Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-262

A Nemzetgyűlés 262. ülése 1921, nyilvános informálása. Egyébként csak sajnálom, bogy a ministerelnök ur, amint a múltban is tette, most is belevonja az államfő személyét az ő kis politikai játékaiba, és azt az egységes pártot, amelyet nem tud megalakítani, az államfő személyének exponálásával audienciákkal próbálja megvalósítani. (Igaz! Ugy van ! a szélsőhaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Szilágyi LajoS : A kamarilla akadálya az egységes pártnak S Azt kell letörni ! Rassay Károly : Ezeket kellett elmondanom, hogy a közvélemény elé a jelenlegi válságnak igazi képét oda állíthassuk, az elé a közvélemény elé, amely sokkal súlyosabban fog Ítélni, mint ahogy azt a ministerebiök ur politikai számításaiban magának elképzelte ; az elé a közvélemény elé, amely nemcsak mifelettünk, képviselők felett fog Ítélni, de Ítélni fog az állami szervezet bármilyen magas polcon álló egyénisége felett is. A magam részéről napirendi indítványt oly értelemben terjesztek elő, hogy a Nemzetgyűlés a legközelebbi ülésének napirendjére tűzze ki a külés belpolitikai helyzet megbeszélését. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Nem értettem tisztán a képviselő urat. Micsoda napirendi indítványt méltóztatott tenni ? Hogy a Nemzetgyűlés tűzze ki a külés belpolitikai helyzet megbeszélését . . . Rassay Károly ; A holnapi ülésre. Elnök : Ezt nem értettem jól, tehát nem a mai ülésre, hanem a holnapi ülésre. A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Személyes megtámadtatás címén kérek szót. (Halljuk.

1 Halljuk! jobbfelől. Zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Személyes megtámadtatás címén minden képviselőnek joga van felszólalni. Az elnöknek kötelessége a szót megadni. Ne méltóztassék ezt nevetség tárgyává tenni. Gr. Bethlen István ministerelnök ; Személyes megtámadtatás címén kérek szót azért, mert meggyőződésem szerint egy lemondott kormánynak nincs hivatottsága arra, hogy politikai fejtegetésekbe belemenjen. Rassay Károly : Politikai intézkedéseket tehet ? Gr. Bethlen István ministerelnök : Sem politikai intézkedések tevésére nincs hivatása. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Akkor mit csinál ?) A kormány lemondott két okból. Lemondott először azért, mert illendőnek tartotta, hogy azon események után, amelyek a magyar közéletet alapjában renditették meg, a kormányzó előtt a bizalmi kérdést felvesse, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) másrészt azért, mert a lezajlott esemémények folytán kétségessé vált, hogy alkalmas-e arra, hogy a politikai szituációt szanálja. Egy lemondott kormány, meggyőződésem szerint, politikai irányt nem diktálhat . . . Rassay Károly : Elfogadták a lemondást ? NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIII. KÖTET. évi november hó 23-án, szerdán. 177 Gr. Bethlen István ministerelnök : ... és nem kompetens a tekintetben sem, hogy politikai diskusszióba bocsátkozzék. Ily körülmények között meggyőződésem szerint a Ház hasznos működést nem fejthet ki. Nemcsak itt, hanem a \ilág összes parlamentjeiben a parlamenti gyakorlat az, hogy, lojálisán, addig, amig a krízis elintézést nem nyert, nem ülésezik. (Zaj és ellenmondások a, szélsőbahldalon.) Én ragaszkodom ehhez a parlamenti szokáshoz ebben az esetben is, mert azt hiszem, hogy ez az egyedüli módja annak, hogy a parlament mentől előbb munkaképessé váljék és olyan kormánnyal álljon szemben, amely a politikai felelősség teljességével bir. Ezt természetesen nem jelenti azt, mintha a kormány a jogi felelősség alól kitérni akarna. Eszeágában sincs. A jogi felelősség tekintetében a parlament előtt áll és bármikor felelősségre vonható. Méltóztassék indítványt tenni ! Rassay Károly : Előbb kérdezzük ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ha a Nemzetgyűlés az indítványt elfogadja, a kormány vállalja ezt a felelősséget. Ami pedig a politikai felelősséget illeti, a t. képviseli ur ugy tüntette fel a dolgot, hogy a politikai felelősség lényege abból áll, hogy a parlament kérdéseket intéz és a kormány azokra felel. Bocsánatot kérek, a politikai felelősség fogalma egészen más. A politikai felelősség fogalma abból áll, hogy amennyiben a parlament nem osztozik a kormány intézkedéseiben, ebben az esetben leszavazza és a kormány köteles ebből levonni a konzekvenciát. (Nagy zaj és élénk derültség a szélsőbaíoldalon. Felkiáltások : Láttuk Tomcsányinál ! Hatszor, tizszer is leszavaztuk!) Olyan kormánnyal szemben, amelyik már lemondott, a politikai felelősséget ilyen értelemben gyakorolni nem is lehet. Rassay Károly : De olyan értelemben, amint én mondtam, lehet ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Épen ezen okból én nem fogok részletesen válaszolni a t. képviselő ur által felhozottakra, csak annyiban, amennyiben azok személyes vonatkozással birnak. Hornyánszky Zoltán (közbeszól). Gr. Bethlen István ministerelnök: A képviselő ur a maga részéről ugy tünteti fel a dolgot, mintha a kormány itt abszolutisztikus eszközökkel dolgoznék. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja, hogy a kormány három hónap óta nem kormányoz parlamenttel. Én bátor vagyok P t. képviselő ur figyelmét felhívni arra, hogy először is augusztus végéig a parlament együtt volt, még pedig szakadatlanul. Rassay Károly : Kötött marsrutával ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Augusztus végén elnapoltatott kormányzói kézirattal egy hónapra. Azóta a parlament önmagát napolta el. Ennek a parlamentnek önszántából meghozott határozata az, hogy a parlament nincs együtt. (Igazi Ugy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaíoldalon.) 23