén, kérem a nemzetgyűlést, hegy hol­nap mondhassam el beszédemet. (Helyeslés bal­felől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hegy a házszabályok 212. §-a ezt a kérést a kép­viselő urnák megér gedi és a nemzetgyűlésnek mód­jában van eziránt határozni ; kérdem a t. Nem­zetgyűlést, méltóztatrak-e a képviselő ur kérését teljesiteri ? (Igen f) Ha igen, akkor a tárgyalást megszakítom s a hob api ülésre nézve napirendi javaslatot kivánck tenni. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hegy legközelebbi ülését december hó 22-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa, . .. Drozdy GyŐZŐ: Reméljük, hegy ez lesz az utolsó ! Elnök : ... amelynek napirendje a követ­kező lenre ; 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hite­lesitése, 2. a most napirenden lévő törvényjavaslat folytatók go s tárgyalása. OrbÓk Attila : A napirendhez kérek szót ! Elnök : T s&ék ! Orbók Attila : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzet­gyűlés előtt Ikszik egy törve, yjavaslat Magyar­ország belépéséről az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi unióba. Miután rerdkivül sok magyar iró munkája nem feg jég­védelmet kapni külföldön akkor, ha január l-ig ez a törvér yjavaslat nem emelkedik törvényerőre, arra kérrém'a t. Nemzetgyűlést, hegy e törvény­javaslat letárgyalását az ii demr ity vita megszakí­tásával a holnapi napirerd sorába vegyük fel. Tudtommal ez a kormány intencióinak is megfelel, mert a napokban a színpadi szerzők egyesületének elröknége tisztelgett a kormány egyik tsgjánál, gróf Bánffy Miklósrál, aki kijelen­tette, he gy ilyen értelemben lépést fog tenni a kormáj yi ál. Tekintettel tehát arra, hogy ez a kormány intencióival nem áll ellentétben, tekintettel továbbá arra, hogy ez a törvényjavaslat nagyon röviden évi december hó 21-én, szerdán. 79 letárgyalható, mert mindössze egy nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről van szó, tisztelettel kérem, méltóztassék e törvényjavaslatot a napi­rendbe fölvenni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ha jól értettem, a t. képviselő ur azt az indítványt teszi, hogy a holnapi napirend második pontjául vegyük fel az általa emiitett törvényjavaslat tárgyalását és a harmadik pont legyen a ma félbeszakított törvény­javaslat tárgyalása. (Felkiáltások : Igen !) Mert csak igy lehet az indítványt föltenri. Kérdem tehát, méltóztatnak-e Orbók Attila képviselő urnák ez indítványát az elnöki napi­rerddel szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Határozatként kimordom, hegy a képviselő ur által emiitett törvényjavaslat, mint 2. pont, a napirendbe fölvétetik. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet illán.) Elnök : Az ülést újból mengyitom. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Gunda Jenő ! Gunda Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Nem kívá­nok az előttem szóló Szterényi képviselő úrral vitába szállani, de szentül meg vagyok győződve arról, hogy felszólalásom meghallgatása után ő maga is kénytelen lesz néhány kijelentését korri­gálni. (Ügy van ! balfelől.) Az államháztartás helyreállításában szinte felbecsülhetetlen szerepet játszó osztálynak, a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek szo­morú sorsát és tűrhetetlen helyzetét szeretném felszólalásomban a t. Nemzetgyűlés elé tárni. A törvény ugyanis, az 1898. évi II. törvénycikk, amely hívatva volna arra, hogy a mezőgazdasági eselédek sorsát rendezze, őket a kizsákmányoló tőke szivtelensegevel és lelketlenségével szemben megvédelmezze, olyannyira antiszociális jellegű, annyira csapnivalóan rossz, hogy valóban nincs más illetékes fórum, ahol a sérelmeikre, pana­szaikra, sanyargattatásaikra orvoslást nyerhet­nének, mint a nemzetgyűlés. A rabszolgarendszert a krisztusi világnézet már évszázadokkal előbb eltörölte. Mégis a husza­dik században kénytelenek vagyunk látni és tapasz­talni, hogy akadnak olyanok, akik embertársaik szomorú, nyomorúságos sorsát kihasználva, őket az állaténál is szomorúbb sorsba, a rabszolgáénál is kegyetlenebb sorsba akarják kényszerítem. Báró Schossberger Rezsőnek . . . Kóródi Katona János : Izraelita ! Gunda Jenő: . . . Nagykökényes község hatá­rában van egy majdnem másfélezer holdas bir­toka, Tamota nevű major. Háborús szerzemény, a háború alatt szerezte Schossberger, — ha jól emlékszem — báró Harkányi János volt minister­től. Áldott televényü, nagyszerűen termő föld, amely bizonyára már régen kifizette magát és meg­hozta azt a kicsiny árat, amelyet mostani birtokosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom