Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

178 A nemzetgyűlés 277. ülése 1921 Kerekes Mihály : Mikor ennyire be van rög­zítve az emberekbe, hogy egyik a másiknak ellen­sége, akkor ennek az állapotnak megszüntetésére kellene tenni valamit. Henzer István : Megint 500 koronáért adják a búzát, akkor jó lenne. Kerekes Wlihály.* Meg kellene magyarázni a városi embernek, bogy annak a gazdának nin­csen semmi köze az árdrágítással, mert Magyar­országon a kormány lehetetlent rossz gazdasági politikája csinálja az árdrágítást. Budaváry László : Nem egészen ! A zsidó kapitalisták és szabadkőművesek ! (Zaj. Elnök csenget.) Bárczy István : Az ostobaság csinálja. Kerekes Mihály: Tehát Budaváry t. kép­viselőtársam is elismerte, hogy »nem egészen« ; tehát a kormány is oka az árdrágításnak. Ezt kel­lene megmagyarázni a népnek. De hát nincsen szerv Magyarországon, amely felvilágosítsa a falu és a város lakosságát, hogy oktalanul haragszik egyik a másikra, holott a baj oka a kormány rossz gazdasági politikája. (Igaz/ Ugy van! a szélsőhal­oldalon.) Drozdy Győző : Ugyanaz a szerv gyűlöli a falut, amely tavalv a bűnös Budapestet szidta. (Zaj.) Kerekes Mihály: Az árdrágítót nem az én kötelességem 25 botütésre ítélni és becsukni, ha­nem a kormány kötelessége volna. Tessék meg­szüntetni a monopóliumot is, mert ha ezt nem teszik, hiába hozunk akármilyen törvényt, az or­szág tönkremegy. A. szabadságot kell hozni az országba. A szabadság levegője szolgálja az ország érdekét. (Helyeslés. Felkiáltások : Éljen Qaal Gaszton !) Tudjuk, hogy a falu a felesleges búzáját el­adta 500—1000 koronáért. Szabó István 1sókorópátkai) : És mert nem volt monopólium, felment az ára 3000 koronára ! Kerekes Mihály: Én a falun éltem, amikor & búza árát felhajtották. Láttam, mi történt. Reggel még a faluban 800 korona volt a búza ára, délben 1100 korona lett, másnap 1200 és felfelé. Mi történt ? A kormány szépen megkötötte a szerződést a malmokkal. A malmok azt mondták, le fogjuk szállítani, mert majd kapunk kiviteli engedélyt és biztosan drágábban fogjuk értékesi­teni a búzát és lisztet. Igyekeztek a búzát össze­vásárolni, így hát ráfizettek, csak hogy a kormány­nyal szemben eleget tegyenek a szerződésnek. Mert a kormány pl. 1000 vagon búzának kiviteli enge­délyt adott. Megrohanták a falvakat a bankok, amelyek a szabad kereskedelem révén természe­tesen vásárolni akartak és vásároltak. így hajtot­ták fel egyik napról a másikra 700—800 koronával a búza árát. Ki itt a hibás ? A termelő ? A termelőt én nem hibáztatom, ha 10.000 koronát kap a búzá­jáért, még akkor sem. A hiba az, hogy ilyen idő­pontban adtak kiviteli engedélyt ezer vagonra, mert evvel hajtották fel a búza árát, holott most, évi december hó 28-án, szerdán. amikor el kellene látni az ellátatlanokat, nincs elég lisztmennyiség. Arról is sokat lehetne beszélni, hogy mennyit vittek ki liszt alakjában. Mikor ezt látom, egyedül azt a kormányzati politikát teszem felelőssé a szerencsétlen helyzetért, amely ezt inaugurálta. Itt van egy másik cikk, a tojás. Mi történt Magyarországon ? A tojáskereskedők beraktároz­ták a hűtőházakba a tojásokat. Közbe megszerez­ték a kiviteli engedélyt, hiszen a külföldön 150— 200 koronát is adnak egy tojásért. A budapesti népnek pedig adnak olyan olcsó tojást, amelynek a felét el kell hajítani, mert a hűtőházból szedik a 2 koronás tojásokat, amelyeket 6 koronáért ad­nak el. Itt is a kormányt kell felelőssé tenni, mert szándékosan adta ki ezt a rerdeletet. Drozdy GyŐZŐ : Hogy elrontsa a tojást ! Kerekes Mihály : Nem azért, mert rossz, ha­nem azért, mert kiviteli engedélyt adott a tojásra, amikor drágán kellett összeszedni és igy felhajtot­ták a piacon az árát. Van egy árvizsgáló bizottság is az országban, (Mozgás balfelől.) amelyet szeretnék spirituszba tenni, hogy a késő utókor is lássa. Ez a bizottság maga csinálja a legrettenetesebb drágaságot az országban. Hiába akarja a kereskedő olcsóbban adni az áruját, nem engedi. Orbók Attila: Becsukják! Drozdy GyŐZŐ : Becsukják a péket, ha olcsób­ban akar zsemlyét adni ! Kerekes Mihály : Ha valaki egy korona 50 fillérért volna hajlandó adni a zsemlyét, nem te­heti, mert az Árvizsgáló bizottság 3—5 koronát vél helyesnek. Azt hiszem, mikor a kormány mi­nistertanácsot tart, mégis csak beszélnek valami­ről. Ez a kérdés sohasem vetődött fel ott ? Nem beszéltek arról, hogy Árvizsgáló bizottságra nincs szükség % Én nem sajnálom a fizetést, amelyet az Árvizsgáló bizottság felvesz, de legalább ne rontsa meg az én megélhetésemet, ne drágítsa mestersége­sen az élelmet és ne rendelje el, hogy nem szabad azt olcsón adni. Mert beszélünk majd még arról, hogy Magyarországon van más hely is, ahol nem igy gondolkoznak az árvizsgáló bizottságok, ha­nem ugy, hogy a termelőnek mindenét el kell venni. Á következő határozati javaslatot nyúj­tom be (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az Árvizsgáló bizottságot hala­déktalanul oszlassa fel és egy uj árvizsgáló bizott­ságot bizzon meg teljes intézkedési hatáskörrel, kereskedelmi és közgazdasági életünk kiválóságai­ból.« Budaváry László : Sándor Pállal az élén ! Rassay Károly : Nem, Budaváryval ! Kerekes Mihály : Nem akarom Sándor Pált védeni, de ha épen őt biznák meg, van ő minden­esetre olyan közgazdasági tényező, mint Buda­váry László. Budaváry László: Elismerem. Rassay Károly : Mire jó ez a személyeskedés ? Kerekes Mihály : Itt van egy másik kérdés, meyre a pénzügyminister ur is kitért beszédében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom