Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

422 A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921. nem lett volna szabad. De nem tudom, mit jelentett az, hogy a kormány báró Nagy Pál gyalogsági tábornokot teljhatalmú katonai parancsnokká nevezte ki. Hiszen nekünk nemzetgyűlésünk, parlamentünk van. Mi az a teljhatalom, mit értünk ez alatt? Ugron Gábor: Diktatúrát! Szilágyi Lajos: A törvényhozó- és végrehajtóhatalmat vette egyszerre a kezébe? A magyar törvények szerint van teljhatalom? És épen Nagy Pált bizták meg a diktatúrával? Tényleg az történt, hogy Őfelsége közeledtére a katonai diktatúrát kikiáltották, pedig épen a királykérdésben nem lett volna szabad ezt megtenni. A másik dolog az, hogy báró Nagy Pál gyalogsági tábornok mellé beosztották egyik nemzetgyűlési képviselő társamat, hogy a ministerelnökség és a teljhatalmú katonai parancsnok közt az állandó összeköttetést tartsa fenn, és mint a ministerelnök megbízottja működjék. (Felkiáltások balról : Ki az ?) Tudják az urak, hogy Gömbös Gyula. Ez a megbízatás teljesen szovjetszerü, politikai megbízott, bizalmiférfi jellegű dolog, mely mindent megmagyaráz. Mikor a Bethlen kormány először mutatkozott be itt a nemzetgyűlésen és Schandl Károly és Orfíy Imre t. képviselőtársaim fennt jártak a ministerelnök urnái óvást emelni az ellen, hogy Gömbös Gyula belügyi államtitkárrá kineveztessék, a ministerelnök ur azt mondta, hogy bocsánat, ezen nem tudok változtatni, ez egy tehertétel, mely a kormány alakításával együtt jár. Akkor tehát Bethlen István számára ő még tehertétel volt. Azóta, ugy látszik, sokat fordult a világ. Most már nem tehertétel, hanem bizalmiféríi lett belőle. Huszár Elemér: Nagyobbak az ambíciói, mint neked ! Szilágyi Lajos: A t. kormányelnök urnák ez az intézkedése, hogy maga helyett egy alteregót küldött, teljesen megakadályozza azt, hogy őt gróf Tisza Istvánhoz próbálja valaki hasonlítani. Több hírlapi közleményt olvastam, ahol párhuzamot próbáltak vonni Tisza István és Bethlen István közt. Már maga ez az egy intézkedés, ez a szovjetszerü megbízás elvágja a további összehasonlítások lehetőségét, mert ilyesmit Tiszától még csak elképzelni sem lehet. Az bizonyos, hogy a ministerelnök ur jól választotta meg azt, akit báró Nagy Pál mellé állított, mert ha valakinek volt oka megakadályozni, hogy Őfelsége az országba be ne jöjjön, erre mindenesetre legtöbb oka Gömbös Gyulának volt, mert senki olyan igazságtalanul riem ítélkezett Őfelsége felett és senki a katonák közt nem beszélt ugy a királyról, mint ő, (Ellenmondások a jobboldalon.) következésképen neki volt a legfőbb oka, hogy megakadályozza Őfelsége trónralépését. Azt mondta a Magyar Távirati Irodának egyik közleménye, hogy IV. Károly király csapaévi dec. hó lo-én, csütörtökön. tainak zömét két osztrák század képezte. Ezt már sokszor megcáfolták, de újból és újból rá kell mutatnom arra a gálád hadjáratra, melyet a sajtó terén folytattak és amelyben még azt is merészelték állítani, hogy IV. Károly király csapatainak zömét osztrák csapatok képezték. Amikor Ostenburg zászlóaljának csapatai végigvonultak itt a főutcán, mindenki azt mondta : nézzétek, ezek katonák. Soha a régi hadseregben olyan fegyelmezett csapatokat még nem láttam, és akik csak egy kissé is értenek a katonai fegyelemhez és a gyalogságnál szolgálva, a legénység kiképzésével foglalkoztak, igazolhatják, hogy olyan fegyelmezett zászlóalja a hadseregnek még nem volt, mint az Ostenburgzászlóalj. Rassay Károly: Nekünk mindig Moravek volt! Szilágyi Lajos: Ugyanakkor azt merészeli irni a Magyar Távirati Iroda, hogy állásnélküli osztrák tisztek és a világ minden tájáról összeverődött kalandorok felkészülve várták a kiürített Nyugatmagyarországon IV. Károly megérkezését. Annak a kormánynak, amely a sajtó utján igy dolgozik, nincs erkölcsi jogosultsága ahhoz, hogy az ellenzék támadásait oly fölénynyel vesse vissza. A ministerelnök ur, aki ezt már ismételten megpróbálta és aki gróf Apponyi Albertet is kioktatta arra, hogy vájjon van-e gróf Apponyinak elég erkölcsi alapja, hogy ilyen súlyos kritikát mondjon Magyarország belviszonyairól, a ministereinöki sajtóirodából kikerülő ilyen hazug közleményeket eltűri. Rassay Károly: Csak a szabadforgalmi irodának van erkölcsi alapja, kapcsolatban a ministerelnök úrral. (Derültség a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Tiszta fényt vet ez a kormányra, de tiszta fényt vet a kormányra az az egy pár plakát is, mely ugyanakkor megjelent. Például a Magyar Egyetemi Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének plakátjában mint becsület kérdése van beállítva a királykérdés, mely szerint minden becsületes ifjú ezen az oldalon van, és mindenki, aki a túlsó oldalon van, gyászmagyar. Jellemző az a furfang és szélhámosság is, ahogy ezeket a plakátokat kidagasztották. (Zaj a jobboldalon.) Emlékeztetem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy előzőleg gróf Bethlen Istvánnak egy nagy plakátja volt kiragasztva, azután pedig az egyetemi hallgatók szövetségének plakátját mindenütt pontosan Bethlen plakátjára ragasztották ki, hogy alul a gróf Bethlen név szabadon kinnmaradhasson, ugy hogy mindenki, aki az utcán csak messziről látta ós közelről nem ment oda és meg nem kaparta a plakátot, melynek kinnmaradt alsó széle, ugy olvashatta, mintha ezt a felhívást maga Bethlen adta volna ki. Griger Miklós : Levélcsücskök, papírcsücskök. (Derültség.) Szilágyi Lajos : Igy ámították a népet és ilyen fegyverekre volt szükség, hogy bebizonyít-