Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

134 A nemzetgyűlés 276. ülése 1921, évi december hó 23-án, pénteken. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Egyben van szerencsém a vasárnapi munkaszünet tárgyában kiadott rendeletemet az 1881. evi XIII. törvénycikk 3. §-a alapján tisztelettel bemutatni. Kérem, bogy ezt a rendeletemet tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz utasitani méltóztassék. (Helyeslés jobbfêla.) i Elnök : A benyújtott törvényjavaslat, illetve rendelet a megnevezett bizottságoknak kiadatnak tárgyalás és jelentéstétel végett. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 382, 391) tárgyalása. Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Frühwirth Mátyás ! Friihwirth Mátyás: Nem kivánok szólni. Gerencsér István jegyző: Vasadi Balogh György ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Kontra Aladár ! (Nincs itt !) Perlaki György ! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az indemnitási vitához nem kivántam szólni, de mégis röviden egypár szóval kivánok válaszolni Sándor Pál t. képviselőtársam tegnapi felszólalására. Andaházy- Kasnya Béla : A házszabály szerint vagy indemr itás, vagy személyes kérdés van ! Perlaki György : Sándor Pál t. képviselőtársam igazolr i igyekezett azt, hogy a szénkormánybiztosság működése helytelen és teljesen felesleges. Nézetem szerint a szénkormánybiztosságra feltétlenül szükségünk van mindaddig, amig a hazai termelésünk nem fokozódik, amig a hazai termelésünkkel legalább a békebeli termelést el nem értük. Mert ha mi jelenleg a szénkormánybiztosság működését és ezzel kapcsolatosan az árvizsgáló bizottságnak az árak megállapítására vonatkozó befolyását megszüntetjük, akkor a szénárak épsn ugy, mint más árak, igyekezni fognak a világparitásos árakat elérni, annak folytán a szegényebb néposztály a szén magas árát megfizetni semmi körülmények között nem tudja és igy a középosztály u! kat, hasonlóképen a kisiparunkat is teljesen tönkre fegjuk tenni, (ügy van ! a balközépen.) amelyek támogatása pedig a nemzetgyűlésnek feltétlen célja és feladata. A t. képviselő ur azt emiitette, hogy ő a felszólalásában nem igyekezett kapitalista célckat szolgáki. Már pedig az egész felszólalása elárulja azt, hegy őneki nagyon fáj, hogy az árvizsgáló bizottság az egyik társulatnak a szén árát, szerinte, nagyon alacsonyan állapította meg, és azt állitotta, hogy ezeketazárakat nem hozzáértő szakemberek, hanem fiatalemberek álla pit ják meg. (Halljuk ! a balközépen.) A szén árakat az árvizsgáló bizottság állapitja meg. Az árvizsgáló bizottságba nem fiatalemberek, hanem igen hosszú tapasztalattal biró szakemberek vannak delegálva s ezek teljes hozzáértéssel veszik figyelembe a termelési költségeket és a termelési költségek nagysága szerint állapítják meg az egyes bányák számára a szén árát. Az, hogy a bányák termelési költségei miért különbözők, mindenki előtt világos, aki egy kissé ért a szénbányászathoz, aki tudja, hogy a termelés az egyes bányákban egészen más és más, mert a széntelepsk alakulása is bányák szerint különbözik, (ügy van!) így például a tatai bányákban, amelyeknek szénárait nagyon alacsonyaknak tartotta a t. képviselő ur, a település szabályszerű ; kilométerekre terjedő nyugodt széntelepek vannak ott, aminek következtében ezekben a bányákban az előmunkálatok, a feltárási költségek magától értetődőleg nem oly nagyok, mint a rendetlen alakulatu telepeknél, például a szászvári, nagymányoki és általában véve a baranyai szénterületeken. E bányákban a feltárás és a kutatás igen sokba kerül, a munkások 50%-a itt kizárólag az előmunkálatokkal és a feltárással foglalkozik, természetes tehát, hogy ezeknek termelési költségei sokkal nagyobbak lévén, az áraknak is magasabbaknak kell lenniök. De a szénkormánybiztosság megszüntetése előidézné azt is, hogy azok a kisebb bányák, amelyek az utóbbi időkben alakultak, s amelyeknek kiaknázását a nagyobb vállatatok a múltban épen azért hagyták abba, mert a kiaknázás a széntelepek rendetlensége következtében nem fizette ki magát, teljesen tönkremennének. Már pedig ma minden egyes bányára szükségünk van., (Igaz ! Ugy van ! a középen.) mert az ország közgazdasági élete megkívánja, hogy mindenütt, ahol csak szenet találunk, vagy csak sejtünk is, kutatásokkal és feltárásokkal ezt a szenet napvilágra is hozhassuk. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt, hogy a szén milyen óriási fontossággal bir közgazdasági életünkre, azt hiszem, nem szükséges bővebben magyaráznom. Nagyon jól tudjuk, hogy szén nélkül gyáraink szünetelni kénytelenek, vasutaink megállanak s igy az egész közgazdasági élet vérkeringése megakad. A kormánynak tehát, igenis, kötelessége mindent megtenni abban az irányban, hogy hazai széntermelésül:ket a lehetőséghez képest fokozza. Igyekeznünk kell arra, hogy a hazai, vagyis a belföldi széntermelést oly nagyra növeljük, hogy ezáltal közgazdasági életünket teljesen szabaddá, a külföldi szenektől függetlenné tegyük. (Igaz ! Ugy van!) Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a szerencsétlen csonka Magyarországot csupa ellenséges érzületű állam veszi körül, s ezeknek gazdasági politikája esetleg megkívánhatja, hogy a szenet, amit külföldről importálni akarunk, ne engedjék be. Ha ezt teszik, akkor gazdasági életünkben a legnagyobb zökken esek állhatnak elő. Nekünk tehát tartalékokról kell gondoskodnunk s lehetőség szerint annyi szenet kell feltárnunk, hogy ilyen zavaros időkben se akadjunk meg, ilyen esetekre is rendelkezzünk megfelelő szén készlettel. De irredenta szempontból is nagyon fontos az, hogy az összes szén telepeket feltárjuk, mert csak akkor kezdhetünk és fogunk hathatós ellenállást kifejthetni, ha teljesen függetlenek vagyunk a külföldi szenektől. Ezért a kormány abbeli akcióját, hogy a szén felkutatásában és feltárásában támogatja az egyes bányavállalatokat, szerintem nem