Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-283

386 A nemzetgyűlés 283. ülése 1922. hálával tartozik — mert ők igenis, tartoznak tálá­val dinasztiájuknak, (ügy van ! ügy van !) Íriszen semmiféle. mc men tum nem fordult elő a Hohen ­zollernek uralkodásának évszázadain keresztül, ami nemzeti törekvéseikkel ellentétes lett volnna s épen ellenkezőleg mir den a nemzetet erősitette — hanem azt mondták : most pedig itt nem lehet tovább ehhez ragaszkodni, nem lehet egy nemzet életét, fejlődé ét megakasztani, tbszeültek és 1919 nyaráig Weimarban egy féleszter.dős nagyon kemény és nehéz munkával megteremtették az uj német állam szerkezetét, összes törvényeit, be­rendezkedését és azért hozták meg mindezt, mert ha nem tudják is, hegy ez ideiglenes-e vagy vég­leges, de egyelőre ideiglenesen ezekre az érvekre, addig, amig esetleg más berendezkedés feg létre jönni, kell, hogy az ország törvényes stabilitását biztositsák. Németországban épugy nem volt erre alkal­mas a régi törvényes berendezkedés, mint nálunk. A törvények tekintetében nem lehet jogfolytonos­ság akkor, amiktr a történelem teljesen megfordí­totta az államokat, egész közgazdaságukat, tár­sadalmukat átalakította. Tudjuk, hogy a háború hegy átalakította az államot, (ügy van ! ügy van !) Hát hogy lehet ilyenkor fen tartani a régi törvényeket ? Ilyenkor nem lehet a jogfolytonos­sághoz ragaszkodni és meggyilkolja a nemzetet az, aki ragaszkodik akhoz és azt akarja, hegy itt régi, elavult törvények továbbra is dogmatikusan ér­vényben maradjanak. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis, rögtön rá kellett volna térni nálunk is arra, hogy ennek a megváltozott helyzetnek megfelelően, de olyképen építsük ki az uj Magyarország politikai, közgazdasági és tár­sadalmi berendezkedését, hegy ez azután auto­matikusan magába tudja ölelni, és magához tudja csatolni a szélesbedés, az expanzív erők kifejlő­dése után a megszállott részeket, akár egyszerre, akár pedig — mint ahogy valószínűleg történni fog — egymást követve. Min the gy tehát a megszállott vidékeken tud­juk, hogy bármilyen intoleránsak is nemzetiségi szempontból, de demokrácia szempontjából sok­kal messzebb mentek, mint mi, és tényleges be­rendezkedéseket létesítenek birtokpolitikai tekin­tetben, munkáskérdésekben, a munkáskérdés inté­zésében, mindenben, sokkal messzebbmenően, mint mi, akkor nekünk az egyetlen módunk és eszkö­zünk, ha az integritás érdekében akarunk dolgozni, szintén a demokrácia nagyon hathatós és erőteljes érvényesítése és tényleges intézményekkel a gya­korlatban való megvalósítása. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Utalok tehát arra, amit mondtam és követen­dőnek tartom Németország példáját, amely nem érzelmi momentumok szerint dolgozott, hanem a történelmi kényszerűség előtt meghódolt és esze­rint cselekedik. Egész beszédemből kikristályosodhat az a fel­fogásom, hogy gyökeresen, teljes rigorozitással és alapossággal ki kell taposnunk közéletünkből évi január hó 5-én, csütörtökön. azokat a lehetőségeket, amelyek ilyen szélsőséges cselekmények, puccsok bekövetkezését lehetővé teszik. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Nekünk törvényes eszközökből vasbetonfalat kell építenünk és azt meg kell szilárdítanunk s az országnak olyan törvényes konstrukciót kell ad­nunk, amely a mai és a jövőben lehetséges hely­zetnek megfelelően az ország fejlődésének nyugal­mát és állandóságát biztosítani képes. (Helyeslés a jobboldalon.) Amíg ezt nem tesszük, addig nincs kilátás a gyógyulásra és az az én fő kifogásom a kormány egész működésével szemben, hogy ilyen lavirozás folyik, hogy azt várjuk, hátha talán mégis visszaáll a Habsburg-uralom . . . (Zaj.) Rassay Károly : Nyitott ajtókat hagynak ! Méhely Kálmán : . . . hátha talán mégis vissza­áll a régi rendszer, tehát nem csinálunk semmit. Én ezt teljesen helytelen, inpolitíkus és hazafiat­lan eljárásnak tartom. (Helyeslés a jobb- és a szélső­baloldalon. Zaj és ellenmondások a középen és a baloldalon.) Nekünk tisztában kell lennünk a hely­zettel . . . Szabó József (budapesti) : A kormány is legi­timista ! (Ellenmondások a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Méhely Kálmán : ... és vagy az úgynevezett legitimista felfogást kell követni, vagy pedig azt, amelyet, mint mondom, Németország követett, a teljes leszámolást a történelem követelésével és a történelem parancsszavának teljes megértésével. BrÓdy Ernő : Monarchia vagy respublika, ez a kérdés ! Szabó József (budapesti) : Erről van szó ! (Zaj.) Rassay Károly : Inkább respublika, mint az, ami most van, ez nem államforma ! (Zaj és ellen­mondások a jobboldalon.) Méhely Kálmán : Más megoldás nincs. Egy nagy párt a szabadkirály választ ás elvét hordja programmjában. (Halljuk! Halljuk!) A szabadkirályválasztást én nagyon veszedelmesnek tartom, veszedelmesebbnek, mint a legitimizmust. (Mozgás a jobboldalon.) Amint mondtam, a lengyel példa, de a magyar történelem is bizonyítja, hogy a szabadkirályválasztás, azokkal a befolyásokkal, amelyek körülötte érvényesülnek, a leghatásosabb bomlasztó tényező, amely a nemzet egységét és erőteljes működését megakadályozni és szétbom­lasztani tudja. (Mozgás a jobboldalon.) Most tehát le kell számolni azzal, hogy legitimizmus, kariizmus nem lehetséges. (Zaj.) Olyan történelmi erők áll­nak ezzel szemben, hogy ezt fentartani nem lehet. Én részemről tehát, mint ahogy múltkor már egy nyílt szavazásnál álláspontomat nyilvánítottam, azt tartom, hogy a Habsburg-családot detronizálni kell, a nemzetnek ki kell mondania a nyilt és vég­leges szakítást a Habsburg-családdal. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Ennek nem kell sértő módon történnie^ lehet­séges az a legteljesebb lojalitással, egy barátságos válópör elintézési módjával. (Helyeslés a jobbolda­lon. Zaj.) De a nemzetnek le kell számolnia azzal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom