Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-265

272 A Nemzetgyűlés 265, ülése 1921. eeg őfensége határozottan tudta, hogy a király mit engedélyezett a tisztikarnak és Hegedüs altábornagy úrral csak jóval később beszélt.« Egyben bejelenti, hogy a jelenleg Budapesttől távollévő Hegedüs altábornagy urat visszaérkezésekor ő kir. fensége fel fogja szólitani, hogy a mentelmi bizottságnak erre vonatkozó helyesbítő jelentését sürgősen tegye meg. Szilágyi Lajos: Legalább ez is tisztázva van. Sosem voltam felmentve ! Nekem is megvan a rendelet másolata. Ugron Gábor: Mindig azt mondták, hogy fel vannak mentve. Sohasem voltak ! Sréter István : Minek szavaztak le a respublikára! En nem szavaztam rá, mert nem vagyok hajlandó republikánus lenni. Ugron Gábor : Ki szavazott rá ? Somogyi István: Ezeket a dolgokat csak a kép teljessége kedvéért hoztam az igen t. Nemzetgyűlés elé. Méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek előadmányom tulajdonképeni tárgyára, amely abban tér el a többségi vélemény előadójának előadmányától, hogy én az illető képviselő urak mentelmi jogának megsértését fenforogni látom és ennek folyományaképen kérem a t. Nemzetgyűlést azok nevében is, akik ugy szavaztak, mint én, hogy amig a bírói Ítélet vagy határozat nevezett képviselők ezen ügyében nincsen, mindaddig szabadlábra helyeztessenek és ez azonnal elrendeltessék, mint természetes folyománya annak, hogy mentelmi joguk meg van sértve. (Ugy van! a hal- és a szélsőbalon.) Ki kell itt térnem az eljárásnak arra a menetére, amely tulajdonképen kontemplálva sincs a képviselők mentelmi ügyében. Azt mondta ugyanis tegnap a t. előadó ur, hogy sem a mentelmi bizottságnak, sem a Nemzetgyűlésnek nincs joga odáig menni, hogy megállapítsa azt, hogy valamely képviselő illetékes bíróság előtt áll-e, illetve hogy megszabja, hogy melyik bíróságnak fogja kiadni nevezett képviselőt. (Mozgás.) Rubinek István előadó: Nem mondtam. Somogyi István: Ezt a jogi érvelést igazán nem értem. El lehet azt hinni vagy képzelni, hogy akkor, amikor egy evidenter nem illetékes hatóság kér ki valakit a Nemzetgyűléstől, hogy akkor akadjon mentelmi bizottság és Nemzetgyűlés, amely annak dacára, hogy evidenter illetéktelen bíróságtól jön a megkeresés, amelyet végre kellene hajtani, kiadja az illetőt? Hiszen ez tulajdonképen nem a mentelmi jog körébe vág. (Igaz ! Ugy van ! bal felől.) Ez abba az állampolgári jogba vág, hogy illetékes bíróság elé kell mindenkit állítani. Ez tehát nem annak a plus jognak a folyománya, amelyet mentelmi jognak nevezünk a képviselőknél, hanem a most említett nagy általános, minden magyar állampolgárt megillető jog folyománya. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Giesswein Sándor: Hol a jogrend? évi december hő 10-én, szombat on. Somogyi István: És itt beszélnem kell az úgynevezett statáriállis eljárásról, beszélnem kell, mert az előadó ur azt mondja, hogy odáig nem is mehetünk, hogy megállapítsuk, hogy statáriális vagy rendes eljárásra adjuk-e ki az illetőt, mert ez a bíróság intern dolga. De beszélnünk kell azért is, mert amint méltóztatnak tudni, az ügyészség múltkor adott ki egy kommentárt, amelyben azt mondja, hogy ő majd csak azután, amikor a kiadatás felett a Nemzetgyűlés határoz, fogja megállapítani, hogy a gyorsított eljárás alapján itélkezzenek-e felettük, vagy hogy a rendes eljárásra terelje a dolgot. Meg kell vizsgálnunk azt, hogy lehet-e ezeket a nemzetgyűlési képviselőket gyorsított eljárás alá vonni. (Mozgás.) Bródy Ernő : Csak kommunista ügyeket lehet. Somogyi István: Méltóztassék megengedni, hogy a gyorsított eljárás bizonyos historikumát előadjam. (Halljuk! Halljuk!) Ennek alapja tulajdonképen az 1912. évi XLIII. tcikk, amelynek alapján jelent meg 1915-ben a 9550. szám alatt az első gyorsított eljárásról szóló törvényszerű rendelet, amely különféle simításokon, toldásokon, szűkítéseken ment keresztül, míg végre 1921-ben a gyorsított eljárásnak úgynevezett rendes része meg lesz szüntetve és ma a gyorsított eljárásnak csak a rögtönbiráskodási része van érvényben. Mi a célja a gyorsított eljárás rögtönbiráskodásának ? A büntetőjog, a kriminológia, ismeri a büntetéseknek különböző nemeit. A tudósok vitatkoznak ma is arról, hogy mi a büntetés hatása. Az egyik szerint a büntetésnek nemesítő, javító, a másik szerint elrettentő, a harmadik szerint megtorló, a negyedik szerint megakadályozó hatása van. A gyorsított eljárás rögtönbiráskodási része a büntetést kifejezetten azért tartja fenn, hogy elrettentsék, tehát egy teljesen középkori magyarázatát veszi a bűncselekménynek, hogy példát statuáljon, hogy valamely elkövetett bűncselekmény megbüntetésével a további bűncselekményektől elrettentsen. Bizonyítja az egész gyorsított eljárás rögtönbiráskodási részének leírása, amely azt mondja, hogy nincs semmiféle anyagszerű nyomozásnak helye, és hogy azonnal oda kell állítani a vádlottat a rögtönitélő bíróság elé, amelynek minden esztendőben meg kell alakulnia. És itt téved a t. előadó ur, mert a megalakult bíróságnak, mint rögtönitélő bíróságnak kellene kikérnie; azt nem lehet másképen oda utalni. A gyorsított eljárás szabályai szerint azonnal lefolytatandó az eljárás, sőt annyira megy a törvényszerű rendelet, hogy kimondja azt is, egyenesen a hatás kedvéért, a külsőség kedvéért, az elrettentés fokozása kedvéért, hogy még az Ítélet végrehajtására szükséges eszközöknek is ott kell állniok, ott kell lennie a szükséges karhatalomnak, tehát például halálos ítélet hozatalánál ott kell állnia a bakónak, aki az ítéletet azonnal végrehajtja. Van azonban ennek a gyorsított eljárási