Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

302 A Nemzetgyűlés 266. ülése 1921 szerint hajlandó Magyarországgal különbékeszerződést kötni. Ezen határozatot az Amerikai Egyesült-Államoknak elnöke július hó 2-án hagyta jóvá, a magyar Nemzetgyűlés pedig augusztus 12-én tárgyalta ezen békehatározatot és hagyta azt jóvá minden fentartás nélkül. Egyúttal felhatalmazta a kormányt, hogy az Amerikai Egyesült-Államokkal a különbéke megkötése céljából a tárgyalásokat sürgősen megkezdje. A m. kir. külügyminister a tárgyalásokat lefolytatta és augusztus hó 29-én Budapesten az Amerikai Egyesült-Államok a különbé keszerződést megkötötte. Friedrich István : Mikor ? Augusztus 29-én ? És most tárgyaljuk ? (Zaj.) Mózer Ernő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bár a különbékeszerződés az Egyesült-Államoknak a trianoni békeszerződésben biztositott minden jogot és előnyt továbbra is fentart, mégis kidomborítja azon álláspontot, hogy az Amerikai Egyesült-Államok nem kivannak továbbra is részt venni azokon a tárgyalásokon, amelyek Magyarországra vonatkoznak, illetőleg, amelyek arra vezethetnek, hogy Magyarországot újból megcsonkítsák, gazdaságilag tönkre tegyék. Különösen lényeges az, hogy ezen békeszerződésnek létrejötte megfelel a, nemzetközi jogszokásnak, amennyiben nem ugy, mint a trianoni és a többi békeszerződés, egyoldalúan, szinte parancsszóra jött létre, hanem a nemzetközi jogszokásoknak megfelelően kétoldalú tárgyalás utján létesíttetett. T. Nemzetgyűlés ! 1918. év végén, amikor a központi hatalmak hadseregei föloszlottak, a győző hatalmak győzelmi mámorukban elfelejtették azokat a jelszavakat, amelyeket különösen a háború utolsó két évében hau goztattak, hogy ők a háborút a nemzetiségek védelme érdekében folytatják, s a nemzeti kisebbségek védelmét mindenekfelettvalónak tartják. A front összeomlása után ezen jelszavak, a Wilson-féle 14 pont, egyszerűen elfelejttettek s mennél inkább feltárult a győző hatalmak előtt az aratott hatalmas győzelem perspektívája, annál inkább előtérbe nyomult különösen Magyarország megcsonkítása. Hiszen láttuk, hogy 1918. év november első felében — ha csak észak felé nézünk is — Magyarországot alig hogy megcsonkították, pár hónappal később azonban már egy ujabb demarkációs vonalat szabtak és 1919 márciusában pedig már egész közel Budapesthez tolták a demarkációs vonalat, nem törődve azzal, hogy ezáltal az ősi Magyarország helyzetét gazdaságilag és geográfiailag lehetetlenné teszik és 3'5 mülió magyar embert idegen impérium alá kényszerítenek. De nem törődrek avval sem, t. Nemzetgyűlés, hogy itt, Európa közepén, a volt nagy Magyarország területén négy Elsass-Lotharin giát csináltak és hogy Közép-Európában addig, amig ezen állapot meg nem szűnik, béke és nyugalom nem lehet s a békés mur ka lehetősége csak üres jelszó marad, mert ily körülmények között KözépEurópában a helyzet minden pillanatban felborulhat. (Igaz ! Ugy van !) . évi december hó 12-én, hétfőn. Ma, t. Nemzetgyűlés, a volt Magyarország területén, a leszakított részeken a hamu alatt parázs ég, mely minden pillanatban lángra lobbanhat, amely fellobbanás hogy mit fog magával hozni, azt ma még nem tudjuk. T. Nemzetgyűlés ! Az amerikai Egyesült-Államok és azok demokratikus népe volt az első, amelyek belátták, hogy a trianoni béke által teremtett helyzet tarthatatlan. S amint odáig eljutottak, szükségét látták, hogy legalább maguk Magyarországgal szemben további, a trianoni szerződéssel kapcsolatos kötelezettséget ne vállaljanak. E célból ajánlották fel a különbékét s ennek eredménye ez a szerződés, amely ma a t. Ház asztalán fekszik. En hiszem, hogy, amint júliusban, amikor a békehatározatot tárgyalta a Ház, azt egy szebb jövő első fecskéjének tekintettük, ugy ez a különbéke egy szebb jövő első záloga és a trianoni békeszerződést aláiró főhatalmak rövidesen rá fognak jönni arra, hogy azok, akiknek érdekében és sugalmazására Magyarországot felosztották, őket tévútra vezették, nekik hamis adatokat szolgáltattak, (Igaz ! Ugy van !) hogy az utódállamok helyzete közgazdaságilag és jogilag teljesen tarthatatlan és nemzetiségi szcjmpontból ezek az államok ma sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint volt valamikor az osztrák-magyar monarchia. (Igaz! Ugy van!) A magyart és a csehet, a románt és a magyart, de még a tótot és a csehet sem lehet soha egységesiteni. Időlegesen, a szuronyok hatalmával lehetséges a rendet és békét látszólagosan fentartaní, de el kell jönnie az időnek, amikor az utódállamokban a helyzet tarthatatlan volta világos lesz s akkor előtérbe fog nyomulni a főhatalmaknál is a béke revíziójának gondolata. T. Nemzetgyűlés ! A revízió gondolata annál gyorsabban fog előtérbe kerülni, mennél konszolidáltabbak a viszonyok csonka Magyarország belterületén. (Igaz ! Ugy van !) Mennél konszolidáltabbak vagyunk, mennél egészségesebbek nálunk a gazdasági viszonyok, annál inkább vissza fognak vágyni ide nemcsak az idegen impérium alatt élő magyarok tömegei, hanem azok a nemzetiségiek is, akik ezer év óta Magyarországgal össze voltak kapcsolva, s akiknek szivét, lelkivilágát ezer és ezer szál fűzi Magyarország szivéhez, Budapesthez. (Igaz! Ugy van!) Én hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a megeső nkitott Magyarország népének lesz lelki ereje, hogy konszolidálódjék, s ha ez megtörténik, akkor egy nagy lépéssel közelebb fogunk jutni az ősi integer Magyarországhoz. Ennek a szerződésnek ratifikálása legyen az első határkő azon az utón, amelyen haladva el fog érkezni Magyarország újból integritásához, ahhoz, hogy ősi határait visszakapja. (Helyeslés.) Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalomból innen, az előadói székből is köszönetet és hálát ne mondjak Amerikának. (Éljenzés.) Amerika szabad és demokratikus népének azért, amiért Magyarország sötét éjszakájában elsőként nyújtotta felénk