Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-273

.40 A nemzetgyűlés 273. ülése 1921. Drozdy Győző : Mi lesz a fogyasztási adókkal 'Ï Kállay Tibor pénzügyminister : Most az egyenesadókról beszélek. (Derültség.) Ezeket az adókat természetesen föl kell emelnünk azokra a mérvekre, amelyek a békében is megvoltak — legalább is mindenütt ott, ahol ez még nem történt volna meg — és az alapokat ki kell dolgoztatni, ugy hogy tényleg megfelelő eredményeket biztosithassanak. Ezzel a kérdéssel és a vonatkozó tervekkel azonban ezidőszerint még nem kivánok közelebbről foglalkozni ; hiszen módunkban lesz akkor, amikor a vonatkozó javaslatokat előterjesztem, a kérdésről még bővebben beszélni. À folyó adóztatásnak ezzel a kiépítésével és megerősítésével szemben nem tervezek semmiféle különös egyszeri adókat ; végleg elejtem az u. n. nagy vagyonadónak tervét. Természetes, hogy azokat a javaslatokat és azokat a törvényeket, amelyeket hivatali elődöm beterjesztett, illetve megalkotott, a magam részéről letárgyaltatni és illetve a megalkotottakat végrehajtani óhajtom. Ennélfogva azt a váltságrendszert, amelyet ő megállapított, Id kell majd építenünk, még pedig elsősorban a házvagyonokra vonatkozó váltságtörvény megalkotása által és felveszünk ebbe egy-két rendelkezést azokból, amelyek az u. n. egyéb ingó vagyonúknak megadóztatására vonatkoznak. Egyebekben azonban — amint több izben volt alkalmam hangsúlyozni ~~ semmiféle ujabb, semmiféle különös egyszeri megadóztatást nem tervezek és azt hiszem, hogy azzal, hogy nem az ilyen egyszeri, hanem a folyó adóztatásra helyezem a súlyt. biztosítom elsősorban és igazán a termelés érdekeit. (Ugy van ! a baloldalon.) mert ezzel tudom elérni, hogy végre nyugalom álljon be az egész országban, (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy végre ne féljen a tőke, hogy végre előkerüljenek azok a milliók, amelyek ma igen sokaknak a zsebében hevernek, hogy ezek bekerüljenek a cirkulációba, bekerüljenek a bankokba és ezáltal megnyíljék a hitelforrás és a kölcsönfelvétel lehetősége. Azt hiszem, hogy a nyugalmat visszük be a közönségbe, ... B. Szterényi József: Ez a legfontosabb! Kállay Tibor pénzügyminister:... akkor előkerül az eldugott pénz és biztosítani tudunk oly pénzforgalmat, amely lehetővé teszi az állami jegyintézetnek, hogy valóban betöltse feladatát : a pénzforgalom szabályozását. Azt hiszem, ez a politika hozhatja magával a helyes kiadási politikát is, ha nem valami különös, valami tőlünk távol álló dolgoktól, vagy valami jó angyaltól várjuk azt, hogy a magyar állani kiadásait fedezze, hanem tudjuk azt, hogy mindazokat a kiadásokat, amelyeket itt megállapítunk, megszavazunk és amelyekhez hozzájárulunk, saját magunknak kell megfizetnünk az évenkénti adóztatás utján. Természetes, hogy a Hegedüs által bejelentett váltság-javaslatok legutolsóját, a háborús vagyonok megadóztatását is foganatositani kívánom. (Helyeslés jóbbfelöl és a középen.) évi december hó 20-án, keddœp. B. Szterényi József: Milyen csalódás leszi Kállay Tibor pénzügyminister: Méltóztatnak tudni, hogy adótörvényeink most megkülönböztetést csinálnak a háborúban szerzett és a nem háborúban szerzett vagyonok között, de azt hiszem, hogy ez a megkülönböztetés az idők végtelenségéig fenn nem tartható. A háborús vagyonúknak egy része a külföldre menekült ki. Itt az ideje, hogy ezek végre visszatérhessenek, megnyugodhassanak és beállhassanak a termelés szolgálatába. Azt hiszem, ugy az ő érdekükben, mint mindnyájunk érdekében áll az, hogy ők egyszer végre átessenek ezen az adóztatáson. Közkívánatra nekik ezen egyszer át kell esniök, és akkor ismét olyan vagyonok lesznek, mint "bármely más vagyon ebben az országban. Ezekről a vagyonokról szólva, ki kell terjeszkednem az u. n. a dódetekti veknek nagyon pcrhorreszkált intézményére. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel megjegyzem, hogy itt semmiféle különös, semmiféle rendkívüli intézkedésről nincs szó, Ezzel a kérdéssel a törvényhozás már foglalkozott. Az intézmény szervezésére a felhatalmazást az 1921 : II. törvénycikkben megadta. Ez az intézmény azonban nem is uj, ez megvolt régebben is állandóan, csakhogy nem tudtunk róla, mert hiszen ezek a detektívek nem ugy működtek, hogy arról a tisztességes és jóravaló embereknek egyáltalában tudomásuk lehetett volna, Azt hiszem, ha azokkal szemben, akik szándékosan nem teljesitik kötelezettségüket, akik minden módot és eszközt felhasználnak arra, hogy kivonják magukat az adózatás alól, akiket minden mulatóhelyen állandóan látunk, és akik oly ellenszenvet váltanak ki, ugy a magyar közönségben, mint azokban az entente-bizottsagokban, amelyek itt a jótékonyságot gyakorolják, mondom, ha ezekkel szemben szigorúbban járok el, azt hiszem, hogy ezért sem a tisztességes kereskedelem, sem a tisztességes ipar nem panaszkodhatik. (Ugy van! jóbbfelöl.) Azt hiszem, ebben a pénzügyministeri székben talán még nem ült szelídebb lelkű ember, mint Popovics Sándor őexcellenciája. Az ő idejében is megvoltak ezek a detektívek. Méltóztassanak meghallgatni : 1918. évi május 16-án ezeket mondja Popovics pénzügyminister ur (olvassa) ; »A kivetésekkel kapcsolatban szóvá tétetett két képviselő ur részéről az u. n. a dódetekti vek intézménye. Abban a pillanatban, amikor egy adótörvényhozás a személyi adó rendszerére tér át, azon probléma előtt áll, hogy az adóalapok teljes kimunkálása érdekében adatokat szerezzen. Mindenütt ugy van ez, ahol a személyi adóztatás terére mentek át, így van Németországban, így van a velünk szomszédos Ausztriában, ahol, ha nem csalódom, már most 20 esztendeje, hogy életben van a személyi kereseti adó. Evégből a budapesti adófelügyelőségnél külön nyilvántartási osztály szerveztetett fogalmazási tisztviselőkből, aldk, hogy hasonlattal éljek, körülbelül azt a funkciót teljesitik, amelyet a mobilier bankoknál a