Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

A nemzetgyűlés 272. ülése 1921. tótjuk, hogy a többségi pártok csak egy-két taggal vesznek részt ebben a munkában, mely pedig az ország talpraállitását célozza. (Ugy van ! bálfelöl.) A nemzetgyűlésnek az a feladata, hogy letárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a nemzet fölépítésére irányulnak, egészen az ellenzékre hárul, hogy ő eszközölj e a hozzájárulásokat és a szavazásokat. (Ugy van! balfelól.) Le akarom szegezni ezt, mert itt a múlt héten olyan támadások hangzottak el az ellenzékkel j szemben, hogy megakadályozzuk a becsületes munkás. Most még szükségesnek tartom, hogy a követ- ; kezó kritikát is elmondjam. Mire való az a ne'mzet- '. gyűlés és annak a jiemzetgy ülésnek többsége, amely csak akkor jön fel az ülésekre, amikor e] , kell valamit intézni a kerület érdekében, vagy akkor jön fel, amikor fenn kell tartani szavazással azt a rendszert, amelyet a kormány itt inaugurál ? : Ez ellen mi tiltakozunk és óvást emelünk, (Ugy van ! balfelöl.) hogy a nemzetgyűlési képviselőséget ilyen durva abszolutizmussal kezeljék a i t. képviselőtársaim, és kérem most a tanácskozásképesség megállapítását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. Nemzetgyűlés ! Mlétóztassék talán ! megengedni, hogy most, miután a képviselő urak a házszabályok által megkivánt számban látható- : lag nincsenek jelen, az elnöki székből megszámlálás nélkül megállapítsam a tanácskozásképtelenséges. (Helyeslés.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kivan valaki a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni % (Nem I) Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor a vitát be- | zárom. A kereskedelemügyi minister ur kíván szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk I) Méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt köszönetemnek adjak kifejezést azokért az elismerő szavakért, amelyeket báró Szterényi József képviselő ur a javaslatról elmondott és amelyeket egyúttal a statisztikai hivatallal szemben is kifejezett. A statisztikai hivatal mindig egyik büszkesége volt állami intézményeinknek. Az a szerencsénk volt, hogy annak élén mindig olyan kiváló férfiak állottak, akik feladatuknak nemcsak a legtökéletesebb mertékben megfeleltek s ezért kivivták az egész ország elismerését, hanem tekintélyt szereztek Magyarországnak a külföldön is. Ezek a kiváló férfiak ; Keleti Károly, Jekelfalussy József, Vargha Gyula és Buday László voltak. Mindegyikük kiválósága a magyar tudománynak és a magyar közigazgatásnak. Meg vagyok győződve, hogy ezeknek az uraknak utódai is igyekezni fognak ezt az intézményt azon a színvonalon megtartani, amelyre ők emelték. Különösen ki kell emelenem Keleti Károly érdemeit, aki a kiegyezés megkötése után megalaévi deeember hó 19-én, hétfőn. 1>> pitotta a statisztikai hivatalt, amely ma is azokban a keretekben működik, amelyeket Keleti Károly adott neki. Utódai ezen kereteken belül igyekeztek az intézményt fejleszteni és a statisztikai hivatal működése olyan, hogy tudomásom szerint az ellen még senki részéről sem tétetett érdemleges kifogás. Ez mindenesetre sarkalni fogja a hivatal vezetőségét, hogy a hivatal jó hírnevét továbbra is fentartsák, sőt öregbítsék. Ami magát a javaslatot illeti, már az előadó ur és báró Szterényi József képviselő ur is rámutattak ennek a javaslatnak fontosságára gazdasági életünk szempontjából. Magyarország oly sok küzdelem után elérte azt, ami majdnem minden hazafinak vágya volt; az önálló vámterületet. Nagy politikai pártok folytattak évtizedeken át küzdelmet az önálló vámterületért, s ha voltak is pártok, amelyek nem helyezkedtek erre az alapra s opportunités szempontjából a közös vámterület mellett foglaltak állást, meg vagyok győződve arról, hogy azoknak nagy része is, akik ezen az alapon álltak, szivük mélyén szintén az önálló vámterületnekhivei voltak. Az összeomlás következtében ipso facto beállott az önálló vámterület ténye és nekünk már most a trianoni béke megkötése folytán is gondoskodnunk kell arról, hogy a külkereskedelmi statisztika terén is az uj helyzethez alkalmazkodjunk. Már az előadó ur és báró Siterényi képviselő ur is rámatatott aTra, hogy most, amikor önálló vámterület felett rendelkezünk, igénybe vehetjük azokat az eszközöket is, amelyek eddigelé nem állottak rendelkezésünkre, s amely intézményeken alapszik a külföld minden országának külkereskedelmi statisztikája, t. i. a vámhivatalokat. De igénybe akarjuk venni továbbra is azokat az intézményeket, amelyek közreműködésével sikerült eddig is egy jól használható külkereskedelmi statisztikát megteremtenünk. Ëpen azért, mert Magyarországnak, hogy magának külkereskedelmi statisztikát teremtsen, oly sok nehézséggel kellett megküzdenie, amelyet más államokban nem ismertek, ezen a réven annyi tapasztalathoz jutottunk, hogy most, amikor rendelkezésünkre állanak az egyéb államokban használt eszközök is, meg vagyok győződve róla, hogy uj statisztikánk messze felül fogja múlni a külföld hasonló munkáit. Minden tapasztalatot, amelyet eddig szereztünk, fel fogunk használni a jövőben is és igénybe fogjuk venni azokat az intézményeket is, amelyeken statisztikánk eddig alapult, kiegészítő 'és -segítő eszközképen. így azt hiszem, hogy a lehető legjobbat fogjuk produkálni. Báró Szterényi nemzetgyűlési képviselő ur egy és más óhajt nyilvánított, igy többek között annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy az árunyilatkozatok szövegének megállapításánál az érdekeltséget hallgassák meg. A törvényjavaslat egyik szakasza megállapítja azt, hogy az árunyilatkozatokban mi kell hogy foglaltassék. Az ^ § megmondja ezeket a kellékeket, tehát ezen .változtatni nem lehet ; ha azonban az érdekeltségek-