Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-262

176 À Nemzetgyűlés 262. iiíése 1921, ben ülnek, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) addig gyilkosságokért és rablásokért elitélt vagy elitélés alatt álló egy ér. ele menlevelet kapjanak. ( ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj jóbb­felől. Elnök csenget.) Lehetetlen az, hogy ez az ország Andrássytól Zalaegerszegig a politikai meg­győződés rabjaival és bebörtönözötteivel töltessék be. Ez olyan erkölcsi sülyedés, amellyel szemben végre mégis csak fel kell emelnie szavát a Nem­zetgyűlésnek, mert ez az erkölcsi sülyedés egyet jelent a mi teljes gazdasági, anyagi lezüllésünk­kel. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Tönkretették az országot ! Rassay Károly : A kormánynak, amely reá nem tartozó ügyekkel olyan sokai foglalkozik, — és beleavatkozik olyan dolgokba, amelyek vélemé­nyem szerint nem a kormányzatra tartoznának — nincs gondja arra, hogy a mi pénzügyi politikánk­kal is foglalkozzék. Bárczy István : Ideiglenes ministerek ! Nincs gazdája a pénzügyi tárcának. (Zaj. Elnök csönget.) Szilágyi Lajos : A kamarillán fordul meg min­den, ez a hiba. Rassay Károly : Rá kell mutatnom arra, hogy a kormány által eddig fedezett pénzügyi politika pár hónappal ezelőtt derékban kettétört, azóta pénzügyeink terén nem történik semmi, hacsak az az egy nem, hogy a koronánk ötven centimesre zuhant Zürichben. Meg van szavazva egy csomó vagyonváltságjavaslat. Hogy végre van-e hajtva, nem tudom, de nem hiszem. Ugyanakkor van egy sereg további törvényjavaslat, amely még el sem jutott a Ház elé, hogy letárgyalható legyen. Há­rom hónap van még hátra a Nemzetgyűlés élete tartamából. Kérdeznem kell : mit akar a kormány ez alatt a három hónap alatt tenni ? Drozdy GyŐZŐ : Szünetet tartani ! Bárczy István : Élni ! Rassay Károly : Itt van a költségvetés kér­dése, amelyet már emiitettem beszédemben. A költségvetés már körülbelül három-négy hónapja be van nyújtva, de még ma sincs szétosztva. A kormán)'" egy olyan felhatalmazásból él, amely egy maga a pénzügyminister által is komolytalan­v nak, formaságnak jelzett költségvetési törvény alapján adatott meg. Erre akar uj felhatalmazást kérni ? Drozdy Győző : Es háromszor annyit költe­nek, mint amennyire felhatalmazásuk van. Rassay Károly : Nincs az országnak pénzügy­ministere. Lehetetlen helyzet ez és maga ez a tény is elegendő volna arra, hogy a Nemzetgyűlés ko­moly elhatározással vétót mondjon ennek a par­lamentnélküli kormányzásnak. Ugyanigy vagyunk a gazdasági élet terén is. A legnagyobb bizonytalan­ságban vagyunk az ellátatlanok gabonáját illető­leg. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Köz­tudomású tény, hogy a 2800 koronás búzaárak alapján lett megállapítva a lisztnek ára, annak a lisztnek ára, amelyet a malmok 800 és 1000 koro­nás búzából állítanak elő. (Igaz ! ügy van ! a jobboldahn.) évi novemher hő 23-án, szerdám,, Rupert Rezső: És ez ellen a kisgazdáknak nincs kifogásuk ! Kuna P. András : Dehogy nincs ! Bárczy István : Ugy látszik, nem tesznek semmit ellene ! Cserbenhagyták a földmives népet ! Rassay Károly : Amikor módja lett vonla a kormánynak, hogy a gabonát 800 és 1000 koronás áron összeszedje, mert készségesen adták volna rendelkezésére, ez nem történt meg és ma 2800 koronás ár mellett kell vásárolni, hogy valamiképen az éhinséget elkerülendő, az ellátatlanok gaboná­járól gondoskodhassanak. Mert nem tudom komo­lyan venni azokat a hireket, amelyeket legújab­ban olvastam, amelyeket, ugy látszik, próbakép felröppentettek, hogy újra a maximálás és rekvi­rálás rendszeréhez kivannak nyúlni. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez már nem !) Drozdy Győző : Próbálják meg ! Rassay Károly: Kénytelen vagyok ezek után megállapítani, hogy itt egy kormány dolgo­zik, él, parlament nélkül, de egyben minden ko­moly kormányzati programm nélkül. Öriási vesz­teségek és károk származnak a nemzetre nézve abból, hogy az arra hivatott szerv, a törvényhozó­testület a maga irányító és ellenőrző jogkörét nem gyakorolhatja. Ezért kellett nekünk a Nemzet­gyűlést összehívnunk, hogy végre módot adjunk a Nemzetgyűlésnek arra, hogy önmaga döntsön afelett, hogy ezt a kormányzati rendszert haj­landó-e tovább tűrni, igen vagy nem. És itt szabadjon utalnom arra, hogy mikor mi a trónfosztó javaslatot meghoztuk, az állam­élet egy hatalmas oszlopát kidöntöttük. Nekem jogom van ezt objektive megállapítani, mert én még akkor követeltem e törvény meghoztalát, mikor a t. túloldal is szemben állott vele. De nem tagadható, hogy itt egy hézag, egy ür került a nemzet életébe, amely nem maradhat meg, mert mégsem lehet talán a legitimitás gondolatának szurrogátumául a t. ministerelnök urat és kormá­nyát behelyezni. Ha megdöntöttük a legitimitás gondolatát, akkor az államéletet csak ugy tudjuk tovább fentartani, ha helyébe odatesszük a de­mokrácia gondolatát, a közvélemény uralmát, a demokrácia uralmát, amely az egyedüli, amely az országot a mai nehéz gazdasági és politikai válságon keresztülsegitheti. (Igaz ! Ugy van ! bal­jelöl.) Ezért követeltük a Nemzetgyűlésnek az ösz­szehivasát. Dacára, hogy különböző pártállásu és politikai felfogású egyének szerepelnek az össze­hívó ivén, valamennyien éreztük, hogy ugy, amint most mennek a dolgok, menthetetlenül katasztro­fális zuhanás lejtőjére, kerülünk.. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én a magam részéről ezeket tartottam, szük­ségesnek elmondani, mint amelyek bennünket a Nemzetgyűlés összehívására késztettek. Azt hi­szem, az összehívással nem végeztünk meddő szolgálatot, mert azok mellett a titkos audienciák mellett, — amelyek miatt nekem igen súlyos ag­I gályáim vannak, — nem volt felesleges az államfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom