Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
56 A nemzetgyűlés 273. ülése 1921 ván képviselő urnák november 23-án hozzám intézett interpellációjára a következőkben adom meg válaszomat. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Gr. Bánffy Miklós küliigymin ister: Ez az interpelláció alkalmat ad nekem arra, hogy Benes cseh-szlovák külügyminister urnák ugy november 16-iki expozéjában, mint a december 15-iki beszédében foglaltakra válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Lássuk először az expozét. Mindjárt a bevezetésben azt mondja (olvassa) : »A cseh-szlovák kormány meg akarta mutatni, hogy bárki, aki Közép-Európában nem tartja be a békeszerződéseket és megszegi az adott szót, meg kell büntettessék.« Ezt a kijelentést nyilván reánk vonatkoztatta. De hogy vonatkozhatik ez reánk? Mely pontja a szerződésnek az, melynek nem tettünk eleget? Sem a trianoni béke nem rendelkezik a magyar trónkérdésről, sem a többi, a versaillesi békeművel kapcsolatos egyéb szerződések eziránt semmiféle rendelkezést sem tartalmaznak. Ellenben ezen egységnek tekinthető béke miiben számos rendelkezés van, amelynek maga Benes ministerelnök ur kormányzata nem tett eleget, (Ugy van I) hogy csak egy példát említsek, itt volna a kisebbségi jogoknak nem papiron, de a való életben való érvényesülése, (ügy van!) Az előbb idézett bevezető mondatban gyanúsítás van, a magyar politikád kétszínűséggel vádolja. Az alcíme az első résznek is: »A magyar politika kétszinüsége.« Es a vádat azzal a csodálatos állítással vezeti be (olvassa) : »A cseh-szlovák kormány tudta, hogy Károly volt király Magyarországba való visszatérését készíti elő. Nemcsak tájékozva volt a cseh-szlovák kormány a karlista propaganda minden részletéről és a külföldön folyó agitációról, de ismerte Károly bizalmas kijelentéseit is.« (Mozgás.) Nincs módomban ezt az állítást ellenőrizni. Ha Benes urnák tényleg ilyen információi voltak, kérdem, miért nem figyelmeztetett min"ket, vagy még inkább : miért nem figyelmeztette a nagyhatalmakat ezekre? (Igaz! Ugy van!) Talán érdekében volt az, hogy a kísérlet meg• történjék? (Felkiáltások: Persze!) A magyar kormány ezekről semmi esetre sem tudott, sőt még azok a politikusok is, akik az október 21-én megkezdett szerencsétlen kísérletben tevékeny rész vettek, velünk szemben számos alkalommal kijelentették, hogy feltétlenül ellene vannak minden erőszakos kísérletnek. Ez áll mindazokra, akiket felemlít a cseh-szlovák ministerelnök ur. Szemünkre veti Benes ur, hogy Hegedüs tábornok hivatalos képviselőnk, kiküldöttünk volt a tábornoki bizottságnál; hogy dr. Gratz Gusztáv kiküldöttként szerepelt a nyugatmagyarországi tárgyalások során; szemünkre veti, hogy gróf Apponyi Albert a nemzetek szövetségénél évi december hó 20-án-, kedden. képviselte Magyarországot. Gróf Apponyiról azt állítja, hogy Károly visszatérését megtárgyalta vele és előkészítette. Ez utóbbi kijelentés teljesen koholt, valamint az is, amit gróf Bethlen ministerelnök ur pécsi beszédével hoz kapcsolatba és amire Bethlen már maga megfelelt. Legyen szabad nekem a többiekre nézve is, akiket Benes megemlít, kijelentenem, hogy fentebb emiitett nyilatkozatuk birtokában, bűnnek tartottam volna azt, ha abban a nehéz világban, amelybe nemzetünk jutott, ügyismerő és értékes magyar embereket csupán érzelmeik, csupán szimpátiáik miatt távoltartottunk volna attól, hogy hazánk nagy érdekeit szolgálhassák. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés.) A magyar kormányzat meggyanusitását az expozé azzal is erősíteni kívánja, hogy. egy Svájcba küldött sürgönyre hivatkozik, mint köztudomásura. Elődöm egy sürgönyére, amelynek szövegét nyilván * nem ösmeri s amelyről^ ugy tudom, olykor nálunk is tévesen beszéltek. Károly király svájci tartózkodásáról volt akkor szó, mikor ez a sürgöny elküldetett. Elődöm a svájci ügyvivőhöz küldötte ezt a sürgönyt s én megengedem magamnak, hogy ezt a t. Ház előtt eredeti szövegében felolvassam. (Olvassa.) »Budapest, 1921 április 9. Fejezze ki svájci kormánynak magyar kormány köszönetét előzékenységeért, mellyel Svájc IV. Károly királynak, ki az érvényben lévő magyar törvény alapján, és tekintettel általános európai helyzetre, a királyi hatalmat nem gyakorolhatja, svájci területre való visszatérését engedélyezte. Magyar kormány svájci szövetség kormánnyal szemben hálára volna kötelezve, ha Őfelségének állandó svájci tartózkodásának kérdése mielőbb nyerhetne kedvező elintézést. Gratz.« Én e sürgönyben mit sem látok, ami az 1920 : I. törvénycikkel és a magyar kormányzat nyilvánosan hirdetett álláspontjával ellenkezett volna. (Igaz! Ugy van ! bal felöl.)'Ennyit azokra az állításokra, amelyek a magyar kormány kétszinüségéről szólnak. De menjünk tovább. Alaptalan az az állítás is, hogy a magyar kormány ismert álláspontját a kis-enteüte mobilizációé hirei miatt bármiképen megváltoztatta volna. Annál nyugodtabban jelenthetem ezt ki, mivel a külügyi kiadványban, annak mindjárt az elején, közölve van az a, október 22-én, kora délután, a nagyhatalmak kezéhez átadott jegyzék, amely a magyar kormánynak az első napon elfoglalt álláspontját, a kis-entente bármilyen fellépése előtt, már lefektette. És épen iíyen alaptalan az az állítás is, amelyet Benes ur december 15-iki beszédében a főméltóságű kormányzó ur magatartására nézve megenged magának, midőn azt mondja, . hogy (olvassa) : »Horthy tengernagy a szövetségesekkel szemben megtagadta, hogy Károly ellen fellépjen.«
