Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

.104 J nemzetgyűlés 281. ülése 192. megoldani, vegye elő ezeket a pontokat és valósítsa meg ezeket (Helyeslés balfelől.) és akkor tényleg a munkáskérdés megoldására vállalkozik. De a munkáskérdést nem oldjuk meg akkor, ha csak az ipari munkásokkal foglalkozunk, mert ezeken kivül ott vannak a mezőgazdasági munkások is, akikkel bizony ez a kormányrendszer, —én nem félek kimondani —ez a politikai rendszer, amelytől ezek a szerencsétlen páriák egészen mást vártak, nagyon mostohán bánik el. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A mezőgazdasági munkások annak idején nagy lelkesedéssel választották meg a kisgazda képviselőket. (Mozgás jobb felől.) Szabó István ( sókor ópátkai) : De azoktól elrekvirálják a konvenciót olcsó kenyérre. Szabó József (budapesti) : Azt remélték a kisgazdaképviselőktől, hogy életnívójuk emelkedni fog, ám nagyon csalódtak, mert azt látják, hogy a kisgazdapárti kormányzat csak a kisgazdák sorsával és sok esetben a nagygazdák sorsával törődik, de a földmunkásokat, a kubikos-cselédeket egészen elhanyagolja. (Élénk ellenmondások jobbfelől. Felkiáltások : Nem áll ! Tévedés I) Én nagy készséggel hajlóm meg az előtt, ha azt méltóztatnak mondani, hogy nem áll, de akkor azt kérdezem, vájjon igazságos politika volt-e az, hogy a földmunkásokat a mai körülmények közt az ellátatlanok sorából kitörölték, hogy megfosztották őket a mindennapi kenyerüktől. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől : Felkiáltások a jobboldalon : Nem rajtunk múlt !) Orbók Attila : Felléptünk a kormánynál a földmunkások érdekében ! Drozdy GyŐZő: De akkor hogy lehet támogatni ilyen kormányt í Szabó István (sokorópátkai) : Ez demagógia ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Szabó József (budapesti) : Én annakidején interpellációt terjesztettem elő és a t. túloldal akkor is ilyen haragosan fogadta interpellációmat, pedig azt kértem, hogy a földmivelésügyi minister ur — azt hiszem, akkor még Mayer János közélelmezési minister volt — az ellátatlanok kataszterér ne foglalkozási ágak szerint állitsa össze. Nem voltam elfogult, mert még az ipari munkásokkal szembe is helyezkedtem és azt mondtam, hogy ezt a katasztert a jövedelem szerint állapítsák meg. Nézzék, kinek mennyi a jövedelme és azért, mert valaki földmunkás, ne zárják ki az ellátatlanok sorából. Viszont azért, mert valaki tisztviselő, akinek sokkal kevesebb a jövedelme, mint másoknak, szintén ne zárják ki az ellátatlanok sorából, hanem tessék a katasztert ugy felállítani, hogy a jövedelem legyen a mértékadó. Akinek megvan a jövedelme ahhoz, hogy drága áron beszerezheti a kenyérszükségletét, ám jó, tessék kihagyni, de azért, mert én véletlenül földmunkás, vagy kereskedelmi alkalmazott, vagv tisztviselő vagyok, ne bánjon velem a kormány ilyen kegyetlenül. (Helyeslés balfelől.) Erre az interpellációra választ sem kaptam, hanem abba a szerencsés helyzetbe ' '2. évi január hó 3-án, kedden. kerültem, mint a többi interpelláló, hogy a kormányváltozáskor az interpellációk is töröltettek és igy a kérdés elintézést ma sem nyert. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Vagy kérdezem, talán hefyesli-e a t. nemzetgyűlés azt a rendszert, amely megnyilatkozik a vidéken, amint olvashatták a múltkor a lapokban, hogy a szolgabiró megbünteti azt a gazdát, aki a földmunkásnak 50 koronánál magasabb munkabért fizet, akinek van bátorsága 50 korona helyett 80 korona napszámot fizetni a mai időkben ? (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Griger Miklós : A Búza Barna esete ! Szabó József (budapesti) : Búza Barnát nem büntették meg, hanem csak a Népszava használta fel az ő nevét, mert kellemes volt neki, hogy Búza Barnát állitsa oda martiniak, jobban mondva, jószivünek ; de másnap maga Búza Barna megcáfolta, mondván,, hogy nem őt büntették meg, hanem megbüntették a többieket. De ez mindegy. A lényeges az, hogy e részben a t. képviselő uraknak nincsen igazuk. Amit elmondtam, ezek bizonyítékok arra, hogy ez igy van. De méltóztassanak rajta lenni és mi az önök segítségére leszünk, hogy ez' a rendszer megszűnjék és tényleg ezeknek a szegény mezőgazdasági munkásoknak helyzete javuljon . (Helyeslés. ) Itt van egy másik visszásság, amely egyaránt sújtja a mezőgazdasági és az ipari munkást, de főképen a szegény rokkantakat, azokat az árvákat, akik a kényszerkölcsön alkalmával odaadták utolsó filléreiket. Az államnak adták kölcsön a rokkant katonák, és az akkori pénzügyminister ur, Hegedüs Lóránt, belátta ennek igazságtalanságát és megígérte, hogy a legközelebbi jövőben az 1000 koronát meg nem haladó összeget vissza fogják fizetni. Vigyázzunk arra, hogy ha a ministerek Ígérnek, akkor ez az Ígéret meg is legyen tartva, (Mozgás.) mert különben az emberek bizalma meg fog rendülni, nemcsak az illető ministerben, de az egész rendszerben. Ha nehezek is a viszonyok, Magyarország annyira sohasem lehet koldussá, hogy a rokkantaktól, özvegyektől, hadiárváktól legyen kényszerítve ezer koronát meg nem haladó összeget igénybe venni. Erre vonatkozólag határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani. (Olvassa) : »Határozati javaslat. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy kényszerkölcsön alkalmával kibocsátott és ezer koronát meg nem haladó utalványokat haladéktalanul váltsa be.« (Helyeslés.) Fangler Béla : Sok szegény napszámosember nem fogja a pénzét visszakapni ! Szabó József (budapesti) : Nagyon tetszett nekem a ministerelnök urnák az a kijelentése, hogy oly választójogot akar teremteni, amely biztosítani fogja Magyarországon a középosztály uralmát. Szilágyi LajOS : Szinniagyarok pártja ! Szabó József (budapesti) : Én^ t. Nemzetgyűlés, szocialista gondolkozású ember vagyok, szocialistának tartom magamat, de azért óhajtom