Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-266
akarni, Apponyi Albert gróf ur beszéde után mentségét előadhatja. (Helyeslés.) Méltóztassék folytatni. Gr. Apponyi Albert: Mélyent. Nemzetgyűlés ! Tehát a jogalap — sit venia verbo — amelyen képviselőtársaink letartóztatásának fentartását indokolják, a rögtönbiráskodási eljárás, amelynek alapján az ügyészség kénytelen-kelletlen fogva tart mindenkit mindaddig, amjg a rögtönitélő biró vagy más biró elé állíttatik és az végzést hozhat. Addig, ugy látszik, természetes állapot a letartóztatás! állapot. Nézzük, hogyan áll ez a dolog a rögtönbiráskodás tekintetében most fennálló szabályok szerint ? Ez az egész eljárás, amely képviselőtársainkra alkalmaztatott, a rögtönbiráskodási eljárást szabályozó rendeletnek egy hézagán alapszik. A rögtönbiráskodási eljárás ugyanis 35. §-ának utolsó bekezdésében kimondja, hogy az egyes terheltek ellen az eljárás leghosszabb tartama, ideértve az Ítélkezést, háromszor huszonnégy óra. Ezt a határidőt attól az időponttól kell számitani, amikor a terheltet a rögtönitélő biróság elé állitották. Tehát ebből a rendeletből hiányzik a preciz megállapítása a határidőnek arra nézve, hogy mikor kell az ügyészi nyomozás megkezdése után őket a biró elé állítani. Erre nézve — megengedem — nincs preciz megállapítás. De ha ennek a rendeletnek további intézkedéseit egybevetjük és a rögtönitélő bírósági eljárásnak egész szándékát, egész értelmét tekintetbe vesszük, lehetetlen ezzel a förmalisztikus kifogással élnünk, illetőleg annak jogosultságát elismernünk. Mert a rögtönitélő biráskodá bálvzat 34. §-a azt mondja, hogy »mihelyt a rögtönitélő eljárás megindítása szükségessé válik, erről a királyi ügyészség a rögtönitélő biróság elnökét haladéktalanul értesiti, aki köteles mindjárt az értesítés beérkezése után a legnagyobb gyorsasággal intézkedni aziránt, hogy a rögtönitélkező biróság összeüljön. A 35. § pedig azt mondja, hogy »sem alakszerű nyomozóeljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye ; a terheltet mindjárt a rögtönitélő biróság összeülése után ez elé kell állítani«. Mindjárt ! A rögtönitélő bíróságot mindjárt meg kell alakítani. Nem tudom, megalakitották-e. A terheltet mindjárt a biróság elé kell állítani. A »mindjárt« szó alatt lehet érteni öt percet, lehet érteni két napot, de hat hetet semmi esetre. (Ugy van ! Ugy van ! baljelől.) Engedelmet kérek, ez a fogvatartás a rendelet egy formai hézagának, a rendelet szellemének ellenére az igazságszolgáltatás jóhiszeműségével össze nem egyeztethető ki-, használása, (Taps baljelől.) amelynek jellemzését talán nem tudva az utolsó ülések egyikén elnöklő t. alelnök ur mondta, mikor arra kértük fel, hogy intézkedjék abban az irányban, hogy letartóztatott képviselőtársaink az ő ügyüknek tárgyalásán itt lehessenek és felszólalhassanak, s ő azt mondta, hogy neki mint elnöknek nincs módjában adminisztratív intézkedéseket temii. (Derültség baljelől.) Igenis i c'est le mot de la situation, ez a hely;etet jellemző mondás : a legkicsinyesebb, jóértelemben vett ügyvédi tevékenységhez nem méltó förmalisztikus fogásokkal való adminisztratív letartóztatást, (Igaz ! Ugy van ! Taps a balés szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) ami. nincs megengedve nemcsak képviselővel szemben, a mentelmi jog szempontjából, de nem volna megengedve egyetlen egy állampolgárral szemben sem. Aki ilyenkor, amidőn ilyen alapvető állampolgári jogokról van szó, — nem is beszélek a mentelmi jogról — érzéketlen marad, aki ilyenkor azt nézi, hogy szereti-e X-et vagy Y-t, (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől : Dehogy nézzük I Az ország érdekét nézzük.) annak fel kell háborodni azon, hogy illetéktelenül, adminisztratív utón •— ami a cári Oroszországot szomorúan jellemezte — magyar honpolgárokat letartóztatnak és fogva tartanak. (Igaz ! Ugy van ! Élénk taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Akkor vagyunk nemzet, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogyha a nemzet bármelyik tagján esett sérelem —legyen az nekem legesküdtebb ellenségem, legyen az egy ember, akit megvetek — a nemzet minden fia ugy érzi, mintha a rajta ejtett sérelem saját magán esett volna. (Igaz ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha egy van mindenkiért és mindenki egyért, akkor vagyunk nemzet és akkor tudjuk megtartani azt a szabadságot, amelyet ilyen laza alkotmányos és igazságszolgáltatási lelkiismeret meghonosításával elprédálunk, elveszítünk. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bátor voltam kimutatni, és gondolom, sikerült is kimutatnom, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a rögtönitélő bírósági rendelet jóhiszemű magyarázata mellett a rögtönitélő biróság célja az, hogy az eljárás mennél hamarább befejeztessék és ha azt ki tudják húzni azok, akik annak formalizmusával ugy élnek, hogy hosszú procedúrát csináljalak ebből, akkor azok ne okoskodjanak a rögtönitélő biróság felett, mert azokra rá van bizonyítva, hogy ürügyet kerestek az adminisztratív letartóztatásra. (Igaz ! Ugy van ! Taps baljelől. Zaj a jobboldalon.) Már most menjünk tovább és vizsgáljuk, vájjon az az eset, amelyről itt szó van, eltüri-e, elviseli-e a rögtönitélő eljárást, alkalmatos-e arra, hogy azon rögtönbirósági eljárás elé vitessék, amelynek az. eljárás megkezdése után háromszor huszonnégy óra alatt le kell folynia s amely kizárja a felebbezést, kizárja a felmerülő jogi kérdések tisztázását. Vizsgáljuk ezt egy kissé és a iormalisztikus teret elhagyva, — amelyen vesztett ügyük van az uraknak — lépjünk át a magasabb ig szolgáltatási és alkotmányjogi, etikai szempontok szférájába. Mi a tényállás ? A tényállás, amelyet az igen t. előadó ur jelenlétében minden legkisebb habozás és kétely nélkül a lázadás tényálladekanak nevez, a következőkből áll : Magyarország törvényes és koronás királya (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől : Volt ! Volt !) — nem, mais az, (Éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) ma is az és számomra az fog maradni, A Nemzetgyűlés 266. ülése 1921. évi december hó 12-én, hétfőn. 310
