Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-282

386 A nemeetgyülés 282. ülése 19, gát. Kit szeretnék, ha azt nem szeretném ? Magyar ember voínék-e, ha azt nem szeretném ? Az a fiatalság ami virágunk, a magyar erdőnek a rügyezése. A magyar erdő annyira megritkult, hogy szüksége van az utánpótlásra s csak ezek lesznek hivatva csemetékké, erőteljes tölgyekké fejlődni. Reményteljesen nézzük a magyar ifjúságot, csak azokra nézünk bizonyos tekintetben szemrehányólag, akik ennek az ifjúságnak a lelkét bizonyos tekintetben meg akarják mérgezni, félre akarják vezetni, (Ugy van I Ugy van ! a szélsőbal-oldalon.) Tessék elhinni, szomorúbb jelenete alig volt életemnek, mint az, mikor a bolsevizmus idején hallottam, hogy a mi csemetéink, a mi kis iskolás gyermekeink, akiket vittek az utcára' a tanitók és tanitónők, azt énekelték, hogy »nem lesz a tőke ur mirajtunk« és hogy »ez a harc lesz a végső«. Milyen idegenül esett ez az én lelkemnek ! Menynyire fájt ez ! De egyszersmind megerősítette bennem azt a tudatot, hogy nagy hatalom van annak a kezében, aki a gyermeklélekkel rendelkezik, mert az a gyermeklélek még idomitható, mint a viasz, még hajlik és indul az első benyomások után. Azokra tekintek inkább szemrehányólag, akik ezt a gyermeklelket félrevezetik, nem magára a fiatalságra, mert a fiatalságot méltán hivják nemes fiatalságnak, az mindig nemes irányzatú és aki igazán tanul, az előttem valóban nemes irányú ifjú. Ezek a szegedi diákok arra kényszeritették zsidó társaikat, hogy az utolsó padsorban foglaljanak helyet. Jól van fiuk, ez szép buzgalom tőletek, de majd a vizsgák, a szigorlatok alkalmával is ilyen legyen a helyzet, ott is ti legyetek az elsők és azok legyenek az utolsók, akkor nem bánom, ha így marad a dolog. De attól tartok, hogy esetleg a vizsgák alkalmával meg talál fordulni a helyzet és igazságtalanoknak fogtok bizonvulni. Olyan módon, amint a t. kormány akarja, ezt a részét a kivetendő dolgoknak sohasem fogja elérni. Ilyen módon sohasem lesz meg az az óhajtott béke és egység, amelyet pedig annyit hangoztatnak. A választójog kérdésében szintén olyan feleletet adott az igen tisztelt ministerein ök ur, amely bennünket semmiképen ki nem elegit. Nem vagyunk tulajdonképen tisztában azzal, hogy mi a célja a választójogi reformmal és hogy milyen lesz a választójogi reform. Ugron Gábor: Én tudom. Balla Aladár: Szinarany társaság! Benedek János: Csak a lapokból terjedtek el hirek arról, hogy mit akar. Nem tudom, hogy megfelel-e a valóságnak példának okáért az, hogy a nőknek ugy passziv, mint aktiv választójogát meg akarja szüntetni. B. Szterényi József: Majd meglátjuk! MeskÓ Zoltán : A nőkkel szemben szabad kezet ad i (Derültség.) Benedek János : Ha ilyen tervekkel foglalkozik a ministereinökur. ezt szerencsés kezdem énye2. évi január hó 4-én, szerdán. • zésnek, szerencsés megoldásnak legkevésbé sem tekinthetem. A nők választójoga már megvan. Szerzett jogokat elkobozni senkitől sem lehet anélkül, hogy a jogfosztás vádja ne érje azt a kormányzót, aki azt csinálja, mondjuk igy : elköveti. E tekintetben teljesen osztozom gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak, valamint Schlachte Margit t. képviselőtársamnak álláspontjában. Ma már a nőket nem lehet kitúrni a választójogból. Volt olyan idő, amikor a képviselőházban egyes-egyedül képviseltem a nők választójogának kérdését. B. Szterényi József : Ez igaz! De Œesswein is! Benedek János: Tudom nagyon jól, hogy akkor kinevettek vele, de mondhatom, hogy szivesen vettem azt is, ezért a dologért azt is szivesen vállalom. A nők választójoga Magyarországon nem valami uj, modern, szokatlan dolog, az benne gyökerezik a magyar jogfejlődésben. Magyarországon a nőknek mindig voltak politikai jogaik. A távollevő főúri nőt követküldési jog illette meg az alsó táblán, maga Kossuth Lajos is igy került annakidején 1825-ben az alsó táblára. A nőknek időtlen idők óta megvan a választójoguk a mi református egyházunkban is, a papválasztásban mindig résztvesznek. Szijj Bálint : De csak az önálló adózók ! Benedek János: Kérdem; .származott-e ebből valami hátrány a mi egyházunkra ? Szijj Bálint: Ahogy ott van, aszerint megadjuk itt is ! Benedek János : Ha pedig széjjelnézünk azokban az országokban és világrészekben, amelyekben a nők szavazati joga már megvan, azt tapasztaljuk, hogy azokban az országokban sokkal tisztábbak az erkölcsök, . .. B. Szterényi József : Mindenütt kivétel nélkül ! Benedek János:... sokkal kisebb számot mutat föl a bűnügyi statisztika, különösen a közjótékonysági intézmények jobban virágoznak, helyesebb az egészségügy, helyesebb a közélelmezés, mert ezek a kérdések kiválóan olyanok, amelyekkel előszeretettel, hozzáértéssel és tudással főképen a nők tudnak foglalkozni és azokhoz hozzászólni. Öreg hibának tartanám, ha a nőket kitúrnák a választójogból, akkor, amikor már megvan a választói joguk. Ebből nagy felfordulás keletkeznék és ebbe a kormány belebuknék. Nem is ajánlom tehát, hogy ezt megtegye. (Derültség.) De ha már mégis hozzányúl ehhez a kérdéshez, legfeljebb azt vártam volna, hogy visszamegy oda, ahol én óhajtottam annak idején kezdeményezni a dolgot, t. i. nem akartunk ajtóstul berontani, nem akartunk egyszerre a sötétbe ugrani, mert mindig avval rémitettek bennünket, hogy az általános választói jog, amelyhez és mindig hozzáértettem a nők választójogát is, ugrás a sötétbe. Hát nem akartunk a sötétbe ugrani. Emlékszem, hogy annak idején én dolgoztam ki e tekintetben egy javaslatot, amely a nők szavazati jogát korlátozni kívánta volna a tekintetben, hogy a nők közül szavazati