Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

140 A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. a fegyelmi utón elcsapott köztisztviselők kérdését is. Talán ezzel is kellene a kormánynak foglalkoznia, mert mint méltóztatnak tudni, itt olyan köztisztviselők is kerültek a fekete listára, az indexre, akik természetesen — ugy mint pl. Tomcsányi mélyen t. igazságügyminister ur — a Károlyi-kormány, azután a Berinkey-kormány alatt . . . Szilágyi Lajos: Családi okok miatt! Balla Aladár : .... és a bolsevista kormány alatt is azért, hogy a hivatalt mások el ne foglalhassák és megbízható kezekben maradjon az a hivatal, azt betöltötték immel-ámmal, de mégis betöltötték. így kibékülni, a gyűlölség országából a megbékülés országát teremteni alig lehet. (Ugy van! a baloldalon.) Meskó Zoltán : Megállapodott a ministerelnök ur a szocialistákkal! Ereky Károly : Három szocialista vezérrel ! Kerekes Mihály: Nem leszel államtitkár ugy sem ! (Derültség half elöl.) I Meskó Zoltán : Te nem csinálsz konkurrenciát, mert ülni fogsz három hónapot! (Zaj.) Balla Aladár: Most nincs időm arra, hogy a köztisztviselők általánosan ismert köznyomoráról beszéljek. Ezzel alkalomadtán külön kell foglalkoznunk, mert ez óriási nagy téma. De méltóztassék megengedni, hogy a közszabadságok terére elkalandozva, most pár szót az egyesülési jogról beszéljek. Nemcsak az ipari munkásságnak, de a földmunkásságnak is két év óta egyáltalában nem adódik alkalom, hogy még csak kulturegyesületeket is létesíthessen, még csak földmunkás-olvasóköröket is alakítson; ellenben nagyon is pártoskodással olyan köröknek és egyesületeknek megalakulását tűrik, sőt szutinirozza ez a kormány, amelyek talán inkább a reakciónak melegágyai. (Zaj.) A gyülekezési jogról talán nem is kell külön megemlékeznem, mert az teljesen hiányzik, el van kobozva, hiszen csak azokat a gyűléseket engedték meg, amelyeken a kormányt dicsérő nyilatkozatokra tarthattak számot. Képviselők még a beszámolóik megtartásában is hellyel-közzel megakadályoztattak, de mindenesetre — ez azt hiszem, Meskó Zoltán képviselő ar hazájában is megtörtént — ha a királyságnak a kormányra nézve kellemetlen kérdéséről akartak szólni az ott megjelent politikusok, akkor azt a gyűlést vagy betiltották, vagy kurtára fogatta a főszolgabíró a szónokot az előadásában. Rassay Károly : A szabad királyválasztó kormány utasítására! Balla Aladár: Hogy csak egy esetet emiitsek arra nézve, hogy hogyan kezeli a gyülekezési jogot a kormány, (Egy hang jobbfelöl: Megjavult már !) ime, felolvasok egy gyűlést betiltó határozatot. A szentesi függetlenségi és 48-as pártkör december 10-én pártvacsorát és egy politikai gyűlést, szervező gyűlést akart rendezni, és dacára annak, hogy csekélységem évi december hó 23-án, pénteken. is mint képviselő akartam ott megjelenni, ezt a gyűlést megtartani nem engedték, azzal a rendkívül bölcs, Trepovot is megszégyenítő megindokolással, hogy (olvassa) : »A szentesi Kossuth Lajos-pártkör által tett ezen bejelentést tudomásul nem veszem, s a folyó évi december hó 10-re bejelentett társasvacsora, valamint a december 11-re tervezett pártszervezőgyülés megtartását megtiltom, mert a gyűlés és a társasvacsora megtartását a jelenleg még mindig fennálló osztályellentétek miatt a társadalmi rend és köznyugalom szempontjából aggályosnak tartom.« (Felkiáltások bal felöl: Hallatlan !) Meskó Zoltán : A paprikás felizgatja az embereket ! Balla Aladár : Ne csodálkozzunk azon, hogy mindaddig, amig a kormány kivételes hatalommal rendelkezik, így kormányoz az országban. Ép azért ezt a kivételes hatalmat nekünk mielőbb meg kell szüntetni! (Helyeslés a baloldalon.)' A kivételes hatalom fennállásával illuzóriussá válik az a legújabb nagy koncepció, amelyet a mélyen t. ministerelnök ur a sajtószabadság terén tett, amikor az előzetes cenzúrát megszüntette. De méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy a kivételes hatalom, pláne az ujitott kivételes hatalom (Egy hang balfelöl : Olyan is van ?) már nemcsak a hadviselés érdekére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz és nemcsak annak megóvása céljából gyakoroltatik, hanem most már az ország belbékéje, a konszolidáció, a külügyi érdekek védelmének ürügye alatt minden területre elkalandozik, hogy csápjaikat kinyújtva, rátehessék közszabadságainkra a kezüket. Azelőtt, mikor még a cenzúra fennállott — meg vagyok róla győződve — a lapok sokkal többet Írhattak és több jelenhetett meg bennük, mint most, amikor a kivételes hatalom Damokles-kardja lebeg az újságírók fölött. Most három cenzúrán megy keresztül egy cikk : először az illető újságíró lelkiismeretén, aki irja a cikket s aki igyekszik megbarátkozni a mostani helyzettel ós óvatos abban a tekintetben, hogy többet ne irjon, mint amennyit a mostani helyzet megenged, azután a szerkesztő úrhoz lesz a cikk feladva s azután még a felelős szerkesztő úrhoz, s végre megjelenik a cikk esetleg annyira megnyirbálva, amilyen megnyirbálásnak nem volt kitéve akkor, amikor még az előzetes cenzúránál — tekintettel arra, hogy volt egy illetékes hatóság, amely azt felülbírálta — azt a cikket nagyobb terjedelemben meg lehetett irni. (Zaj.) A kivételes hatalom fennállása a sajtószabadságnak semmi körülmények közt hasznára és előnyére nem válhatik. Igen sok függ attól, hogy a sajtótörvényben foglalt rendelkezések milyen módon lesznek végrehajtva. Ha az 1848-iki sajtótörvény szellemében hajtjuk végre az 1914. évi XIV. tcikket, azon 1848-iki sajtótörvény szellemében, amely a sajtó-