Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

13Ô A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. földre, mert a mai gazdasági viszonyaink szűk keretei nem alkalmasak arra, bogy a magyar művészeket eltartsák. Ezért a szerzői jogról szóló törvény védelmének sürgős letárgyalását annál inkább kérem a t. Háztól, mert ebhez nemcsak erkölcsi érdekeinknek, banem legfontosabb anyagi érdekeinknek képviselete is fűződik. A javaslatot tebát elfogadom, és kérem annak elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. Következik a szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslatot tehát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Először a cím. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t). Kiss Menybért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Indítványozom, hogy az 5. § első mondata után a következő paragrafus iktattassék be : »Szerzőt illeti meg a mű kinyomatása előtt az imprimálás joga ; amennyiben nem imprimálná művét, a mű csak akkor adható ki, ha a kiadó kikötötte magának a feltétlen kiadhatási jogot.« Elnök : A minister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés! Ez a szerzői jogi törvényjavaslat nem most készült, hanem hosszas évek munkája és, amint Orbók t. képviselő ur helyesen mutatott rá, az összes érdekeltek közös mnnkája. Bizonyos kompromisszum-jelleg is van benne, mert hiszen nemcsak a szerzők, hanem a kiadók jogát is bizonyos tekintetben érinti. Az a módosító indítvány, amelyet Kiss Menyhért t. képviselő ur előterjesztett, a megbeszélések során az érdekeltek részéről több izben előterjesztetett. Előterjesztetett ez a szerzők részéről is, megvitatásban is részesült, és az az eredmény szűrődött le, hogy egyfelől ennek technikai keresztülvitele nehézségekbe ütközik, mert a törvény szerkezetével való vonatkozásban azt jelenti, bogy a törvénynek az a szerkezete, hogy először, az első fejezetben az irói művekről beszélünk és az erre vonatkozó rendelkezéseket a későbbi fejezetekben kiterjesztjük a többi művekre, változást szenved; technikailagtehát mindenesetre nehéz volna ide egy olyan rendelkezést vennünk be, amely speciálisan az irói művekre vonatkozik. De másfelől érdemi szempontból sem látszik szükségesnek és indokoltnak ez á rendelkezés, nem pedig azért, mert az irónak módjában áll a kiadóval kötött szerződésben kikötni azt, hogy, ha szükségesnek látja, az imprimálás jogát magának tartja fenn; ha ez kiköttetett, a kiadó évi december hó 23-án, pénteken. ehhez ragaszkodni tartozik. De még ha ki sem köti ezt, feltétlenül biztosítva van a joga arra, hogy a kiadó teljesen szó szerint kell hogy művét megjelentesse, mert a későbbi, 6. § a szerzői jog bitorlásának minősít minden olyan kiadást, amelyet a kiadó a szerzővel fennálló szerződés, vagy a törvény ellenére jelentet meg. Ha tehát volt erre vonatkozólag szerződés és a kiadó megszegi a szerződést, ez bitorlás ; ha ellenben ilyen megállapodás nem is volt a szerződésben és a kiadó a törvény ellenére jelenteti meg a művet, ez is bitorlás. Ez a kereskedelmi törvényre való utalásból következik, amely ott, ahol a kiadói ügyletről rendelkezik, azt mondja, hogy a kiadó tartozik teljesen szövege szerint, hűen adni ki a művet. Tehát ez a törvény is védi a művet. Tekintettel mindezekre, bár honorálom Kiss Menyhért t. képviselő ur gondolatát, minthogy azonban a szakértekezleten többizben alaposan megtár^yaltatott ez a kérdés, és minthogy végeredményben odakonkludáltunk, hogy ezt felesleges, szükségtelen belevenni, minthogy a törvényjavaslat komplex egész, amelyet incidentaliter változtatni nem lehetne, én sajnálatomra nem járulhatok hozzá az indítványhoz ós kérem, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Módosító indítvány adatott be az 5. § eredeti szövegével szemben. En tehát az eredeti szöveget szembeállítom a módositvánnyal. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést, méltóztatik-e elfogadni az* 5. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében szemben Kiss Menyhért módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés tehát az eredeti szöveget fogadta el és igy a módositvány elesett. Következik a 6. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 6—61. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 62. §-t). Héj Imre előadó : T. Nemzetgyűlés! A62.§-ba egy értelemzavaró nyomdahiba csúszott be, melynek kiküszöbölése végett javaslom, hogy a 62. § 3. pontjának harmadik sorában »tartama« szó helyébe »tartalma« szó tétessék. Elnök: Kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Szembe fogom állítani az eredeti szöveget az előadó ur által javasolt módosítással. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, a szakasz a módosítással fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 62. §-t elfogadni eredeti szövegezésében szemben az előadó ur által előterjesztett módosítással : igen vagy nem ? (Nem !) A szakasz az előadó ur módosításával fogadtatott el.