Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
;>Î A nemzetgyűlés 273. ülése-1921. évi december '-ko 20-án, kedden. bele a napi eseményekbe, aminek következménye természetesen az lehetne, hogy a csapat maga meginog és a bizalom a felsőbb vezetésben esetleg kétségessé válik, Kötelességem ezekre a következményekre erről a helyről ugy a nemzetgyűlést, mint a hazafias sajtót figyelmeztetni, mert hiszen kénytelen vagyok azt is nyíltan és becsületesen megmondani itt, hogy a katonai helyzet ma nehéz. Méltóztatnak tudni, hogy egy uj rendszerre való átmenetel előtt állunk, amelynek sok mindenféle nehézségei lesznek. Én tehát a nemzetgyűléstől inkább támogatást kérek ma, a nehéz katonai helyzetben a hadsereg számára, mint a napi politikába való bevonást. (Helyeslés a jobboldalon.) Én őszintén kijelentem, hogy hazafias aggodalommal nézem ezeket az eseményeket s ez késztet engem arra, hogy nem tudok megfelelni Palavicini őrgróf igen tisztelt képviselő ur óhajának, aki felszólitott engem, hogy helyemet hagyjam el. BodÓ János : Abszurdum ! Belitska Sándor honvédelmi minister: Képtelenségnek tartom, hogy épen ilyen nehéz katonai helyzetben, érezve azt is, hogy az alkotmányos faktorok bizalmát birom, (Ugy van!) bármilyen napi események következtében helyemet elhagyjam. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Határozathozatalnak helye nincs. Napirend szerint következik a testnevelésről szóló törvényjavaslat (írom. 331) részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy elsősorban a törvényjavaslat címét felolvasni sziveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-f). Karafiáth Jenő : Már tegnapelőtt jelentkeztem a 3. § után szólásra, mert egy uj 4. §-t kérek beiktatni. Elnök : A 4. §. elé ? Karafiáth Jenő : Igen 1 Elnök : Méltóztassék, képviselő ur ! Karafiáth Jenő : Tegnap már bemutattam egy indítványomat, amely a 3. § után egy uj szakasz beiktatását célozza 4. § címén s amely a következőkép szól (olvassa) : »Az állam pénzügyeinek rendezése után testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, amelynek fentartásáról a vallás- és közoktatásügyi minister gondoskodik.« Van szerencsém tisztelettel bejelenteni a nemzetgyűlésnek, hogy à pénzügy- és a kultuszminister makkal történt megbeszélés alapján voltam bátor indítványomat az előadott szövegben előterjeszteni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister : A távollevő kultuszminister ur helyett vagyok bátor kérni a t. Házat, hogy ezt a módosítást elfogadni méltóztassék. Elnök : Az előadó ur kivan szólni % , Gerencsér István előadó : Nem. Elnök ; Ha nem, akkor következik a határozathozatal. Karafiáth Jenő képviselő ur egy uj 4. § beiktatását indítványozta a 3. § és a régi 4. § közé. Kérem a jegyző urat, hogy az indítványozott uj 4. §-t felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa a Karafiáth Jenő által indítványozott uj 4, §-t). Elnök ". Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott uj 4. §-t elfogadni ? (Igen!) Elfogadtatott. Következik a régi 4., uj 5. szakasz. Forgács Miklós jegyző (olvassa a régi 4., 5., 6., illetve uj 5., 6. és 7. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a régi 7., uj 8. §-t). Karafiáth Jenő *. T. Nemzetgyűlés ! Már tegnap voltam bátor az általános vita során abbeli javaslatomat jelezni, hogy a törvényjavaslatba egy uj 8. szakasz iktattassék be a 7. szakasz után, még pedig a következő szövegezéssel : »Az állami pénzügyek rendezése után, nemzetközi megbizás alapján rendezendő olympiai játékok, valamint egyéb nagyobbszabásu ünnepségek és mérkőzések megtartására Budapesten Nemzeti Stadiont kell '; létesíteni.« Ehhez a szakaszhoz a következő indokolást vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »A francia Pierre de Coubertin kezdeményezésére feluji' tott ókori görög olympiai játékok nemes versengésre késztették a nemzeteket és egymásután siettek az olympiai játékok méltó helyéül szolgáló stadionokat és amfiteátrumokat megépíteni. Ilyeneket emelt Európában Athén, London, Stockholm, Paris, Berlin, Hamburg, Antwerpen, Amsterdam, - legutóbb Köln. Amerikában Saint-Louis, Yale, Princeton, Harward, New-York, Tacoma, SanDiego, Syrausa. Sok helyt, például Rómában, , épülőfélben vannak a stadionok vagy terveik készen állnak a kivitelre. A Magyar Olympiai Bizottság kezdeményezésére közoktatásügyi kormányunk még a háború előtt hozzáfogott a magyar il nemzeti stadion előkészítéséhez, hogy a Nemzetközi Olympiai Bizottság által 1920-ra Budapestnek itélt olympiai játékok fővárosunkban méltó hajlékot találjanak. A világháború folytán beállott ; helyzet a budapesti olympias idejében eltolódást eredményezett, de remény van arra, hogy legkésőbb 1928-ban Budapest lesz színhelye az olympiai versenyeknek. Haladéktalanul gondoskodni kell tehát arról, hogy az állam karöltve a magyar társadalommal és az illetékes szakértő tényezőkkel, a magyar testnevelésügy fontosságára való tekintettel a Magyar Nemzeti Stadion alapkövét minél előbb lerakja és azt anyagi erejéhez képest fokozatosan kiépítse. Budapest milliós lakosságának ettől eltekintve is szüksége van egy 70—80.000 főnyi nézőközönséget befogadó nagy arénára, ahol a nagyobbméretü nemzetközi versenyek és bajnokságok, országos sport és hasonló ünnepélyek megtarthatók legyenek. A nemzeti stadionnak helyéül legalkalmasabb! nak látszik a budai Vérmező. Predesztinálja erre fekvése, nagysága, több irányból való megközelíthetósége és emlékekben gazdag történelmi múltja.«,
