Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-273

36 A nemzetgyűlés 273. ülése 1921. szabadkikötő, másrészről a soroksári Dunaágban létesítendő zárt kikötő építkezéseire vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket és ez utóbbi épitési és felszerelési munkáira, négy évre elosztva, 500 millió koronának felhasználására ad engedélyt. Annyi tervezgetés után végre egy jelentős lépés annak a programúinak megvalósítására. amely gazdasági tényezőinket oly sokáig foglalkoztatta és amelynek kereskedelem-politikai jelentősége különösen az utóbbi időkben lépett előtérbe. Ennek a jelentőségnek legbeszédesebb bizonyítéka az az érdeklődés, amely a Dunának kihasználása érdekében nemcsak a partmenti államokat, hanem a nagy-entente-hatalmakat is sorompóba állította. Sajnos, hogy az ország jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében erre a célra csak ilyen, aránylag csekély, összeget tud áldozni. Drozdy GyőZő : Az internálásokra van pénz ! Róbert Emil előadó : Ezekben voltam bátor a törvényjavaslatot röviden ismertetni és amidőn tekintettel azokra a nagyjelentőségű törvényhozási feladatokra, amelyeket a nemzetgyűlésnek még hátralévő rövid élettartama alatt meg kell oldania, arra kérem a nemzetgyűlést, hogy a diszkusszióból mindazokat a szempontokat .kikapcsolni méltóztassék, amelyek a vitát szükségtelenül meghoszszabbitják, — meghosszabbítják pedig ezeknek a törvényhozási feladatoknak rovására — kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: A minister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister; T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni nekem, hogy , az indeninitási vitának megkezdésekor egypár szót szóljak azokról az irányelvekről, amelyeket a pénzügyi tárca vezetésénél szem előtt tartani kívánok. (Halljuk ! Halljuk !) Szükségesnek tartom ezt a tájékoztatást egyrészt azért, mert a hivatali elődöm által bejelentett és általa oly nagy energiával keresztülvinni kívánt programm, sajnos, nem sikerült, és mert ennélfogva ma a közvélemény és az ország többékevésbé tájékozatlanságban van arra nézve, Hogy melyek lesznek ezen programm után a pénzügyi politika uj irányító elvei. De szükségesnek tartom ezt a tájékoztatást ezért is, mert hiszen nap-nap mellett az adott nehéz helyzet hatása alatt folyton merülnek fel uj tervek és kívánalmak, és, ebben az egyben bizonyára túlságos Magyarországon a produkció. . ' Ami programmom lényegét illeti, előre keli bocsátanom, hogy én semmi különös, semmi meglepetésszerű, semmi csodaszerü dologgal nem jövök (Helyeslés.) és mindenki csalódni fog bennem, aki azt hiszi, hogy én fogom elvégezni az ő meg.mentése munkáját. Egy nemzetet csak a nemzet Összes tagjainak erőfeszítése és együttes munkája menthet, meg. (Vgy van ! Ugy van 0 és ha azt a helyet, melyet ebből a magaménak vallok, egy szóval kívánom megjelölni, akkor egy régen dívott sróy&l azt kellene mondanom, hogy tárnokmestert 'értek'pénzügymihister alatt, olyan embert, akinek évi december hó 20-án> kedden. a szükséges pénzt kell előteremtenie a helyesen megállapított kiadások számára. Ezzel- már nagyjában és egészében állást is foglaltam abban a vitában, amely most akörül folyik, vájjon a költségvetés egyensúlyának helyreállítása, vagy pedig a termelés fokozása képezi-e a legközelebbi jövő feladatát. Én a kettő között ellentétet nem látok, és ha mégis ilyen ellentét konstatáltatik és a »vagy« szóval köttetik egybe a két cél és törekvés, akkor azt hiszem, hogy itt valami más törekvés, más szándék az, amely ezt a szembeállítást előidézi. Azt hiszem, hogy itt az a törekvés nyilvánul meg, hogy egy jól megállapított jelszót tegyünk az adóztatási törekvések helyébe, Azt hiszem, hogy az a pár.t, amely ezen az állásponton van, — teljes tisztelet a kivételeknek:, de a »vagy« szóval élőkre ez aligha vonatkozhatik —• ugyanazt a célt tartja szem előtt, amely egy régi párt célja is volt és tulaj donképen folytatása ennek, amelyet már ismerünk, amelyet 48 előtt ugy hívtak, hogy a »nem adózunk« pártja. T. Nemzetgyűlés ! Minden közületnek és minden egyénnek, addig, amig él, és ahhoz, hogy éljen, szükségleteinek fedezhetésére bevételekre van szüksége, és nem volt soha közület, vagy egyéni gazdálkodás, amelynél a bevételek a kiadásokat legalább is el ne érték volna. A kérdés csak az, hogy honnan erednek ezek a bevételek, vájjon a folyó jövedelmekből, vagya vagyonból, vagy kölcsönből, vagy valami ajándékokból. Nekünk, a magyar államnak, olyan vagyonunk, amely tartozásainkat jelentékenyen meghaladná, vagy egyáltalán meghaladná, nincs. Mi nagyobb kölcsönök felvételére, amelyekből állandóan élhetnénk, nem számithatunk. Felettünk nem lebeg egy jótékony gondviselés, amely valahonnan kívülről fogja adni a fedezetet a mi kiadásaink számára. Nekünk polgárainkra és polgáraink folyó jövedelmeire és bevételeire kell támaszkodnunk. Ezt tesszük ma is, ézt tesszük akkor, amikor részben a bankóprést működtetjük kiadásaink fedezésére, tesszük azáltal, hogy felhígítjuk az értékeket, amelyek forgalomban vannak és hogy mindenkinek kevesebbet adunk, mint amennyit kapni vél. Az ilyen eljárást a magángazdaságban svindlinek nevezik, és egy állam élete a bankóprésre huzamosabban nem alapítható, (ügy van/ Ugy van!) B. Szterényi József: Nagyon helyes! Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! ,4z államháztartás egyensúlyának helyreállítása nem uj terhek megállapítását jelenti. Uj terhet csak uj kiadások elhatározása jelent. Az államháztartás helyreállítása azt jelenti, hogy elosszuk a terheket azok vállára, akik azokat megbírják. (Élénk helyeslés.) Ami pedig a termelés előmozdítását illeti, ez alatt a vállalkozás irányítását és a szabad kereseti lehetőségek biztosítását értem. Kapitalista világban élünk, és a kapitalista világ két oszlopa a szabad vállalkozás és a termelő tőke. Ha biztosítjuk a kereset lehetőségét, ha rendet és nyugalmat teremtünk, ha.megvan a személyi és vagyonbizton-