Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. kerület nem magántulajdon, Orosházára is me­het Balla t. képviselőtársam. Örülnék, ha meg­buktatna, és azt hiszem, hogy sokan örülnének, ha megbuknánk. (Zaj. Derültség.) Csak azt kívánom kijelenteni, hogy nem győzöm ismételni, hogy hiszen elvégre is nem­csak a más becsülete értékes, hanem a mi be­csületünk, a munkásoké sem kapcarongy. (Zaj.) Rupert Rezső : A munkásokat senki sem bántja ! Csizmadia Sándor: A munkásokat igenis bántják rajtam keresztül (Zaj és felkiáltások : Az ugyanaz?) és bántják épen arról az oldal­ról, amelyről legkevésbé volna szabad bántani. Azt mondja azután Balla Aladár képviselő­társam, hogy én ide ülök az ellenzéki oldalra. Kijelentem: az ellenzéki oldal minden egyes tagját a legnagyobb tiszteletben tartom, de én nem magamtól jöttem ide, engem a háznagyi hivatal helyezett ide. (Élénk derültség.) En nem vagyok ellenzék. Én magam vagyok itt, a mun­kásokat képviselem itt egyedül az ellenzékkel és a kormánypárttal szemben. (Zajos ellen­mondások a középen. Elnök csenget.) Kijelentettem már százszor és ki fogom jelenteni még ezerszer is, hogy munkáspárti programmal csak engem választottak meg. (Zaj. Derültség. Felkiáltások: Hát a Kasnya?) Ez azonban nem zárja ki azt, hogy itt igenis van­nak képviselők, akiket nem munkáspárti pro­grammal választották meg, de akik a munkáso­kat képviselik, azonban nem itt az ellenzéken, hanem másutt. (Felkiáltások középen : Ez helyes!) Pl. Huszár Károly biztosan a munká­sokat képviseli, mert egész életén át képviselte őket. (Mozgás. Derültség.) En ott voltam a kisgazdapárti oldalon, ^ott jól éreztem magamat, minek tettek ide? (Elénk derültség.) Engem megválasztottak képviselőnek és, valahol jogom van itt helyet foglalni, de hogy én az ellenzék­hez vagy a kormánypárthoz tartozom, arról szó sincs. En mindig egyedül éltem, még a szociáldemokrata pártban is, egyedül érzem én magam legjobban. Nem akarok én Balla Aladár képviselőtársammal sem egy pártban lenni, nem kívánkozom arra, én egyedül voltam, egyedül vagyok, egyedül leszek, de semmiféle rágalmak­tól nem ijedek meg. (Zaj.) Elnök : Napirend szerint következik az 1921/22-i költségvetési év augusztus hó 1-től december hó végéig viselendő közterhek és fede­zendő állami kiadásokról szóló 1921. XXXIV. te. módosítása és az ezzel kapcsolatos intézke­dések tárgyában benyújtott pénzügyministeri törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Ernst Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Az első szakasz utolsó alionjába tegnap elírás évi szepí, hó 24-én, szombaton. 45 következtében tévedés csúszott be, amennyiben egy törvénycikkre nem történik utalás. Ezért tisztelettel indítványozom a következő módo­sítást (olvassa): »Az 1920: XXX. te. után beiktatandó: a XXXIV. te.« Elnök: Kiván-e még valaki szólni a törvény­javaslathoz ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és felteszem a kérdést : méltóz­tatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban azzal a módosítással, amelyet az előadó ur előterjesztett, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatván, a törvény­javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadott­nak jelentem ki és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. A kultuszminister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel van szeren­csém a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Tisztelettel van szerencsém kérni, hogy az osztályok mellőzésével méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi, közoktatási és köz­igazgatási bizottságoknak tárgyalás céljából ki­adni és annak idején napirendre kitűzni. Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a pénzügyi, közoktatási és köz­igazgatási bizottságoknak tárgyalás ós jelentés­tétel végett ki fog adatni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése G-aál Endre képviselő men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Hadházy Zsigmond előadó: T. Nemzetgyű­lés ! A budapesti kir. büntetőtörvényszék a buda­pesti kir. főügyész utján megkeresést intézett a Nemzetgyűléshez aziránt, hogy Gaál Endre nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggesz­teni méltóztassék abból a célból, hogy ellene a Btk. 467. §-ába ütköző megvesztegetés bűntetté­ben való bűnsegédi bűnrészesség miatt a bűn­vádi eljárást megindíthassa és lefolytathassa. T. Nemzetgyűlés ! Ebben az ügyben a tény­állás a kir. ügyész indítványozása szerint a következő : Az iratokból kitünőleg dr. Kakucsy László a m. kir. földmivelésügyi ministeriumban mint minis téri segódfogalmazó volt alkalmazva, ahol is a ministerium kiviteli osztályába volt beosztva. Állásáról 1921 június havában ugyan leköszönt, de szolgálata alól felmentve máig sem lett. Az iratok szerint Kakucsy László Kubányi József és Birkner Brúnó részére Budapesten 1921 április és május havában az ezek által adott 145.000 korona készpénz és egy 180.000 koronás váltó, nemkülönben az ő részére kilátásba he­lyezett 50% haszonrészesedós fejében dr. Gaál Endre nemzetgyűlési képviselő közreműködése mellett 150 darab lóra kiviteli engedélyt szer­zett meg, majd később a 180.000 koronás váltó bemutatása ellenében ugyancsak G-aál Endrének az egész dologba való beavatkozása és közre­működése mellett 100 darab marhára szóló kivi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom