Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-282

À nemzetgyűlés 282. ülése 1922. évi január hó 4-én, szerdán. 347 Erre sürgönyzök, hegy a dolog hogyan áll, és kérem, ir.tézkedjenek sürgősen az engedély kiadása érdekében. A sürgönyre az a válasz érkezik, hogy már elment. És erre az történik, hogy két hét múlva visszajön az akta Dunaföld várra, ugyanarra a helyre, ahonnan kiindult, azzal az utasítással, hegy hallgassa ki a pénzügyi szakasz az egyesületi tagekat, annak megállapítására, hegy a költségeket közösen vállalják-e, továbbá állapítsa meg a távolságot, és azután adjon olyan nyilatkozatot, amely nem esik kifogás alá. A pénzügyministeriumban tehát már jóváhagyták az aktát, mert mir den hivatalon keresztül került fel odáig, és ezek, amiket itt kivannak, már mind az első lépéskor megtörténtek. A pénzügyi szemlész meg is mutatta Nézze, képviselő ur, ezt meg ezt a véleményt adtam le, ugyanazt, amit most kérdeznek tőlem«. ED gedelmet kérek, ha ilyen dolgokban így járnak el, hegy igy segítenek azon a gazdaközönségen, amely mir den tekintetben szívesen tartja fenn ezt az országot és szívesen járul hozzá adójával annak mir.den költségéhez, és a vagyonváltságot is lerótta, ugy, hegy 24 óra alatt egymásról szedték le a gúnyát és vettek fel pé; zt a bankokból 20% kamatra, csakhogy eleget tehessenek kötelezettségeiknek, amikor a gazdaközörséggel, a termelőközönséggel igy bánnak, ez azt jelenti, hegy : Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne ! A törvéi y maga olyan szépsn van kidolgozva, hegy azt hittük, nem kell ide semmiféle ceremónia és Lehány nap alatt elintézhető egy ilyen kérés. Ez a dolcg, amint felemlítettem, három-négy hónappal ezelőtt történt és még ma sincs egyetlen kisüst sem az én járásomban. A pénzügyminister ur figyelmét arra akarom felhívni, hegy csináljon végre valahára rendet és szerezzen érvéiyt azoknak a törvényeknek, amelyeket mi itt meghozunk. Mindnyájan csak azt hangoztatjuk, hegy nincs konszolidáció, nincs béke, nem tartják tiszteletben a törvényeket, de hogyan lehetne ezeket tiszteletben tartatni akkor, amikor a törvényes formát igy játsszák M azek a tisztviselők, akiknek legelsősorban volna kötelességük a törvényt pontosan, lelkiismeretesen végrehajtani ? Még egy esetet vagyok bátor felhozni. Akadnak olyan jegyzők is, akik egész határozottan megtagadják a kérvény elintézését azzal, hogy nem érnek rá kiadni a bizonyítványt, amelyet csatolni kell, hogy t. i. az egyesületi tagok a megfelelő nagyságú birtokkal rendelkeznek. Azt mondja a jegyző, majd tanulmányozni fogja az ügyet. Bölcske község jegyzőjének — aki az én kerületemben van — már egy hónappal ezelőtt adtak be kérvényt és már visszaadta azzal, hogy : most tanulmányozom, nem érek rá a bizonyítványt kiadni. Azért ajánlom figyelmébe a t. pénzügyminister urnák, hogy igenis, egyszer már szerezzenek érvényt annak, hogy ebben az országban mindenki tegye meg a kötelességét. Itt is csak azt látjuk, hogy, bár minden tekintetben arra irányult a törekvés, hogy valami a termelő osztálynak is biztosittassék, de a végrehajtási utasítások ugy intéztetnek, hogy abban nincs köszönet. Ebből kifolyólag a következő interpellációt vagyok bátor a pénzügyminister úrhoz intézni (olvassa) : »Kérem a pénzügyminister urat, hogy a ksiüstök sürgős engedélyezése végett szigorú rendeletben "utasítsa az összes pénz ügyigazgatóságokat, hogy szigorúan tartsák be az erre vonatkozó törvényben kimondott sürgős intézkedést.« (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Következik ? Szabóky Jenő jegyző : Bodor György ! Bodor György : T. Nemzetgyűlés ! Megint bátorkodom egy interpellációval fordulni a pénzügyminister úrhoz. Mindannyian tudjuk, hogy a vagyonváltságról szóló törvény milyen hosszadalmas és megfontolt tárgyalás után jött létre. Kisgazdapárti képviselők heteket töltöttünk itt azért, hogy a vagyonváltságtörvény ugy legyén meghozva, hogy a legnagyobb igazságot szolga'lja. Akkor, amikor a törvényjavaslat részletes vitája folyt, én és Temesváry Imre képviselőtársam adunk be egy módosítást, amelyben azt kértük, mondassék ki a törvényben, hogy a vagyonváltság lefizetésénél a gabona egy métermázsajának az ára 1000 koronánál nem lehet több. Ezt a nemzetgyűlés az akkori pénzügyminister ur hozzájárulásával elfogadja, de azzal a kikötéssel mégis, hogy ez a kedvezményes frétés azonban csak akkor lesz érvényes» ha az illető a törvény életbeléptetésétől számított három hónap alatt fizet. Tehát szeptember 6-án lépett életbe ez a törvény. Akkor a maga rendje-módja szennt elküldték azt a pénzügyigazgatóság utján a községi elöljáróságokhoz és azóta ez a törvény belekerült a fiókba. Most mi történik ? Lejár a.három hónap, alig 10 nap választja el ettől, véletlenül a szerencsének köszönhető, hogy épen a pártkörben a Pénzügyi Közlöny a kezembe és egy másik képvisei lőtársunk kezébe került és abból olvastuk, hogy a j pénzügyminister a f öldmivelésügyi minist érrel egye! temben megállapította a vagvonváltságra vonat| kozó buza árát 2537 koronában. Ez már december f 1-én volt, vagy talán november valamelyik napján. Már most felháborodva kérdem : Hogyan le| hetséges ilyen rendelet akkor, amikor mi a tör! vényben világosan kimondtuk, hogy a buza ára ! ezer koronánál magasabb nem lehet ? Igaz, hogy j akkor, amikor mi itt annyi törvényt, adótörvényt. j alkottunk, lehetséges, hogy maguk az illető szakI közegek sem tudnak rajtuk eligazodni . . . Sziráki Pál : Nem is akarnak ! Bodor György: Azonban mi is vártuk azt, ! hogy ennek'a fontos törvényjavaslatnak a végrel hajtási utasítása majd meg fog jelenni és a bból aztán î mirdenki láthatja, hogy mit kell fizetni és miceeda | kedvezményekben részesülhet a fizetéstől. Mert, 44*