Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

À nemzetgyűlés 277. ütése 1921. gyarországon. Nem gondoskodik még a hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról sem ugy, ahogy kellene gondoskodnia. Egy hadiözvegy hat hónapon keresztül sem tudja megkapni a nyugdíját. Orbók Attila : Két évig sem ! Kerekes Mihály: Ez lehetetlen állapot. A minister ur megszüntette a rokkantügyi hivatalban a különórázást. Most azután az a helyzet, hogy a munka még ugy sem fog menni, mert a kevesebb tisztviselő nem győzi a munkát. Drozdy GyŐZŐ : Különítményekre van pénz, de rokkantakra nincs ! (Zaj.) Kerekes Mihály : Feltétlenül szükséges, hogy az ilyenekre legyen pénze az államnak, hogy azok a szegény emberek, akik Magyarország biztonságáért küzdöttek s azok a szegény családok, amelyek elvesztették a kenyérkeresőt, kapják meg legalább azt a nyomorult járadékot, ami nekik jár. A kormánynak erre egyáltalában nincs szava, sőt az intézkedései azt mutatják, hogy nem szolgálja azokat az érdekeket, amelyek a nemzetnek és azoknak a szerencsétlen embereknek érdekei. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Magyarországon annyi munkaalkalom voína, hogy, ha a kormány csak egy csepp jóindulatot tanúsítana a munkaalkalmak teremtésénél, akkor nem volna a szerencsétlen nép abban a helyzetben, hogy kétségbe van esve s nemcsak hogy a ruháját, de a száraz kenyerét sem tudja megkeresni. Magyarországon a vizek száz és százmillió károkat okoznak. A vizek szabályozására, az utak épitésére pedig 36 millió korona nem elég. Csak nem gondolják, hogy ezzel az összeggel, amely a költségvetésben elő van irányozva, Magyarország közutait rendbe lehet hozni. Amikor százmilliókat költ el a kormány, amelyekről nem is tartja szükségesnek a nemzetgyűlésen beszámolni és amelyekkel nem is tudhat elszámolni, akkor Magyarország közutainak kiépítésére 36 millió korona jut. Ez olyan szomorú helyzet, amelyet nem is lehet kellőképen értékelni. T. Nemzetgyűlés ! A vagyonváltság behajtásánál előáll az az abszurdum, hogy a legszegényebb ember fog legtöbbet fizetni. Az a törpebirtokos, aM a bankban sem kapott kölcsön pénzt, s akinek nem volt megtakarított pénze, alaposan rá fog fizetni a vagyon váltságra. Csodálatos dolog, hogy a pénzügyminister ur milyen ügyesen tudja Magyarország összes lakosait finánccá tenni. Egyszerűen rábizza, hogy fizesse a vagyon váltságot, ha pedig kevesebbet fizetett, akkor háromszor annyit fog fizetni. A szerencsétlen falu szalad jobbra, szalad balra, hogy mit kellene neki fizetnie ; az egyiknek ezt a felvilágosítást adják, a másiknak amazt, úgyhogy végeredményében rá fog fizetni az üzletre, mert a pénzügyminister ur nem a kivető bizottságokat, nem a fináncait teszi felelőssé, hogy mindenkinek az adója pontosan és becsületesen meg legyen állapítva, hanem felelőssé teszi azt a gazdát, aki eddig nem volt beavatva az adófizetés rettenetes labirintusába. Drozdy GyŐZŐ: Iskolát nem járt, de azért számolni tud ! (Zaj.) évi december hó 28-án, szerdán. 175 Kerekes Mihály : A pénzügyminister ur kitér ez alól a kérdés alól is, mert azt megállapítja, hogy ha valaki kevesebbet fizetett, ezt pótolni kell, de a végrehajtási utasitásban nincs szive megállapítani, hogyha valaki többet fizetett, azt visszakapja. Már pedig erre is kellett volna gondolni. Ha nem valóságos fináncokat állítottak oda, hogy kivessék az adót az országban, akkor gondoskodni kell arról, hogy akik többet fizettek, azok ezt a többletet visszakapják. Igaz ugyan, hogy finánctól még nem kapott vissza senki semmit, — legalább is kevés ilyen ember van Magyarországon — de valahogyan betudhatnák a következő vagyonváltságba. Itt meg kell emlékeznem arról, hogy a vagyonváltság tárgyalásánál azt mondtam, hogy azért nem szavazom meg a vagyonváltságot, mert azt tartom, hogy ez a vagyonváltság kevés lesz, s ha ezt a vagyonváltságot megszavazzuk, követni fogja egy másik. Szeretnék feleletet kapni a minister úrtól arra, igaz-e az, hogy le kell adni természetben 26.000 darab marhát és 24.000 lovat Magyarországnak s ezenkívül naponta 100 vagon szenet. Ha ez igy van, akkor megállapítom, hogy nekem volt igazam s hogy akkor kellett volna vagyonváltságot csinálni, amikor ezzel tisztában voltunk. Orbók Attila : Becsukhatjuk a boltot ! Kerekes Mihály : A helyzet az, hogy esetleg le kell adni ennyi lovat és marhát, ha pedig ez igy van, akkor ujabb vagyonváltságot kell behozni Magyarországon, mert lehetetlenség, hogy az egyiktől elvegyük a marhát, a lovat, mástól pedig semmit. Viszont az is lehetetlenség, hogy ezt ne fizessük meg. De az is lehetetlenség, hogy az államháztartás kasszája annyira rendben volna, hogy ilyen terhet elbírna vagyonváltság nélkül. Itt tehát sorozatos keserűség fog jönni, ahelyett, hogy vártak volna még pár hónapot és a vagyonváltságot arra használták volna fel, amire fel kell használni. T. Nemzetgyűlés Î Az ingatlanvagyonváltsággal kapcsolatosan a következő határozati javaslatot terjesztem a nemzetgyűlés elé (olvassa) : »Az ingatlan vagy on váltság fizetési módozatait a nemzetgyűlés olyképen szabályozza, hogy 1925 január hó 15-ikéig bárki bármily összeget befizet vagyonváltág címén az államkasszába, a járandó búza megváltási ára 1000 koronánál több nem lehet.« Én is abból indulok ki, amiből Apponyi igen tisztelt képviselőtársam, hogy volt-e szükség itt kormányválságra. Erre a kérdésre a ministerelnök ur a bemutatkozó beszédében nem adott feleletet. Azért, hogy nagyatádi Szabót May érrel cseréljék fel, nem volt szükség háromhetes válságot előidézni s a kormánynak felelni kell azért, ha az ország exlexbe fog kerülni, mert bármennyire igyekeznek is kibújni a felszólalás alól a kormányt támogató párton lévő képviselőtársaim, hogy kritikát gyakoroljanak a kormány ténykedése felett, valószínűnek tartom, hogy a kormány mindezek dacára exlexbe viszi az országot.