Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-274

A nemzetgyűlés 274. élése 1921. rel akarnók megtámadni azért, hogy területeinket visszaszerezzük. Griger Miklós: Most nem, de elkövetkezik annak ez idfje ! B. Szterényi József : Nem hirdethetjük eléggé, t. Nemzetgyűlés, a mi feltétlen békés szarj dekánkat, nem hirdethetjük eléggé a mi gazdasági és péizügyi kibontakozásulk érdekében, hegy itt e megcsoi kitott kis országban egy békés munka által élni akaró nemzet van, amely nem keres zavart, nem zavarosban akar halászni, nem keres aggresszivitást, hanem ellei kezőleg : békét keres szomszédaival, megértést keres a művelt világgal, hegy jegait a jövő hozza vissza. A törvényjavaslatot rem fegadom el. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Plósz István! PlÓSZ István : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés ei gedelmét kellene kikérnem, hogy hosszabbitsuk meg a tárgyalás idejét, azonban interpellációs nap lévén, kérem a nemzetgyűlést, hegy holnap mondhassam el beszédemet. (Helyeslés balfelől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hegy a házszabályok 212. §-a ezt a kérést a képviselő urnák megér gedi és a nemzetgyűlésnek módjában van eziránt határozni ; kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatrak-e a képviselő ur kérését teljesiteri ? (Igen f) Ha igen, akkor a tárgyalást megszakítom s a hob api ülésre nézve napirendi javaslatot kivánck tenni. Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék elhatározni, hegy legközelebbi ülését december hó 22-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa, . .. Drozdy GyŐZŐ: Reméljük, hegy ez lesz az utolsó ! Elnök : ... amelynek napirendje a következő lenre ; 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitése, 2. a most napirenden lévő törvényjavaslat folytatók go s tárgyalása. OrbÓk Attila : A napirendhez kérek szót ! Elnök : T s&ék ! Orbók Attila : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés előtt Ikszik egy törve, yjavaslat Magyarország belépéséről az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi unióba. Miután rerdkivül sok magyar iró munkája nem feg jégvédelmet kapni külföldön akkor, ha január l-ig ez a törvér yjavaslat nem emelkedik törvényerőre, arra kérrém'a t. Nemzetgyűlést, hegy e törvényjavaslat letárgyalását az ii demr ity vita megszakításával a holnapi napirerd sorába vegyük fel. Tudtommal ez a kormány intencióinak is megfelel, mert a napokban a színpadi szerzők egyesületének elröknége tisztelgett a kormány egyik tsgjánál, gróf Bánffy Miklósrál, aki kijelentette, he gy ilyen értelemben lépést fog tenni a kormáj yi ál. Tekintettel tehát arra, hogy ez a kormány intencióival nem áll ellentétben, tekintettel továbbá arra, hogy ez a törvényjavaslat nagyon röviden évi december hó 21-én, szerdán. 79 letárgyalható, mert mindössze egy nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről van szó, tisztelettel kérem, méltóztassék e törvényjavaslatot a napirendbe fölvenni. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ha jól értettem, a t. képviselő ur azt az indítványt teszi, hogy a holnapi napirend második pontjául vegyük fel az általa emiitett törvényjavaslat tárgyalását és a harmadik pont legyen a ma félbeszakított törvényjavaslat tárgyalása. (Felkiáltások : Igen !) Mert csak igy lehet az indítványt föltenri. Kérdem tehát, méltóztatnak-e Orbók Attila képviselő urnák ez indítványát az elnöki napirerddel szemben elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Határozatként kimordom, hegy a képviselő ur által emiitett törvényjavaslat, mint 2. pont, a napirendbe fölvétetik. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet illán.) Elnök : Az ülést újból mengyitom. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Gunda Jenő ! Gunda Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Nem kívánok az előttem szóló Szterényi képviselő úrral vitába szállani, de szentül meg vagyok győződve arról, hogy felszólalásom meghallgatása után ő maga is kénytelen lesz néhány kijelentését korrigálni. (Ügy van ! balfelől.) Az államháztartás helyreállításában szinte felbecsülhetetlen szerepet játszó osztálynak, a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek szomorú sorsát és tűrhetetlen helyzetét szeretném felszólalásomban a t. Nemzetgyűlés elé tárni. A törvény ugyanis, az 1898. évi II. törvénycikk, amely hívatva volna arra, hogy a mezőgazdasági eselédek sorsát rendezze, őket a kizsákmányoló tőke szivtelensegevel és lelketlenségével szemben megvédelmezze, olyannyira antiszociális jellegű, annyira csapnivalóan rossz, hogy valóban nincs más illetékes fórum, ahol a sérelmeikre, panaszaikra, sanyargattatásaikra orvoslást nyerhetnének, mint a nemzetgyűlés. A rabszolgarendszert a krisztusi világnézet már évszázadokkal előbb eltörölte. Mégis a huszadik században kénytelenek vagyunk látni és tapasztalni, hogy akadnak olyanok, akik embertársaik szomorú, nyomorúságos sorsát kihasználva, őket az állaténál is szomorúbb sorsba, a rabszolgáénál is kegyetlenebb sorsba akarják kényszerítem. Báró Schossberger Rezsőnek . . . Kóródi Katona János : Izraelita ! Gunda Jenő: . . . Nagykökényes község határában van egy majdnem másfélezer holdas birtoka, Tamota nevű major. Háborús szerzemény, a háború alatt szerezte Schossberger, — ha jól emlékszem — báró Harkányi János volt ministertől. Áldott televényü, nagyszerűen termő föld, amely bizonyára már régen kifizette magát és meghozta azt a kicsiny árat, amelyet mostani birtokosa