Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

402 A nemzetgyűlés 284. ülése 1922. évi mnuár hó 9-én. hétfőn. mert eddig nem volt keresztény kurzus. Ereky Károly t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy a nagy vállalatok, nagy bankok és nagy üzemek soka olyan nagy részesedésre nem tettek szert és soka olyan nagy jövedelmeket nem vágtak zsebre, mint épen a keresztény kurzus alatt. Az a nagy nemzetközi tőke, amely itt elhelyezkedett, fényesen érzi magát és épen a túlsó oldalról jönnek a támadások a Hangya, az OKH és más keresztény szövetkezetek ellen azok részéről, akik eddig monopolizálták. nálunk az egész gazdasági életet. Ezzel szemben a kormánynak megalkuvás nélkül és intranzigensen a dolgozó keresztény munkástársadalom mellé kell állania, meggyőződhetik róla, hogy ez a munkás keresztény társadalom csak a tényeket nézi és nem a szavakat, nem a szavakkal való játszadozást, és akkor oda fog állani melléje és követni fogja. Az utóbbi időben még a rokonságot is elvitatják Bethlen István gróf ministerelnök úrtól, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel. Pedig a Bethlen-család cimerében ott van a kettős kereszt és a hármas lobogó és az a felírás, hogy Consilio ftrmati Dei. Azt Évánom neki, hogy ő is az isteni bölcseséggel megerősödve, a kettős keresztet és a hármas lobogót fennen lobogtatva, ne tekintsen semmiféle kritikára, amelyet a rossz meggyőződés és az elaltató lelkiismeret sugal, hanem csupán arra hallgatva, ami a magyar népből jön feléje, haladjon előre a keresztény intranzigens álláspont felé, a dolgozó keresztény Magyarország megteremtése érdekében. Az indemnitási javaslatot elfogadom. (Éljenzés a középen.) Elnök : Szólásra ki következik ? Kontra Aladár jegyző : Ugron Gábor ! Ugron Gábor : T. Nemzetgyűlés ! Az indemnitásról szóló törvényjavaslat és a kormány bemutatkozásával kapcsolatos vita van napirenden. Hetek óta folyik már ez a vita és az ország időközben — költségvetési felhatalmazás nem lévén — exlexbe jutott. Ha keressük, mi a tulajdonképeni oka az exlexnek, nem lehet szemrehányást tenni ennek az oldalnak. Egészen a jelen pillanatig a szónokok állandóan váltakoztak kormánypárti és ellenzéki oldalról, és mi sem tehetünk arról, hogy olyan későn terjesztették be az indemnitási törvényjavaslatot, nem tehetünk arról, hogy ezt öszszekötötték a kormányprogrammról megindult vitával, és nem tehetünk arról sem, hogy két hónapi szünet után további egy hónapon át tartó kormányváltságot rendeztek, ami miatt a nemzetgyűlés három hónapon keresztül nem végezhette el legsürgősebb teendőit, (ügy van ! half elől.) Az indemnités régi parlamenti szokás szerint tulajdonképen bizalmi kérdésnek nem tekintetett. Én azonban a leghatározottabban bizalmi kérdésnek tartom a jelen esetben, még pedig azért, mert hat hónapra kérik, ami annyit jelent, hogy az 1921—22. évi költségvetés már egyáltalán tárgyaitatni nem fog. hiszen az indemnitás határideje egybe esik a költségvetési év végével, bizalmi kérdésnek tekintem az indenmitást, mert a ministerelnök ur kijelentése szerint választási célokból kéri a hathónapi felhatalmazást, választási célokból akkor, amikor még a nemzetgyűlés nem is ismeri azt a választójogot, amelynek alapján a kormány a választásokat elrendelni akarja. Ezenkívül bizalmi kérdésnek tekintem ezt az indenmitást azért, mert az első szakasztól eltekintve ez tulaj donképen nem indemnitási, felhatalmazási törvényjavaslat, hanem tutti fruttija a különböző időközökben felmerült állami feladatokra vonatkozó egész olyan csomó dolognak, amelyeknek semmi közük sincs az indemnitáshoz (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) és ilyenformán, aki ezekben a teljesen független és az indemnitástól különálló kérdésekben nincs egy véleményen a kormánnyal, az az indemnitás első szakasza kedvéért ezt az egész törvényjavaslatot bizalom szempontjából el nem fogadatja. Amikor a kormány még arra törekedett, hogy lehetőleg elkerülje az exlexet, az ellenzékkel tárgyalásokat vezettek be és egy igen jellemző ajánlattal állottak elő. Ez az ajánlat az volt, hogy a hathónapos indemnitás nem is oly veszedelmes és elkerülheti az ellenzék azt, hogy választási célokra kéressék ez az indemnitás ; hiszen a kormány hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzetgyűlés mandátuma meghosszabbittassék. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi LajOS : Nem kérünk belőle ! Február 16-ika után nem tárgyalunk ! Ugron Gábor : Mi ezt az ajánlatot már ab ovo elutasítottuk. Elutasítottuk azért, mert azt, hogy a nemzetgyűlés mandátuma csak egy nappal is meghosszabbittassék, politikai erkölcstelenségnek tartjuk. (Vgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Sándor Pál : Már a gondolat is erkölcstelen ! Szilágyi LajOS : Időt akarnak nyerni a szervezkedésre ! Ugron Gábor : Azzal a bizalommal, amelyet a nemzet a választások alkalmával minden egyes nemzetgyűlési képviselőbe helyezett, amelyet azonban határidőre adott, mert meg volt állapítva a nemzetgyűlés időtartama, ezzel a bizalommal nem élhetünk vissza és ezt a bizalmat nem tekinthetjük alku tárgyának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem szavazzuk meg tehát az indemnitási törvényjavaslatot azért, mert hat hónapra kérik, mert választási célokra kérik, mert sok oda nem tartozó dolog van benne. Nem csinálunk azonban titkot abból, hogy, amennyiben elválasztották volna a kormány bemutatkozásával kapcsolatos vitát az indemnitás kérdésétől és az indemnitást csak három hónapra kérték volna, akkor az exlexet esetleg elkerülhették volna. Hogy mennyire nem ebbe a törvényjavaslatba beletartozó dolgok vannak a javaslat egyes szakaszaiba beleburkolva, erre csak egyetlenegy példát hozok fel, még pedig a javaslat 8. szakaszát. A javaslat 8. §-a a jövedelmi és vagyonadóról szóló különböző törvények végrehajtási utasításának törvényerőre való emelését tartalmazza. S ha azt