Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

Ä Nemzetgyűlés 266. ülése 1921. baráti kezét, belátva azt, hogy a trianoni béke­szerződés által teremtett helyzet tarthatatlan és igazságtalan, hogy Magyarország mai megcson­kított állapotában, amikor a győzők neki diktá­torok módjára parancsolnak és belügyeibe beavat­koznak, nem élhet tovább, csak ha a trianoni békeszerződést érvénytelenítik, fejlődhetik Magyar­ország egy szebb és nyugalmasabb jövő felé. Tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóz­tassék ezen javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben az eredeti szövegezés szerint elfogadni. (Általános helyeslés.) Elnök : Van valaki szólásra feliratkozva ? Gerencsér István jegyző : Gróf Apponyi Albert ! Gr. Apponyi Albert : Mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés ! Mint a külügyi bizottság helyettes elnöki tisztével megbizott képviselő, bátor vagyok néhány szót hozzáfűzni azokhoz, amiket a t. előadó ur mondott, mert nem akarom, hogy azok a Ház körében visszhang nélkül maradjanak. De felszóla­lok azért is, hogy felszólalásommal talán időt en­gedjek az igen tisztelt külügymir ister urnák arra, hogy e nagyfontosságú javaslat tárgyalásánál jelen legyen. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! Miért nincs itt ?) Szilágyi LajOS : Hallatlan ! Ez is provokálása a Nemzetgyűlésnek 1 Huszár Károly: Skandalum! MeskÓ Zoltán : Hátha beteg ? Akkor nem skandalum. (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Apponyi Albert : Bocsánatot kérek, köte­lességemnek tartom erről a helyről helytelen itésem­nek kifejezést adni afelett, hogy midőn a nagy Amerikai Köztársasággal kötött békeszerződés ratifikálásáról van szó, akkor a kormánynak tagja, aki a külügyek képviseletével meg van bizva, nem tartja érdemesnek, hogy jelen legyen. Giesswein Sándor : Botrány 1 Szilágyi Lajos : Fumigálja a Nemzetgyűlést ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) MeskÓ Zoltán : Hogy lehet ilyet mondani ? Gr. Apponyi Albert : Ne méltóztassanak az ily hanyagságot védelmükbe venni. Sándor Pál : Ezt nem lehet védeni ! (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) MeskÓ Zoltán : A külföld figyelmét nem hivom fel rá ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szívesked­jenek a házszabályokat megtartani ! Gr. Apponyi Albert : Azt hiszem, hogy a mi mulasztásainkra a külföld figyelme, amúgy is rá­irányul. A külföld azt is tudja, hogy ezekkel mi nem érzünk együtt és nem vállalunk szolidaritást. T. .Nemzetgyűlés ! A magam részéről ezt a békeszerződést örömmel üdvözlöm, noha abban az Egyesült-Államok — ami nagyon természetes — magukra nézve és az Egyesült-Államok pol­gáraira nézve biztosították mindazon jogokat, amelyeket a trianoni szerződés számukra megálla­pított. Ennek a békeszerződésnek azonban tartal­milag az a jellemző vonása, hogy nem identifikálja évi december hó 12 én, hétfőn. 303 magát, sőt desinterresszálja magát a trianoni szer­ződés területi klauzuláinak végrehajtása és fentar­tása tárgyában. Formailag — amint a t. előadó ur kiemelte — az a jellemzője, hogy a diktátumnak rendszerétől eltért és mint egyenjogú féllel kö­tötte Magyarországgal ezt a békét, ami magától értetődő dolog ugyan, a nemzetközi jogszokás szempontjából, de az előzmények után visszatérést jelent a normális nemzetgazdasági viszonylatok felvételéhez, (Ugy van!) Az Egyesült-Államok kormánya volt az, amely egyáltalán egyedül tartotta meg Magyarországgal szemben a lefolyt súlyos napokban a korrekt nem­zetközi álláspontot, amennyiben désintéressement­nak álláspontjára helyezkedett, arra az állás­pontra, hogy az úgynevezett király-kérdés meg­oldása Magyarországnak belügye, amelybe más államoknak beavatkozni nincs joguk. (Ugy van ! bal jelöl.) Ezt a szintén magától értetődő, de a mai viszonyok között egyedülálló magatartását az Egyesült-Államoknak ennél az alkalomnál is hono­rálni kell. (Ugy van ! baljelöl.) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ma még nem látunk egészen tisztán az Egyesült-Államok világ­politikájának további orientációjában. Ma még előtérben állott gondolat, hogy visszatérnek Washingtonnak hagyományaihoz, hogy az európai perpatvarokba, az európai államok viszályaiba nem avatkoznak bele, de hozzáteszik, — és a most ülésező washingtoni konferencia is bizonyí­téka annak, hogy ez nem jelenti azt, hogy a világ­békét, a művelt világ harmonikus fejlődését érintő kérdések iránt ne érdeklődjenek és én azt hiszem, hogy Amerikának ez az érdeklődése az európai viszonyoknak helyes irányban való fejlő­dése tekintetében csak üdvös, csak. krvánatos lehet, mert nagy szempontoktól "vezettetik, önző érdekektől helyzeténél fogva távolabb áll, érdeke van Európa közgazdasági rekonstrukciójában, tehát érdeke van Kelet-Európa közgazdasági re­konstrukciójában is és aki eziránt érdeklődik, az csakhamar annak felismeréséhez jut, hogy Kelet-Európának sem politikai, sem gazdasági rekonstrukciója nem képzelhető akkor, ha itt egy állandó seb fog tátongani a művelt világnak testén, ha Magyarország mint annak természetes centruma, nem erősödik meg, nem rekonstruáló­dik. Én tehát mint egy jobb iránynak kiinduló­pontját, szintén örömmel üdvözlöm és elfogadom az Amerikával kötött' békeszerződést. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? (Senki !) Kiván-e még valaki szólni ? Sándor Pál : Szót kérek. Elnök : Sándor Pál képviselő ur jelentkezett szólásra. A szó őt illeti. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Én is csak abból a szempontból szólalok fel, mert kivánnám, hogy azalatt, amig beszélek, a külügyminister ur megjelenjen itt a Házban és szintén résztvegyen ebben a vitában. Nem azért mondom ezt, mert az ellenzékhez tartozom, hanem azért, mert a nemzetnek tekintélye szenved azáltal, hogy ennél

Next

/
Oldalképek
Tartalom