Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

126 A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. irók is a külföldön, amelyet a külföldi irók élveznek magyar földön. E tekintetben volnék bátor talán egypár példát is felhozni. Itt volt pl. az Ördög című darab ; ez, amint méltóztatnak emlékezni, annak idején Amerikában szabad préda tárgya volt, megszerezte egy színház, amely előadta ugy, hogy nem fizetett érte semmit. Igaz ugyan, hogy már előzőleg is egyes külföldi kiadók és színházak szívesen fizettek a magyar szerzőknek csupán méltányosságból, azonban ez teljesen hiábavaló volt, mert mondom, hogy olyan cégek is fordíttattak és adtak elő magyar darabokat, amelyek a magyar szerzőknek semmit sem fizettek. De megvolt ugyanez a baj nálunk is. Egyes magyar kiadók külföldi munkákért, amelyeket az értékesebbekből válogattak össze és fordíttattak le művészi módon, megfelelő honoráriumokat fizettek a külföldi szerzőknek; de ugyanezeket a műveket megszerezték zugkiadók is, akik aztán pongyola módon fordíttatták le azokat, ami természetesen a külföldi szerzőnek sem volt érdeke, és ezeket a műveket minden ellenszolgáltatás nélkül ki is adhatták. Ez nem volt komoly dolog, és mindenesetre kárára volt a belföldi Írónak a külföldi jogtalan lefordítás és viszont a külföldi Írónak a Magyarországon való jogosulatlan lefordítás., Nem akarok most már hosszasabban beszélni azokról az anomáliákról, amelyek e viszonyok révén előállottak; mert hiszen oly régen készül már ez a javaslat és oly régen tervbe vétetett már a mi belépésünk az unióba, hogy azt hiszem, a hazai szerzőknek a legnagyobb ajándékot akkor nyújthatjuk, ha ezt a belépést minél hamarább megvalósítjuk. Ezért csak még arra vagyok bátor röviden kitérni, hogy — amint az indokolás is megmondja — mi a trianoni békeszerződés életbelépésétől számított 12 hónapon belül kötelesek vagyunk ugyan csatlakozni ehhez az unióhoz, hogy ez nem a békeszerződésben foglalt kényszer alapján történik, hanem Magyarország erre nézve már 1913-ban tett igen határozott nyilatkozatot, tehát már akkor minden kényszer nélkül hajlandók voltunk belépni az unióba. Tehát most sem a kényszernek, hanem annak a hatása alatt tesszük ezt, hogy ez a kérdés megérett, túlontúl megérett és ehhez rendkívül sok érdekünk fűződik, tehát önszántunkból lépünk ebbe az unióba. Mindezeknél fogva kérem a t. Nemzetgyűlést szíveskedjék a javaslatot eredeti szövegezésében magáévá tenni és elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Senki sincs fölírva. Elnök : Miután senki sincs fölírva, kérdem t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki szólni ? Forgács Miklós jegyző : Orbók Attila kivan szólni ! évi december hó 23-án, pénteken. Orbók Attila: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előadó ur által beterjesztett és az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi unióhoz való csatlakozás involválta azt a törvényjavaslatot, amely a szerzői jog kérdésében ezen javaslat után elő fog terjesztetni. Miután pedig ez a két javaslat szoros kapcsolatban van egymással, kérdezem a Ház mélyen t. elnökét, szólhatok-e már most együttesen mindkét javaslathoz, avagy meg kell várnom a második javaslat beterjesztését is? Elnök: A házszabályok értelmében csak ahhoz a javaslathoz lehet hozzászólni, amely napirenden van. Amennyiben ezen javaslathoz kivan a képviselő ur szólni, azt megteheti . . . Orbók Attila: Mind a kettőhöz! Elnök : ... a másik javaslathoz azonban csak akkor kérhet szót a képviselő ur, ha a napirend során oda jutunk. Kérem azonban a képviselő urakat általában, hogy a tárgyalás rendje érdekében, amint azt a házszabályok is előírják, azok, akik szólni kivannak, iratkozzanak fel. Méltóztassanak a házszabályok ezen rendelkezését lehetőleg betartani. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét ós szakaszait felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a szerzői jogról szóló igazságügyministeri törvényjavaslat (írom. 337) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Héj Imre előadó : T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat, amely most tárgyaltatik, folyománya az előbb elfogadott törvényjavaslatnak. A mi régi szerzői jogi törvényünk tulajdonképen szószerinti kópiája az 1870-ben megalkotott német törvénynek, amely azóta hatályon kivül is helyeztetett. Azóta — mint már előbb is rámutattam — olyan változásokon mentek keresztül hazai viszonyaink, hogy ez a régi törvény már teljesen elavult. A művészetek fejlődése következtében, különösen pedig azért, mert a különböző művészeti ágak ebben a régi törvényben nem voltak kellő védelemben részesítve, szükségessé vált ezen törvény ujjáalkotása, amely törvényjavaslatnak jellemzésére — ismét csak röviden — annyit kívánok megjegyezni, hogy megtartatott az eredeti, régi törvényjavaslat struktúrája, a régi keretekben azonban lényeges