Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-273

A nemzetgyűlés 273. ïdése 1921. sag, ezzel biztosit] uk elsősorban és leghatékonyabban a termelést. (Elénk helyeslés a bal- és a szüsőhaloldalon.) Ez a kormány ennek a belső rendnek a jelszavával jött, és én, mint egyik gazdasági tárca ministère, örömmel veszem ki részemet abból a munkából, amely a nemzeti termelés biztositása érdekében a rendnek és nyugalomnak biztosítására irányul. Feladata azután a kormánynak, hogy a forgalmat különösen a külállamokkal lehetővé tegye, az érintkezési lehetőségeket biztosítsa. Ebben a tekintetben, azt hiszem, sem a múlt kormányt, sem a jelenlegit, és különösen annak gazdasági ministereit nem érheti szemrehányás. Mi a magunk részéről számtalanszor kijelentettük, és most is ismétlem, hogy készek vagyunk a körülöttünk lévő államokkal gazdasági megegyezést létesíteni és velük ezirányutárgyalásokat kezdeni. Én remélem, hogy az a szellem, amely Portorose-ban meg-" nyilvánult, úrrá lesz az embereken és a vezetőkön a dunai államokban, és hogy el fogjuk érni azt a célt, amelyre a magunk részéről egész közgazdaságunk érdekében törekszünk. Feladata a kormánynak ezenkívül az irányítás, a vezetés, a tanítás, elvégzése olyan munkálatoknak és kísérleteknek, amelyek a magángazdaságra nem háríthatók. Az 1921/22. évre beterjesztett költségvetésből látni fogják, hogy mi 100 millió koronát költünk különböző szakoktatási intézmények céljaira az egyes tárcáknál, hogy van nekünk kender- és lentermelési intézetünk, magnemesitőnk, kertgazdaságunk, pincészetünk, méhészetünk, ipari anyagvizsgálónk, technológiánk, hogy 60.000 holdon gazdálkodunk, . . . B. Szterényi József : De milyen eredménnyel?! Kállay Tibor pénzügyminister :... lótenyésztést, sertéstenyésztést, szarvasmarhatenyésztést tartunk fenn a példaadás, azután a faj nemesítés érdekében. Mindezek az intézmények a régi Magyarországból maradtak reánk és mi fentartjuk azokat, habár ez nagy áldozatot jelent, fentartjuk azért, hogy invesztált tőkéink értéktelenekké és hasznot nem haj tokká ne váljanak. Azonkívül átmentettünk ebből a boldogabb országból egy csomó szubvenciót is. Ezeknek azonban clZ cl sajátságos tulajdonságuk, hogy csak addig képeznek közérdeket, amig nem engedélyeztetnek. A régiekről azután már rendesen nem beszél senki. En elismerem, hogy a termelés nemzeti jellege és az a megfontolás, hogy minden gazdaságnak önmagába zárkózottsága adja meg valódi biztonságát, az ipar érdekében a köz terheire váló áldozatokat is szükségessé teszi. Az ilyen áldozatoknak azonban rendszerint csak olyan általános szabályokban kell megnyilvánulniok, amilyenek a vám- és a forgalmi tarifák megállapításánál általában minden államban láthatók. Beszédem további folyamán méltóztatnak majd látni, hogy egész programmomban mindenütt igyekszem a termelés érdekeire való tekinteteket évi december hó 20-án, kedden. 37 ' érvényesíteni és igyekszem különösen — erre helyezem a fősúlyt — ezeket a tekinteteket érvényre j uttatni a gyakorlatban is azáltal, hogy az egész közigazgatás és az egész adminisztráció a termelés és a vállalkozás szolgálatába állittassék. (Élénk helyeslés a bal- es a szélsobaloldalon.) Azt azonban nem kívánhatják tőlem, — és ezt nem ok nélkül mondom —- hogy én zsiráljam minden vállalkozónak a váltóját . . . (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő : A Hangyáét sem ! Kállay Tibor pénzügyminister :.. ; hanem olyan helyzetet kell teremteni, amelyben minden reális vállalkozás kielégítheti a maga reális hitelszükségletét. Azt sem kívánhatják tőlem, hogy én vállalkozzam, hogy sertést hizlaljak vagy boltot nyissak, (Helyeslés a bal- és a szasőbaloldalonj hanem megbeszélem minden vállalkozóval az ó' terveit, igyekszem eliminálni azokat a nehézségeket, amelyek vállalkozásának útjában állanak, és ajtóm nyitva áll mindenki számára, alá a-vállalkozáson és nem a kincstáron akar keresni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) T. Nemzetgyűlés ! A kincstáron való kereseti lehetőség — és ezt az entente-hatalmak számára kell elsősorban mondanom — nincs meg. Ismeretesek a t. Ház előtt az 1921/22. évi költségvetés főeredményei és méltóztattak hivatali elődöm expozéjából hallani, hogy ez a költségvetés 6y

2 milliárd deficittel zárult. Ez a költségvetés egy magasabb korona-kurzus reményében állíttatott össze és abban a reményben, hogy a közszolgálati alkalmazottaka illetményeit ném hogy emelni nem fog kellem, hanem lehetséges lesz beszüntetni azokat a külön segélyeket, amelyek a költségvetés összeállítása idejében engedélyezve voltak. Hát ezek a remények és ezek az előfeltételek, amint ismeretes, nem váltak be, és különben is meg kell jegyeznem, hogy már hivatali elődöm ; számolt azzal és a nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy 6% milliárd deficit valószínűleg még egy-két milliárddal emelkedni fog. Már most én teljesen tiszta és világos képet akarok adni a jelenlegi pénzügyi helyzetről, s azt hiszem, egyáltalán nem árthat az. hogyha nyíltan és az igazságnak megfelelően beszélünk ezekről a dolgokról, (ügy van ! Ugy van ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak tudni, az 1921/22. évi költségvetés összesen 26'8 milliárd kiadást tüntet fel. Ebből a kiadásból 4-7 milliárd, esik a közszolgálati alkalmazottak személyi járani dóságaira ; 700 millió koronát vesz igénybe a nyugdíjak szükséglete és 2'6 milliárddal van előirányozva részben a gabonaakció, -— a liszt-akciót értem —! részben pedig a természetbeni ellátásnak szükség\ léte. E tételekkel szemben már most előáll az a többkiadás, amelyet a törvényhozás már a nyár folyamán megállapított, amely áll részben abból az 1.9 milfiárdból, amellyel a személyi járandóságok emeltettek s amelyhez hozzájön. 0.2 milliárd azon intézkedések címen, amelyek a jelenlegi in-