Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-272
A'nemzetgyűlés 272. ülése 1921. magántevékenység előmozdításának, a magánvállalkozás lehetővé tételének ezt a hatalmas rugóját adja meg tehát ez a törvényjavaslat elsősorban és ezzel biztosítja a lakásépítési akció sikeres lefolytatását. . •. ,. A másik momentum, amelyre felhívom a figyelmet, az adókedvezményekről szóló rész, amelyben kivételes és harminc évig. is terjedő kedvezmény biztosíttatik azok részére, még pedig ugy a vidéken, mint a fővárosban és bármely építtető részére, aki most egy bizonyos záros határidőn belül házat és lakást épít. Az adótörvényeinkben is vannak kedvezmények, amelyek az uj építkezéseket előmozdítják; ezek azonban rendkívüli viszonyok idején nem elegendők az építkezési kedv fokozására. Epen azért ebben a törvényjavaslatban elmentünk addig a maximális mérvig, ameddig nagy események, földrengések, árvizek idején elmertünk már a múltban is azért, hogy a lakásépítkezések lehetővé tétessenek. A harmadÍK momentum, amelyre utalni Kívánok és amellyel ebben a törvényben előmozdítani akarjuk a lakásépítkezéseket, a hitel kérdése. A varosok és a községek fognak építkezni, s a városoknak és a községeknek ehhez az építkezéshez- megfelelő hitelforrásokra van szükségük. Ez a- törvényjavaslat lehetővé fogja tenni, hogy a városok az ő uj, a forgalmi adóból származó bevételeik terhére és azoknak a bevételeknek terhére is, amelyeket épen ezekből az általuk eszközlen dő lakásépítkezésekből kapnak, megfelelő kölcsönhöz jussanak, amelynek feltételei és módjai a törvényjavaslat harmadik részében vannak szabályozva és lehetővé teszik a városok hiteligényeinek kielégítését, a szokásos módokon túl, illetve a szokásos módok mellett ugy, hogy a városoknak az ő normális céljaikra szolgáló hitelszükségleteik biztosithatók legyenek akkor is, ha ilyen építési akciókra vállalkoznak. Ez a három momentum tehát az, amellyel a lakásépítkezések előmozdítása érdekében a nemzetgyűlés elé jövünk, s amelyeknek szabályozása ebben a törvényjavaslatban' foglaltatik. Remélem, hogy ezekkel az intézkedésekkel mihamarabb biztosítani tudjuk azt a kívánt célt, amely mindnyájunknak szeme előtt lebeg. Az állami támogatás kérdése tekintetében, sajnos, ugy áll a helyzet, hogy az adott pénzügyi viszonyok között és a költségvetés óriási deficitje mellett ebben a pillanatban nagyobb állami támogatásokról nem lehet szó. Méltóztatnak tudni, hogy okvetlenül szükséges felmerülő kiadásainkat kénytelenek vagyunk részben a bankóprés igénybevétele utján fedezni. A bankóprésnek további igénybevétele pedig — bármily hasznos és szükséges célokra törtérjék is az — nézetem szerint nagyon meggondolandó és nagyon aggályos, (Ugy van! bal felöl.}-mezt hiszen látjuk Kémet-Ausztriáés Oroszországnak példáját arra vonatkozólag, hogy hova vezet az, ha a bankóprést korlátlanul veszik igénybe, kerülendő ez akkor is, ha arról I NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — £IV. KÖTET. évi december lió 19-én, hétfők. 9 van szó, hogy hasznos, jó és szükséges kiadásokat akarunk teljesíteni. Friedrich István : Oroszországban semmi investició nem törté ik ! . Kállay Tibor pénzügyminister: Tudjuk, hogy Ausztriában is mindig azzal érvelnek, — és Oroszországban is bizonyára azzal érveltek azok, akik a bankóprést olyan nagy mértékben működésbe hozták — hogy hasznos és okvetlenül szükséges, elkerülhetetlen kiadásokról van szó az emberek élelmezésének biztosítása vagy esetleg investiciók létesítése érdekében. Ereky Károly : Egy vasat sem adnak az oroszok irvesticiókra ! Kállay Tibor pénzügyminister : Német Ausztriában mindenesetre folynak beruházások és bizonyára invesztálnak Oroszországban is... Ereky Károly : Dehogy ! Káilay Tibor pénzügyminister : ... de nem lehet mondani, hogy az a rész, amely ezekre az investiciókra, ezekre a jövedelmező beruházásokra esik, kevésbé ártana a középosztálynak és az állami, társadalmi és gazdasági berendezkedésnek, mint azok az összegek, amelyeket nem jövedelmező célokra vesznek igénybe. Itt nagyon nehéz a határvonalat megvonni. Egyébként pedig méltóztassanak elképzelni végkonzekvenciáját annak, ha azt az elvet állítjuk fel, hogy hasznos beruházásokra bátran bocsáthatunk ki bármennyi papirost, mert az ugy is meg fogja hozni a maga jövedelmét. Figyelembe kell venni, hogy nemcsak beruházások, nemcsak épületek, hanem emberek is vannak és ezeknek megélhetését, különösen pedig a középosztály egzisztenciáját veszélyeztetjük minden nagyobbmértékü bankóprés igénybevételével. Ereky Károly: Mégis igénybe vesszük ! Kállay Tibor pénzügyminister: A kormány állandóan foglalkozik a lakásépítés kérdésével és természetesen nem tekinti feladatát megoldottnak a benyújtott törvényjavaslattal és az abban kilátásba helyezett intézkedésekkel. így tárgyalunk azzal a külföldi társasággal is, amelyről Bródy Ernő t. képviselő ur 'méltóztatott említést tenni és amely egy bizonyos különleges finanszírozási móddal akarja ezt a kérdést megoldani. Ami ezt a finanszírozási módot illeti, nekem ez ellen igen súlyos aggályaim vannak, remélem azonban, hogy ettől a finanszírozási módtól különválasztva az egészséges gondolatot, meg lehet ebből a tervből menteni, nevezetesen meg lehet menteni és igénybevenni az olcsóbb építkezések lehetőségét és talán összekapcsolható lesz ez valamely más olyan egészségesebb finanszírozási móddal, amely a jegyintézetnek és az állami pénzügyeknek intencióival és célzataival is összeegyeztethető lesz. Tárgyaltunk ezenkívül —• és e tekintetben megnyugtathatom a képviselő urat — a falusi kislakások építéséről is. Ezt illetőleg — a tárgyalások jelenlegi stádiumáról beszélek — főleg a szövetkezetek utján óhajtanánk eredményt elérni.
