Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-273

A nemzetgyűlés 273. ülése 1921, évi december hó 20-án, kedden. 41 hitel-információs osztály végez. Most, hogy a háború alatt u, n, hadi nyereségek is jöttek létre, és olyan esetekkel találkoztunk, hogy egyesek igen nagy összegekre menő nyereségekre tettek szert, de nem lehetett megállapítani, hogy ezek hol vannak, mert folyton változtatták lakásukat, sőt némelyek közülök állandóan Budapest és Bécs között tengődtek, a pénzügyi közigazgatás a rendőrséghez fordult azért, hogy ezeknek kilétét és miiétét állapítsa meg. Ebből a célból a rendőrség négy detektívet bocsátott az adófelügyelőség rendelkezésére, ezek azok, akiket adódetektiveknek neveznek. Ha valaki polgári kötelességeinek teljesítése alól magát ravasz fondorlattal — hogy a büntetőtörvénykönyv egy ismert kitételével éljek —• célzatosan kivonja, akkor meggyőződésem szerint az államhatalomnak teljesen jogos az az eljárása, hogy az ilyenekkel szemben az állami érdekek megvédése szempontjából a törvényes eszközöket alkalmazza.« Itt közbeszólás volt, hogy nem négyet, hanem négyszázat kellene alkalmazni. Popovics így folytatja (olvassa) : »Biztosíthatom a t. Házat, hogy semmi sem áll tőlem távolabb, mint adóztatási téren Kabinetsjustizot gyakorolni, de ilyen körülmények között mindenkor kötelességemnek fogom tartani, hogy az állam érdekeit a törvény által rendelkezésemre bocsátott eszközökkel feltétlenül megvédjem.« — »Általános helyeslés.« Tisztelettel biztosítom én is a Házat, hogy semmi sem áll tőlem távolabb, mint az, hogy adóztatási téren Kabinetsjustizot gyakoroljak, de a magam részéről is kötelességemnek tartom, hogy az állam érdekeit a törvény által rendelkezésemre bocsátott eszközökkel feltétlenül megvédjem, és kérem, hogy ennek a kijelentésemnek épugy helyeselni méltóztassanak, mint ahogy annakidején Popovics őexcellenciájánál^ helyeseltek. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) A háborús vagyonok megadóztatásáról szólva, tisztelettel megemlítem, hogy tervezek a hadikölcsön-tulajdonosok érdekében egy olyan irányú intézkedést, hogy a háborús vagyonok birtokosait és azután továbbmenőleg a társulatokat is, bizonyos adószerű szolgáltatásként megrójam azzal, hogy hadikölcsön-kötvényeket vásároljanak. Ezek a kölcsön-kötve nyék természetesen kötményezendők lennének egy meghatározott időre és elérnők vele azt, hogy a vásárlások által a kurzusok emelkedjenek, és hogy egyenletesebben oszoljanak meg a hadikölcsönök ebben az országban, és ezáltal biztositható legyen az eladási lehetőség azoknak az embereknek, akik túlságos sok ilyen hadikölcsönt jegyezve, most nehéz helyzetben vannak, épen azért, mert annak idején polgári kötelezettségüknek tettek eleget a hadikölcsönök jegyzésével. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) A törvényjavaslat, amelyet ebben a tekintetben benyújtani kívánok, még nem kész, de a hadikölcsönök a piacon forognak ; méltóztassanak vásárolni. A va gyón váltsa gr ól szőlvr. meg kell. még NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVI. KÖTI emlékeznem az ingatlan vagyonváltságnak arról a rendelkezéséről, amely a nagyobb, ezer holdon felüli földbirtokokra vonatkozik, (Halljuk !) Annak idején- már .volt alkalmam kijelentem azt, hogy a földmivelésügyi minister úrral egyetértőleg elhatároztuk, hogy élünk a törvényadta azzal a joggal, hogy, minden ezer holdon felüli ingatlan után a vagyonváltság lefizetését természetben vesszük igénybe. (Helyeslés jobb jelöl.) Ilyen módon körülbelül 400.000 katasztrális hold jut rendelkezésre és az országos földbirtokrendező bíróságnak a feladata lesz azután ebből kiválasztani azt, ami a reform céljaira szükséges. A fenmaradó részeket természetesen az illető birtokosoknak a megfelelő váltságösszeg ellenében vissza fogj uk adni. A reform arra irányul, hogy az embereket földhöz juttassuk. Ezeket az ezer holdon felüli területeket azért veszszük el, mert a reform céljaira kívánjuk bocsátani. A kiindulási pontunk az, hogy minden föld igényeltetni fog erre a célra. így nézetem szerint korai és felesleges is arról beszélni, hogy mi történjék az olyan ingatlanokkal, amelyek esetleg nem vétetnek igénybe. Megjegyzem, hogy a kiosztandó földek természetesen nem ingyen, hanem megfelelő ellenszolgáltatásért lesznek adandók azoknak, akik földre igényt tartanak, mert hiszen ilyen szegény állam nem oszthat ki ingyen földeket és mert különben is dolgozó emberekre, munkás kisgazdákra van szükségünk, nem pedig földhazárdőrökre. (Helyeslés.) Az illetékek tekintetében tisztelettel tájékoztathatom a t. Házat, hogy a még Korányi pénzügyminister idejében bejelentett második és harmadik része az ill et ék-kódexnek előkészítés alatt áll és amint a törvényhozás ideje és munkarendje megengedi, a nemzetgyűlés elé fog terjesztetni. A forgalmi adók és fogyasztási adók tekintetében csak annyit mondhatok, — ez az utóbbiakra vonatkozik —- hogy fenn kívánom tartam azt a bevételt, amely a fogyasztási adókból eddig is megvan, és alkalmazkodom ezért az árviszonyok kialakulásához, amit részemre lehetővé tesz az a körülmény, hogy kincstári árrészesedések vannak megáll a pit va, amelyek szabályozása a pénzügymimsterre tartozik. A forgalmi adókat ki kell építenünk, különösen az adminisztrációnak megfelelő beállítása és szervezése utján, de ki kell építenünk valószínűleg a tételek emelésével is, mert hiszen nagy bevételekre van szükségünk és ezeket az adott viszonyok között addig, mig más módon, különösen az egyenes adózás tekintetében nagyobb eredményeket nem érhetünk el, sajnálatomra alig nélkülözhetjük. Az állami adóztatásnak az általam most így körvonalozott és bejelentett reformja során sorát kell kerítenünk a községi adóztatás reformjának is. Ebben a tekintetben tisztelettel jelenthetem, hogy az előmunkálatokat máris megindítottam és felhívást intéztem az egyes törvényhatóságokhoz és városokhoz arra nézve, hogy közöljék ugy a bevételeiket, mint kiadásaikat, a személyi és dologi költségek alakulását, a pót adók. összegét és az T. 0