Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

10 A nemzetgyűlés 272. ülése 1921 Megbeszéléseket folytattunk máris az Országos Központi Hitelszövetkezettel, s remélem, hogy ennek az intézetnek sikerülni fog a szükséges összeget erre a célra biztosítani, legalább is olyan mérvben és addig, hogy bizonyos kezdő eredményt hamarosan felmutathassunk. Majd meglátjuk, vájjon szükség lesz-e e tekintetben további intézkedésekre is. Ami már most a külföldi tőke igénybevételét illeti, Schlachta Margit felszólalására válaszolva tisztelettel megjegyzem, hogy az idegen tőke alig fogja magára vállalni azt a terhet, hogy ő azért, mert hozzánk bejön és mert itt tevékenykedni, esetleg investiciókat létesíteni vagy bármily más módon magát gyümölcsöztetni óhajtja, még egy külön áldozatot is hozzon a lakásépítések tekintetében. Méltóztassék meggondolni, hogy a tőkeszegénység az egész világon igen nagy és hogy a tőke működési köre nemcsak Európa, hanem az egész világ, s hogy mindenütt várják, óhajtják és szeretettel fogadják a tőkét, ugy, hogy annak bejövetelét nemhogy korlátozó intézkedésekhez nem szabad kötnünk, hanem inkább elő kell mozdítanunk. Ami Bródy képviselő urnák azt a megjegyzését illeti, hogy az eddigi törvényekben a munkásházak építésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról nem adtunk volna képet, megállapítani kívánom, hogy ez az akció egyrészt kellő sikerrel vezettetett a földmivelésügyi ministerek által kezdettől fogva mind a mai napig, másrészt pedig azt, hogy az akció eredményéről, a tett intézkedésekről a mindenkori költségvetésekben jelentések foglaltatnak ; így a legutóbbi jelentés megtalálható a földmivelésügyi tárca részletes költségvetési előirányzatához fűzve, amelyet ezelőtt körülbelül egy héttel voltam bátor a Ház asztalára letenni, s amely azt hiszem a t. képviselő urak között azóta már szét is osztatott. Ezt kívántam általánosságban a javaslatra vonatkozólag megjegyezni tisztelettel kérve annak elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván az előadó ur szólni ? Róbert Emil előadó: Nem. Elnök: Ha nem, akkor következik a határozathozatal. Mivel a törvényjavaslat megtámadva nincs felteszem a kérdést, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot a közgazdasági és pénzügyi bizottság szövegezésében, általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás, mindenekelőtt a törvényjavaslat címe. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : Meg nem támadtatván, elfogadtatott. Következik az 1. §. Gerencsér István jegyző (olvassa az h %-t). Legeza Pál ! Legeza Pál : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat indokolása világosan évi december hő 19-én, hétfőn. jelzi azt a szándékot, hogy a városok és községek a kislakások építését állami támogatás mellett a jövőben is folytassák és hogy ez olyképen történhessék, hogy a kormánynak ne kelljen ujabb hitelt kérnie a törvényhozástól. Az indokolás világosan utal arra is, hogy azok az összegek, melyek a 300 millió korona állami hozzájárulásból a városok és községek által fizetendő 2^4% megtérítések révén 25 éven át az állampénztárba begyülnek, ujabb állami támogatásra, illetőleg hozzájárulásra legyenek fordíthatók. Idevonatkozókig vagyok bátor a törvényjavaslat indokolásából a következőket felolvasni (olvassa) : »... gondoskodni kellett arról is, hogy a fedéhiéíküliek elhelyezése céljából a városok (községek) a kislakások építkezését állami támogatás mellett anélkül folytathassák a jövőben is, hogy a kormánynak erre a célra ujabb hitelt kellessen a törvényhozástól kieszközölnie. Ebből a célból a 300 millió koronának állami hozzájárulás fejében szétosztott része az ezt igénybevevő városok (községek) által az igénybevett összegnek évi 2%%-ban visszatérítendő lesz, amely azután ujabb állami hozzájárulásokra lesz fordítandó.« Maga a törvényjavaslat szövege azonban erről sem tesz említést, csupán a 300 millió korona hitel felhasználásáról szól, tehát tulaj donképen egyszeri felhasználásról lenne szó, a visszatérítések felhasználását pedig ez a törvényjavaslat nem tartalmazza. A törvény helyessége és világossága szempontjából tehát vagyok bátor indítványozni az 1. §-nak olyatén módon való kiegészítését, hogy az 1. §-ban e szavak után; »300 millió korona hitelt« — »valamint az abból a 2. §-ban emiitett térítések révén visszatérülő összegeket« tétessék. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést és a kormányt, méltóztassanak ehhez az indítványomhoz hozzájárulni. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem szándékoztam a törvényjavaslathoz sem általánosságban, sem részletben hozzászólni ; miután azonban a pénzügyminister ur mostani kijelentése, hogy t. i. az állam nem adhat financiális segélyt az építkezésekre, összefüggésben van ezzel az 1. §-sal, erre vonatkozólag kénytelen vagyok egynéhány megjegyzést leszegezni. Az igen t. igazságügyminist er ur arra hivatkozott, hogy a bankóprésnek nem szabad semmi körülmények között működnie ugy sem, hogy invesztícióra, vagy bármiféle produktiv befektetésre adjon pénzt, mert ez ismét csak a középosztály leromlását vonja maga után. Én meg vagyok győződve arról, ép ugy, mint a pénzügyminister ur, hogy semmi körülmények között nem szabad a bankóprésnek működni, azonban épen a pénzügyminister ur és az elődei, akik mellett a pénzügyminister ur államtitkár volt, nem tettek meg mindent abban az