Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-274
A nemzetgyűlés 274. ülése 1921. veskedjék folytatni. (Zaj. Egy hang a középen : Nagyon aggressziv !) B. Szterényi József: En mindig aggressziv leszek, ha magammal szemben aggresszivitást tapasztalok. Én azon az alapon állok, hogy egymást itt meggyőzzük és mindenki teljesítse becsületes kötelességét. Ha ebben aggresszivitást tapasztalok, hatványozott aggresszivitással fogok viselkedni. Dánér Béla : De nagy hős ! B. Szterényi József: Legalább olyan, mint az ur ! (Zaj.) Rassay Károly: Nagyon kedélyes ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) B. Szterényi József: Áttérek már most a ministerelnök ur programmjának a külkereskedelemre vonatkozó részére. Mielőtt beszédemnek ezzel a részével foglalkoznám, mindenekelőtt egy kedves kötelességet teljesitek, midőn itt a nemzetgyűlésen, megemlékezve a portorosei konferenciáról, a legnagyobb elismerés hangján szólok a portorosei konferencia magyar delegációjáról. (Helyeslés half elől.) Barla-SzabÓ József: Különösen Gratz Gusztávról ! (Zaj.) B. Szterényi József: Ne bolygassanak az urak örökké olyan dolgokat, amikhez nem értenek ! (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Dehogy nem értünk hozzá I) Ha a képviselő ur hallotta volna a közbeszólást, akkor megértette volna a választ. Gratz Gusztávra utaltak, azt mondták, hogy : különösen Gratz Gusztáv, •— pedig ő ott sem volt. Barla-SzabÓ József: Azért, mert majdnem ő robbantotta szét a puccsal ! Rassay Károly : Egyszerre nagy szabad királyválasztó Barla-Szabó ! Fábián István : Mondja, hogy nem ért hozzá ! (Zaj. Elnök csenget.) Maga ért mindenhez ! Elnök : Kérem Fábián képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. B. Szterényi József : A portorosei konferencián résztvett magyar delegáció működése iránt a legteljesebb elismeréssel kell adóznunk. A magyar delegációnak köszönhető jórészben, hogy ez a konferencia, amely a legsúlyosabb körülmények között ült össze, — a nemzetközi vonatkozásokat értem — ilyen eredményt elérhetett. Méltóztatnak emlékezni, t. Nemzetgyűlés, hogy épen akkor volt itthon a nagy aggodalom a királylátogatás következtében (Felkiáltások jobb felől : Puccs f) és az a fenyegető nemzetközi helyzet, amelyről annyit tárgyaltunk. (Egy hang jobbfelől : Szóval mégis volt fenyegető helyzet!) Ennek dacára a portorosei konferencia a kölcsönös megértés alapjára tudott helyezkedni és az összes politikai kérdéseket ki tudta kapcsolni és kizárólag gazdasági alapra tudott helyezkedni. En tehát a magam részéről csak kellemes kötelességet teljesítek, midőn ezért elismeréssel adózom a kormány ott működött közegeinek és arra kérem a kormányt, hogy azt az ellentétet, amely a ministerelnök ur programmja és a portorosei határozatok között fennáll, méltóztassék kiegyenlíteni. évi december hó 21-én, szerdán. 75 A portorosei konferencia a gazdasági szabadság akpjára helyezkedett, határidőül 1922 július 1-ét álkpitva meg a gazdasági szabadság kezdőportjául. Ezzel szemben a mrnisterelr ök ur programmja ismét a behozatali és ergedélyezési rendszer alapján áll. Arra kérem tehát, hegy ebben a tekir tétben méltóztassék az összhangot helyreállitani. Sőt merjűrk tovább, t. Nemzetgyűlés! Mivel Mfgyarország imrninens érdeke követeli, hegy a portorosei kor ferer ciának óhajokban kifejezett határozata műéi előbb valósággá válhassék, lépjürk fel mi, Mrgyarország, kezdemér yezőleg a portorosei kor ferer cia határozatának ratifikálásával, lépjük fel kezdem ér yezőleg, a gyakorlatba átvive a mir.isterelrök ur pre grammjának a külkereskedelmi szerződésekre vonatkozó részét. Mi? él előbb tesszük meg ezt a lépést, anr ál gyorsabban jutunk ahhoz a helyzethez, amely a legkívánatosabb a mi szerrpoitui kból, hegy végre valahára rer dezett külkereskedelmi viszonyaii k legyenek, és hegy az az állapot, amely ma uralkodik, végre megszü hessen. Erős meggyőződésem, hegy ebből a gazdasági káoszból, amely Európaszerte uralkodik, nincs más kivezető ut, mint a gazdasági szabadság, a forgalom szabadságának helyreállítása, egy liberálisabb gazdasági felfegás, amely nem elzárkózásokból áll, hanem a kölesör ös forgalomban, az áruk és értékek kicserélé ében keresi a kiegyenlítést, amikor ismét a királat és kereslet törve: yei lesznek mérvadók a gazdasági életben és fegják szabályozni a gazdasági életet. Azck a visszaélések, amelyek a privilegiális gazdasági rerdszerből keletkeztek, nemcsak náko k merültek fel. A kiviteli és behozatali panamák nem magyar specialitások és igazságtalan dole g voira, ha ezt a vádat egyedül a magyar gazdasági életre alkalmazr ák. Minder ütt, ahol ez a rendszer fennáll, ez szükségképen visszaélésekhez vezet, mert vir csenek a földön argyalok, hanem gyarló emberek, akik az alkalomszerűség folytán megtévelyednek, akiket a nagy nyereségvágy megtéveszt. Ne méltóztassék tehát magyar sp.cialitásái k hinni a rerdszer visszaéléseit, kii övéseit. Ezek altalánosak, csak nircs róluk tudomásm k. Ami itthon törtérik, azt természetesen kellő mértékben feldfg^sztják, felduzzasztják, ami pedig külföldön törté; ik, azt nem tudjuk. Műd a kettő ebből a rendszerből folyik. A rerdszert kell megszűr tetni, azt a rerdszert, amely végső eredményben ismét tőkeellenes irányzatra vezet, arra, amit mű dénáron meg kell akadályozni, mert ebben a tőke szegély országban a tőkérek mű den károsodása, a tőkére háruló műdén bálit élet az ország egyetemérek gazdasági érdekeit sérti. Épen ezért én a gazdasági liberalizmus álláspontján állva arra kérem a t. ministerelnök urat, igyekezzék valóra váltani a portorosei konferencia elnökének bölcs szavait, aki, mikor meghiusittatott a magyar delegáció vezetőm ek az az okos törekvése, hogy a portorosei konferen cia kötelező határozatokat hozzon, amelyek azután automatikusan végrehajtásit)*
