Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

A nemzetgyűlés 281, ülése 192.2, évi január ko 8-án, kedden. 303 rét keresni ; ha nincs, keressen fel engem a szakszervezeti közvetítőben és azonnal elhelyezzük munkába minden feltétel nélkül. A bizottságnak ez.a tagja számos levelet is kapott, — sajnálom, hogy nem hoztam el azokat, néhányat felolvastam volna a nemzetgyűlésnek — melyekben ezek a szabadlábra helyezett internáltak hálásan köszönik meg, hegy amikor 1—V/

2 évi intemáltságukból kijöttek, mindjárt segítségükre siettek, hegy munkát kaphassanak, kenyeret kereshessenek, de semmiféle feltételt ezzel szemben a bizottságnak ez a tegja nem állított fel. Azt hiszem, hogy ezért ser. kinek, a szociáldemokratáknak sincs joguk szemrehányást tenni, sőt elismeréssel lehetnek ezért a viselkedésért. T. Nemzetgyűlés ! Azzal, hogy a kormány így kezeli ezeket a kérdéseket, még nem oldotta meg a munkáskérdést, sőt azt hiszem, egy lépéssel sem hozta közelebb a megoldáshoz ; legfeljebb arról lehet beszélni, hogy megoldotta a szociáldemokrata-párt kérdését. Rendben van, nekünk ehhez semmi közünk. Ha a kormány jónak látja, tegye ezt, de a munkáskérdés megoldása szerintii k egészen más. A munkásokat nem ezek a kérdések izgatják, melyeket a kormány a szociáldemokrata-párt kibékítésére megoldani kivan, "és nem is azok a feltételek, amelyeket a szociáldemokrata-párt a kormány mellének szegezett. Hem ezek a kérdések izgatják a munkásokat ; nem az fáj a magyar munkásnak, hogy Magyarországon van-e — mert szerintem nincs -— felekezeti izgatás. Nem a felekezeti izgatás megszüntetését, nem a szakszervezetek visszaállítását, nem az emigránsok hazahozatalát követelik. A munkásságnak egészen más miatt fáj a feje és ha a t. kormány megoldani akarja a murkáskérdést, vegye elő a megélhetés kérdését, biztosítson kenyeret murkaalkalmakat a munkásoknak, szüntesse meg a munkanélküliséget, rendezze a munkaviszonyt, oldja meg a ruha, cipő és a lakás kérdését. Ekkor lesz a murkáskérdés megoldva, és ezért hálával te g majd tekinteni a mggyar munkásság a t. kormányra és a nemzetgyűlésre. A magam részéről e tekintetben készséggel támogatom a kormányt. De ugy sem kell megoldani a munkáskérdést, amint azt az ellenzék egyik-másik tagja, ha jól tudoui, Sándor Pál és talán báró Szterényi József is kívánta, t. i. a szénkormánybiztosság megszüntetésével. Nem megoldás ez. Mi már alkalmaztuk egyszer ezt a módszert. Nagyon rossz volt annak idején az ellátás Magyarországon, kevés volt a kenyér, nem tudtuk biztosítani a kellő mennyiségei s feloszlattuk a közélelmezési ministeriumot abban a reményben, — bár én egy pillanatig sem tápláltam ezt a reményt — hogy ha feloszlatjuk a közélelmezési ministeriumot, ezáltal megoldjuk az ellátás kérdését is. Ez nem oldotta meg az ellátás kérdését Drozdy Győző: De javította! Szabó József (budapesti) : ... és épen igy a szé,.kormánybiztosság feloszlatása sem oldja meg szerintem a tüzelőanyaggal való ellátás kérdését. Megint ugyanaz fog bekövetkezni, ami bekövetkezett a kenyérnél, az árak emelkedni fognak és a szegén}- embereknek szükségleteit a legkisebb mértékben sem tudjuk majd kielégíteni. Oldjuk meg a munkáskérdést, és itt, ha a trianoni békeszerződésben van valami, amit én elfogadok, akkor elfogadom a tizenharmadik részt, a munkáról szóló részt. Ezt elfogadom és itt arra az álláspontra helyezkedem, amelyre a nemzetgyűlés sok tagja a királykérdésben helyezkedett, hegy nem külső befolyás alatt detronizálják a királyt, hanem a saját elhatározásukból és meggyőződésükből. Itt helyezkedem erre az álláspontra és azt mondom, hogy nem azért, mert a békeszerződés irja elő, fogadom el, hanem azért, mert ez a meggyőződésem, ez a programmom, mert kötelességünk minden külső befolyástól mentesen megoldanunk ezt a kérdést. Mit mond ez a 13. rész ? Azt, hogy »a fentemlített vezérelv, hogy a munka nem tekinthető csupán árunak vagy kereskedelmi cikknek«. Nagyon érdekes. Nem is tudják talán azok, akik kötötték, hogy ez keresztényszocialista pro gramm és a szociáldemokrata-pro grammal épen ellentétes, mert ott a materializmus álapján a munkást árucikknek tekintik, ott a szabadság biztositásával a tőke és munka harcát egymásra engedik uszítani és az egyik védtelen a másikkal szemben. Ëpen a keresztényszocialisták pregrammja ez, amely szerint mi a munkást embernek tekintjük ; annak jogait a keresztény erkölcsi etika és törvény biztosítja, mert azok nem árucikkek, nem bútordarabok, hanem istenteremtette lények, emberek. Az emiitett rész második pontjában szabad szervezkedési jogot kíván minden törvényes célra ugy a munkások, mint a munkaadók részéről. A következő 3. pont megállapítja, hogy (olvassa) : »a munkások díjazása olyan munkabérrel, amely abban az időben és abban az országban, amelyben élnek, számukra tisztességes életmódot biztosit«. Ezt tessék megoldani és akkor hálás lesz a munkásság. (Tovább olvassa.) »i, A nyolcórás munkanap, vagy negyvennyolcórás munkahét elfogadása, mint elérendő zsinórmérték mindenütt, ahol még nincs elérve.« Hol vegyünk mi ettől ! (Tovább olvassa.) »5. Hitenként legalább 24 órás munkaszünet, amely, amennyire csak lehetséges, a vasárnapot magában foglalja. 6. A. gyermek-munka megszüntetése és mindkét nembeli fiatalkorúak munkájának olyan korlátozása, amely nevelésük folytatását és kellő testi fejlődésüket lehetővé teszi. 7. Az az elv, hogy férfiak és nők egyenlő munkáért egyenlő munkabért kapjanak. 8. A mmi ka viszonyokra vonatkozólag alkotott jogszabályok minden országban méltányos gazdasági elbánásban részesítsenek az ország területén jogosan tartózkodó minden munkást.« Ebben a tekintetben én a trianoni szerződés alapján állok és figyelmébe ajánlom a t. kormánynak, hogyha a munkáskérdést komolyan akarja