Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-277
176 À nemzetgyűlés 277. ütése 1921. évi december hó 28-án, szerdám. Reischl Richárd : Maguk viszik cx-kxbe ! Kerekes Mihály: A kormâryt támogató pártcki í.k rem az a kötelességük, hegy ne mondjanak kritikát a kormány ténykedése felett, és pusztán azért, mert ez jól esik a kormánynak, a feliratkozás után letörülközzenek. Az a kötelességük, hegy becsületes, őszinte kritikát mondjanak a kormány téi ykedése felett. Szabó István (sokorópátkai) : Mindenki maga álla pit ja meg, hegy mi a kötelessége. Kerekes Mihály: A kérdés ezzel nincs megoldva. A kormány azzal biztatja visszalépésre a képviselőket, hegy az ország cxloxbe feg kerülni. Hát miért tartott berniünket bolonddá hónapekon keresztül és miért nem ült össze három héten keresztül a nemzetgyűlés ? Miért nem tárgyalták az akkor is aktuális költségvetést % (Igaz l Vgy van 1 bal felöl.) A kormány számitásból nem tárgyalta, htgy meneküljön az elől a kritika elől, melyet vele szemben mindenki szélesebb körben gyakorolna, ha nem látná mega előtt az ex-lexet, amelybe az ország bele fog menni. A kormány leköszönt — hisz efelett már &úlyos kritikát mondtak — anélkül, hogy ezt bejelentette volna a Háznak, anélkül hegy mondta volna, hegy le akart köszönni, tehát bennünket semmibe sem vett. Magát- a szuverén nemzetgyűlést semmibe sem vette, hanem egyszerűen elment, nem is tudtuk, hegy mi fog történni, csak a lapokból tájékozódtui k arról, hegy a kormány be fogja adni lemor dását. Ereky Károly : En a liftestől hallottam ! (Derültség bal felöl.) Orbók Attila : Én az llj Barázdából olvastam. Kerekes Mihály : Ha a kormány azért mondott le, hogy a külpolitikai helyzetet megjavítsa, akkor kivan esi volnék arra, hegy ez alatt a három hét alatt javult-e a külpolitikai helyzet 1 (Felkiáltások a baloldalon : A valuta sem !) De egyáltalában nem látjuk, hogy ez javult volna, ellenben látjuk, hegy megaláztak bennünket a külföld előtt akkor, mikor elfogadtak olyan szerződést, hegy a magyarországi királyválasztásba akárki másnak is ezen a világon beleszólása van, mint a magyarnak. Drozdy GyŐZŐ: Csak a népnek nincs, attól elvették. Kerekes Mihály: Ha a nemzetgyűlésben senki sem lett vohia előrelátó és senki sem gondolt volna arra, hogy előállhat az a helyzet, hegy azt fogják mordari, azt a játékot pedig nem fogadjuk el, hegy ti IV. Károlyt detronizáltátok, hanem azt akarjuk, hogy az összes Habsburgok detronizálhassanak, ha nem lett volna ebben a nemzetgyűlésben senki, aid erre óvatosan figyelt volna, akkor azt mondanám, hegy a kormány kényszerhelyzetbe jutott. Dd nem is fogadom el azt az érveiéit, hogy a kormánynak akkor már nem volt ideje módosítást beadni, mert volt ideje. Rassay igen t. képviselőtársam azorban itt a balmezőről megtette az ő ú.ditványát. Miért nem fogadta azt el a nemzetgyűlés ? Talán a kisgazdapárt nem akarta az összes Habsburgokat detronizálni, csak IV. Károlyt ? így érthetetlen kérdés előtt állunk. Szabó István (sokorópátkai) : Mert muszáj volt! Ereky Károly : Rassay indítványt tett. Lingauer is. Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodni. A házszabályok tiltják a párbeszédet. Kerekes Mihály: Miért nem fogadták el Rassay indítványát ? Hanem ahelyett megaláztatás elé viszik a nemzetet ! Nagyon szerencsétlen dolog az, ha az emberek akár az állami életben, akár a magánéletben ahhoz igazodnak, hogy a hatalomnak mi a véleménye. A hatalomnak az erőt a nemzet, a nép adja, tehát magát a hatalmat a nép szolgáltatja. Ha én kormánypárti képviselő volnék is, miért kell, hogy a nézetem feltétlenül olyan legyen, mint a ministerelnöké, a kormányé ? Az az egészséges állapot, ha helyes kritikával, becsületes meggyőződésemnek megfelelő állásfoglalással szolgálom az országot .és a nemzetet. Nézetem szerint a kormány, ha csak kicsit gondolkodik, lehetetlen, hogy ne jusson arra az elhatározásra, hogy miután két év leforgása alatt nem sikerült neki egyetlenegy gazdasági szerződést kötnie az ország érdekében, félreáll, vagy olyan politikát inaugurál, amely politikával a külföldön elismerteti magát. Mégis csak furcsa valami az, hogy ez a kis szigetország körül van itt véve — mondjuk — ellenségekkel. Senki nem áll velünk szóba és nem tudunk senkivel a világon megkötni egy gazdasági szerződést. Mi lehet ennek az oka ? Budaváry László : Sándor Pál megmondta az okát. (Zaj. Felkiáltások : a baloldalon : Elfogadja ?) Nem fogadom el ! Kerekes Mihály : Bizonyára az lehet az oka, hogy a kormány politikáját a külföld nem veszi reálisnak, semmi más nem lehet az oka, mert ha reálisnak venné, akkor a szomszéd államoknak is érdeke, hogy velünk szerződéseket kössenek. Az én nézetem szerint valamerre orientálódnunk kell. Balla igen t. képviselőtársam kifejtette az ő beszédében . . . Henzer István : Oroszország felé ! Weiss Konrád : Albrecht felé ! Kerekes Mihály : Nem is olyan megvetendő az Oroszország felé való orientálódás. Ha a nagy angol nemzetnek nem volt megvetendő, hogy Oroszország felé orientálódjék, Magyarországnak sem lehet ez olyan megvetendő. Az más kérdés, amire ön gondol, t. képviselőtársam, hogy — nem tudom — az orosz bolsevizmus felé, de ha reám értette ezt a megjegyzést, akkor azt a leghatározottabban visszautasítom. Azt tartom azonban, hogy nem olyan megvetendő — csak gondoljunk ennek az országnak szerencsétlen helyzetére — az Oroszország felé való orientálódás. Szóval abban meg kell egyeznie mindenkinek az országban, hogy valamerre orientálódnia kell. így nem lehetünk körülzárva. En