Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-274

A nemzetgyűlés 274. ülése 1921. veskedjék folytatni. (Zaj. Egy hang a középen : Nagyon aggressziv !) B. Szterényi József: En mindig aggressziv leszek, ha magammal szemben aggresszivitást ta­pasztalok. Én azon az alapon állok, hogy egymást itt meggyőzzük és mindenki teljesítse becsületes kötelességét. Ha ebben aggresszivitást tapasztalok, hatványozott aggresszivitással fogok viselkedni. Dánér Béla : De nagy hős ! B. Szterényi József: Legalább olyan, mint az ur ! (Zaj.) Rassay Károly: Nagyon kedélyes ! (Zaj. Hall­juk ! Halljuk ! balfelől.) B. Szterényi József: Áttérek már most a mi­nisterelnök ur programmjának a külkereskedelemre vonatkozó részére. Mielőtt beszédemnek ezzel a részével foglalkoz­nám, mindenekelőtt egy kedves kötelességet tel­jesitek, midőn itt a nemzetgyűlésen, megemlé­kezve a portorosei konferenciáról, a legnagyobb elismerés hangján szólok a portorosei konferencia magyar delegációjáról. (Helyeslés half elől.) Barla-SzabÓ József: Különösen Gratz Gusztáv­ról ! (Zaj.) B. Szterényi József: Ne bolygassanak az urak örökké olyan dolgokat, amikhez nem értenek ! (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Dehogy nem értünk hozzá I) Ha a képviselő ur hallotta volna a közbeszólást, akkor megértette volna a választ. Gratz Gusztávra utaltak, azt mondták, hogy : különösen Gratz Gusztáv, •— pedig ő ott sem volt. Barla-SzabÓ József: Azért, mert majdnem ő robbantotta szét a puccsal ! Rassay Károly : Egyszerre nagy szabad király­választó Barla-Szabó ! Fábián István : Mondja, hogy nem ért hozzá ! (Zaj. Elnök csenget.) Maga ért mindenhez ! Elnök : Kérem Fábián képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. B. Szterényi József : A portorosei konferencián résztvett magyar delegáció működése iránt a leg­teljesebb elismeréssel kell adóznunk. A magyar delegációnak köszönhető jórészben, hogy ez a kon­ferencia, amely a legsúlyosabb körülmények kö­zött ült össze, — a nemzetközi vonatkozásokat értem — ilyen eredményt elérhetett. Méltóztatnak emlékezni, t. Nemzetgyűlés, hogy épen akkor volt itthon a nagy aggodalom a királylátogatás követ­keztében (Felkiáltások jobb felől : Puccs f) és az a fenyegető nemzetközi helyzet, amelyről annyit tárgyaltunk. (Egy hang jobbfelől : Szóval mégis volt fenyegető helyzet!) Ennek dacára a portorosei konferencia a kölcsönös megértés alapjára tudott helyezkedni és az összes politikai kérdéseket ki tudta kapcsolni és kizárólag gazdasági alapra tu­dott helyezkedni. En tehát a magam részéről csak kellemes kötelességet teljesítek, midőn ezért el­ismeréssel adózom a kormány ott működött kö­zegeinek és arra kérem a kormányt, hogy azt az ellentétet, amely a ministerelnök ur programmja és a portorosei határozatok között fennáll, méltóz­tassék kiegyenlíteni. évi december hó 21-én, szerdán. 75 A portorosei konferencia a gazdasági szabad­ság akpjára helyezkedett, határidőül 1922 július 1-ét álkpitva meg a gazdasági szabadság kezdő­portjául. Ezzel szemben a mrnisterelr ök ur pro­grammja ismét a behozatali és ergedélyezési rend­szer alapján áll. Arra kérem tehát, hegy ebben a tekir tétben méltóztassék az összhangot helyre­állitani. Sőt merjűrk tovább, t. Nemzetgyűlés! Mivel Mfgyarország imrninens érdeke követeli, hegy a portorosei kor ferer ciának óhajokban ki­fejezett határozata műéi előbb valósággá válhas­sék, lépjürk fel mi, Mrgyarország, kezdemér yező­leg a portorosei kor ferer cia határozatának ratifiká­lásával, lépjük fel kezdem ér yezőleg, a gyakor­latba átvive a mir.isterelrök ur pre grammjának a külkereskedelmi szerződésekre vonatkozó részét. Mi? él előbb tesszük meg ezt a lépést, anr ál gyor­sabban jutunk ahhoz a helyzethez, amely a leg­kívánatosabb a mi szerrpoitui kból, hegy végre valahára rer dezett külkereskedelmi viszonyaii k legyenek, és hegy az az állapot, amely ma ural­kodik, végre megszü hessen. Erős meggyőződésem, hegy ebből a gazdasági káoszból, amely Európaszerte uralkodik, nincs más kivezető ut, mint a gazdasági szabadság, a forga­lom szabadságának helyreállítása, egy liberálisabb gazdasági felfegás, amely nem elzárkózásokból áll, hanem a kölesör ös forgalomban, az áruk és érté­kek kicserélé ében keresi a kiegyenlítést, amikor ismét a királat és kereslet törve: yei lesznek mérv­adók a gazdasági életben és fegják szabályozni a gazdasági életet. Azck a visszaélések, amelyek a privilegiális gazdasági rerdszerből keletkeztek, nemcsak ná­ko k merültek fel. A kiviteli és behozatali panamák nem magyar specialitások és igazságtalan dole g voira, ha ezt a vádat egyedül a magyar gazda­sági életre alkalmazr ák. Minder ütt, ahol ez a rend­szer fennáll, ez szükségképen visszaélésekhez vezet, mert vir csenek a földön argyalok, hanem gyarló emberek, akik az alkalomszerűség folytán meg­tévelyednek, akiket a nagy nyereségvágy meg­téveszt. Ne méltóztassék tehát magyar sp.cialitás­ái k hinni a rerdszer visszaéléseit, kii övéseit. Ezek altalánosak, csak nircs róluk tudomásm k. Ami itthon törtérik, azt természetesen kellő mérték­ben feldfg^sztják, felduzzasztják, ami pedig kül­földön törté; ik, azt nem tudjuk. Műd a kettő ebből a rendszerből folyik. A rerdszert kell meg­szűr tetni, azt a rerdszert, amely végső eredmény­ben ismét tőkeellenes irányzatra vezet, arra, amit mű dénáron meg kell akadályozni, mert ebben a tőke szegély országban a tőkérek mű den káro­sodása, a tőkére háruló műdén bálit élet az ország egyetemérek gazdasági érdekeit sérti. Épen ezért én a gazdasági liberalizmus álláspontján állva arra kérem a t. ministerelnök urat, igyekezzék valóra váltani a portorosei konferencia elnökének bölcs szavait, aki, mikor meghiusittatott a magyar delegáció vezetőm ek az az okos törekvése, hogy a portorosei konferen cia kötelező határozatokat hoz­zon, amelyek azután automatikusan végrehajtás­it)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom