Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

4 A nemzetgyűlés 272. ülése 1921 mas lesz arra, hogy az állam túlságos pénzügyi megterheltetéae nélkül a lakásépítés problémája végre dűlőre jusson. Az államnak ez a támogatása a javaslat szerint három irányban nyilvánul meg, még pedig mindenekelőtt oly városi kislakások céljára, melyek építkezéséhez szükséges területet és közműveket rendelkezésre bocsátanak, és amelyeknek terveit az állami lakásépítési ministeri biztosság jóváhagyja, az állami hozzájárulás engedélyeztetik, mely után a város 25 éven át éven kint 2'5 % megtérítést köteles fizetni. Ezek a lakások a város tulajdonába jutnak, amelyek felett szabadon rendelkezik. A második intézkedése a törvényjavaslatnak a.rendkívüli adókedvezmény, amely 30, 20, illetőleg 15 évre terjed ki, amely a községi pótadóra is kiterjed s amelyet olyan épületek után engedélyez a törvényjavaslat, amelyek a jelen törvényjavaslat életbelépte után, legkésőbb azonban 1924 január hó előtt helyeztetnek teljesen lakható állapotba. Végül felhatalmazza ez a törvényjavaslat a pénzügyi kormányt, hogy az állami hozzájárulással épülő városi kislakások építésével felmerülő és a város által fedezendő költségek viselésére óvadékképességgel is felruházott kötvényeket bocsásson ki, vagy ilyen kötvények kibocsátásával szindikátust bizzon meg. Ezekkel az intézkedésekkel előreláthatólag elhárítottuk azokat az akadályokat, illetőleg azoknak jelentősebb részét, amelyek a magái-építkezést megbénították, s abban a reményben, hogy ilymódon sikerük)i íog olyan helyzetet teremteni, amely előkésziti a tulajdonos szabad rendelkezését korlátozó intézkedések mielőbbi általános megszüntetését, tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadn i. (Helyeslés.) ElnÖk : Van valaki szólásra felírva ?, Kontra Aladár Jegyző : Bródy Ernő ! Brody Ernő ; Tisztelt Nemzetgyűlés ! A háború és a forradalmak után be kell látnunk, hogy a legfontosabbak a szociális és a gazdasági kérdések. Karafiáth Jenő: Látjuk az érdeklődésből. Bródy Ernő : Ezek között is elsőrendű fontosságúvá és döntő súlyúvá emelkedtek a problémák sorában a munkáskérdés, a középosztálynak, a közhivatalnokoknak a kérdése, a földreform ügye és a lakáskérdés. Ezek a szociális és gazdasági vonatkozású kérdések kellene hogy lefoglalják a törvényhozás munkáját, idejét és a törvényhozási intézkedések tárgyát. Karafiáth Jenő: Ez igy van ! Bródy Ernő : Mert bocsánatot kérek, nem dughatjuk homokba a fejünket, az élet int, az élet itt van előttünk, napról-napra ' jelentkeznek ezek a problémák, s ha előbb kezdettük volna meg ezeknek megoldását, akkor nem nőttek volna ki ilyen katasztrofális jelentőségűvé. >, Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy szerény-, te lenség nélkül mondjam azt, hogy én- pl. a közhivatalnoki és a lak^skérdésben már évekkel ezelőtt . évi december hé 19-én, hétfon. folyton figyelmeztettem a törvényhozást és az illetékes köröket, hogy tegyenek valamit, mert ha nem fog történni ebben a tárgyban komoly intézkedés, ez a kérdés katasztrofális jellegűvé fog emelkedni. Nem szeretek magamról beszélni, de az ügyhöz hozzátartozik az, hogy én már 1917 április havában felolvasást is tartottam mint jogász a Magyar Mérnök- és Ëpitészegyletben s kértem, hogy minden erőt és i igyekezetet a lakáskérdés mególdáuára fordítsanak, mert ha ez nem fog történni, akkor meg fognak ismétlődni a francia és német háború utáni berlini események, amikor torlaszharc dúlt JBerliiiJben a lakáskérdés miatt. S mi történt ezek után ? Ezek után folyt a lakásrendeletekkel való végnélküli kormányzás, pedig lakásrendelettel, lakáshivatallal, bürokráciával ezt a kérdést megoldani, elintézni nem lehet, (ügy van 1 half elöl.) Az igen tisztelt igazságügymin ister ur a múltkor beszélt itt Montesquieu tanárról, amely a hátaknak megoszlásáról szól, hogy t. i. a törvényhozó, végrehajtó és biróí hatalmat széjjel kell választani s a hatalmi tényezőknek ez a széjjel-. választása lehet csak alapja a kormányzatnak. Igaz, hogy ez a tan kellett volna hogy átmenjen az életbe. S mi történt pl. a lakáskérdés terén % Egyáltalában annak kellene történnie, hogy a közigazgatás emelkedjék birói színvonalra. Mióta a közigazgatás a bíróságtól elválasztatott törvény alapján, a tendenciának annak kellene lennie, mert, dacára ezen elválasztásnak, a közigazgatásban igen sok birói funkció maradt meg s ezért arra kellett volna törekedni, hogy a közigazgatást emeljük fel a birói színvonalra. Ehelyett pedig az történt, hogy a bíróságot használjuk közigazgatási feladatokra, vagyis az emelkedés helyett megyünk egy sülyedés, leszállítás felé, amennyiben a bíróságot nem a birói függetlenség attribútumaival ellátott funkcióra, hanem közigazgatási feladatokra állítjuk be. A lakáskérdésben is a lakáshivatal maga tehetetlen intézmény, mert a semmit nem lehet jól eligazítani, elosztani. Mi történt ezen kérdések megvitatása során ? Nyilvánvaló lett, hogy a legfontosabb kérdésa lakás-rekvirálás kérdése. Az is nagyon érdekes, hogy a rekvirálás tulajdon képen egy háborús alkotás és rekvizitum, s ennek dacára a lakáskérdésben a háború megszűnte után kezdődött el .a rekvirálás, tehát háborús rekvizitummal dolgozunk a békeállapotok idejében. S mikor a lakásfelmondás és a lakbérkérdésében a bíróság jár el, akkor épen a leglényegesebb kérdésben, a rekvirálás kérdésében jár el a biróság mint közigazgatási tényező, végső fokon teljesen titkosan ; s akkor, amikor a legszentebb családi otthonról, a magántulajdonnak maximumáról van szó, akkor kizárjuk a bíróságot, holott csakis, akkor volna értelme a biróság eljárásának és döntésének. Mondom, ezt a kérdést lakáshivatallal, lakásrendelettel és bürokráciával elintézni nem lehet. Nagy baj ennél a. kérdésnél,..hogy tulajdonképen ' nincs gazdája. Most. is beadja ezt a-javaslatot