Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
À nemzetgyűlés 273. níése 1921. hogy a leadott első pár lövés után a .lövetés nem folytattatott és ezáltal természetesen a tüzérségi vonat, amely 300 embert vitt, sértetlen maradt, mert csak a lokomotív kapott egy lövést. Leszögezni kivánom, hogy az összes harci intézkedések olyan érteimiiek voltak, hogy a lövetés lehetőleg elkerültessék. Than tábornok harci intézkedései olyanok voltak, hogy a megkerülésre és a kimanövrirozásra törekedett, hogy épen a kölcsönös vérontás elkerültessék. Úgyszintén Nagy Pál tábornok az összes beérkező csapatok irányítását ugy alkalmazta, hogy a megkerülés által tulajdonképen a harci helyzet lövés nélkül intéztessék el. Szükségesnek látom leszögezni azt is, hogy a király vonatára lövetés effektive nem történt, őfelségéik az egész harc alatt Bia-Torbágyon, tehát messze tál a lő vonalon tartózkodtak és igy az a beállitás, mintha a király vonatára valaki lőtt volna, téves. Szükségesnek vélem még megállapítani "azt, hogy Lingauer igen t. képviselő urnái a harci helyzetjelentések felolvasásában egy időbeli, lényeges különbség van. Méltóztassék figyelembe venni azt, hogy az első harci jelentés, amely felolvastatott, reggel 7 óra 20 percről van datálva és ugy íolytatja azután Lingauer képviselő ur, hogy evvel szemben a királyi csapatok pedig a tárgyalást kezdették meg. Az időbeli differencia azonban nincs kiemelve, mert hiszen az első harci jelentés reggel 7 óra 20 perckor van. a második pedig 18 órakor, tehát este 6 órakor, amikor az egész harc már lezajlott volt. Hogy az egész napi harc után kezdődött meg a tárgyalás, egész más képet kap az ember, mintha a 7 óra 20 perces reggeli jelentéssel kapcsolatba hozzák az esti harci helyzetjelentést. Ami pedig a személyi részt illeti, egyes '•momentumokra kívánok csak kitérni. Artner tábornokot ugy aposztrofálták, hogy ő annak idején mint első lépett be a szociáldemokrata-pártba. Artner tábornoktól erre vonatkozólag jelentést követeltem be. Ez a jelentés azt mondja, hogy ő nem a szociáldemokrata-pártba lépett be, hanem a tényleges tisztek szakszervezetébe. Az ok, amelyért belépett; hazafias indok volt, mert azt célozta vele, hogy az akkor Érsekújvár ellen tervezett katonai akcióhoz a szükséges bizalmat az akkori vezetőknél megtalálja. Erre vonatkozólag csak a következő paszszust vagyok bátor felolvasni (olvassa) : »De misem bizonyítja azt, hogy Friedrich akkori államtitkár tudatában volt annak, mily célból léptem be a tisztekszakszervezetébe, mint azon körülmény, hogy midőn nála jelentkeztem, felszólított, miszerint rendelkezésére állanék-e egy más ellenforradalmi akcióba és bizonyára az érsekújvári akció katonai vezetőjének nem kért volna fel, ha nem lett volna meggyőződve arról.« Friedrich képviselő ur igen lojálisán egy széljegyzetet irt ehhez, -— és pedig ezt a széljegyzetet most irta — amely a következőkép szól (olvassa) ; ^Teljesen megfelel a tényállásnak. A velem kapévi december író 20-án,• kedden. 31 csolatos részek szórói-szóra megfelelnek a tényeknek. Budapest, 1921 december 18.« Eszerint méltóztatnak látni, hogy Artner tábornok urnák a szociáldemokrata -pártba, illetőleg a tisztek szakszervezetébe való belépése ilyen beállitásban egészen más megvilágítást kap, mint ahogy az itt e Házban tárgyaltatott. Említés tétetett itt Nagy Pál tábornokról, Soós altábornagyról és Than tábornokról. Ezek mind legelső vezetői a hadseregnek, kiváló katonák. Nagy Pálra vonatkozólag az jegyeztetett meg, hogy nyugdíjból ráncigáltatott elő, holott Nagy Pál mindig rendelkezési állományban volt, tehát rendelkezésre állt. Soós altábornagyról mint a Délvidéken beszélő tábornokról történt emlités. Than tábornokról pedig az mondatott, hogy nem szeret magyarul beszélni. Ezek a tárggyal semmikép összefüggésben nem lévő megjegyzések természetesen nagyon kellemetlenek az illető urálira, mert hiszen nem is tudnak itt a Ház szine előtt védekezni. Ami Than tábornok magyarságát illeti, talán felesleges is leszögeznem, mert hiszen köztudomású dolog, hogy az apja magyar ember, egyetemi tanár volt, és hogy a Bem-csoportban harcolt már 1848-ban. A Hegedüs Pál altábornagyra vonatkozólag szintén történtek bizonyos megjegyzések. Én csak azt kivánom konstatálni, hogy Hegedüs altábornagy ragyogó multu katona, aki lehet, hogy uost hibákat követett el és tévedésekbe esett ..." Huszár Károly: Az biztos! Belitska Sándor honvédelmi minister: ... de mindenesetre ő mint férfi és katona ennek minden, konzekvenciáját le fogja magára nézve vonni. Huszár Károly: Ez helyes! Belitska Sándor honvédelmi minister: Lehetetlen azonban az, hogy egy embernek tévedéseiből valaki a hadsereg közszellemére következtetéseket vonjon le, amint azt Lingauer Albin igen t. képviselő ur: tette, amennyiben t. i. Hegedüs Pálnak a demarkációs vonal megállapításával kapcsolatos eljárása nyomán azt a kérdést intézte hozzám, hogy hajlandó vagyok-e a hadseregnél ilyen közszellemet tűrni vagy nem. Egy embernek tévedéséből a hadseregnek közszellemére bármilyen következtetést vonni, nézetem szerint: téves és helytelen dolog. (Ugy van I jobbfelől.) Ezt abszolúte negációba veszem és természetes, hogy a feltevést magát is a legkomolyabban vissza kell utasítanom. (Helyeslés jobbfelől.) Ezeknek rövid elmondása után legyen szabad konstatálnom ; hogy az a módszer, amellyel itt a hadsereg a napi eseményekbe belevonatott, nem alkalmas-arra, hogy a hadsereget a politizálásból kivonja, sőt félek, hogy egyenesen a napi eseményekbe belesodorja. Sréter István: A politikus urak vonták bele Î Belitska Sándor honvédelmi minister: Ez természetesen felette káros, különösen jx dig az, hogy épen a legkiválóbb vezetők neveit állítjuk
