Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-260

160 A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. ellentétben az inség és nyomorúság csupán a városokban volna meg. T. Nemzetgyűlés S Ez a viszonyoknak nem ismerése és épen az általam előhozandó esetek igazolják, hogy bár künn az országban, künn a perifériákon, a vidékeken, talán itt-ott előfordul annak a lehetősége, hogy némelyek talán kisebb számban, érdemen kivül duskálkodnak a javakban, azonban épen a dolgozó, munkálkodó emberek még a munkaalkalom lehetőségéért is küzdenek és a munkaalkalomnak a megszerzése esetén is csak mindinkább fokozódó nehézségek árán tudják a maguk ekszisztenciális életfeltételeit előteremteni. Tisztelt Nemzetgyűlés! Mikor ezelőtt harmadfél hónapja az országnak déli része — az u. n. baranyai részek — felszabadult, akkor ez az egész országnak, az egész nemzetnek ünnepe volt. Mindnyájan hittük azt, hogy most az ott lakó és felszabadult véreinkre, testvéreinkre sokkal jobb, kellemesebb, boldogabb időszak következik s mindnyájan azt hittük és reméltük azt, hogy olyan helyzetbe kerülnek, amelynek folytán ők igazán csak minden tekintetben örülnek és örülhetnek a viszonyok megváltozásának. T. Nemzetgyűlés, e felszabadult részeken a mi véreink a közéjük került nemzetgyűlési tagokat és a kormánynak kiküldötteit és tényezőit mindenütt olyan kijelentésekkel fogadták, hogy ők készek a nehézségekkel is számolni, sokkal nehezebb áldozatokra is képesek, mint amilyeneket ők ott már átéltek, de viszont azt várják, hogy az ő ügyeik az igazságosság szerint Ítéltessenek meg. Ezzel ellentétben egy adatgyűjteményt vagyok kénytelen idehozni arra nézve, hogy amikor ez az országrész felszabadult, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy még az ezen országrészre nézve törvényes rendeleteket sem iparkodnak keresztülvinni, hanem ellenkezőleg, Magyarország társadalmának egy rétege, a nagybirtokosok egy része nehézségeket támaszt a fennálló kormányrendeleteknek minden téren való érvényesítésénél. Dicséretére legyen mondva Somogy vármegye alispánjának, ő mindjárt a felszabadulás pillanatában utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy a kis haszonbérletekről szóló 2080/1921. számú mínisterelnöki rendeletnek a törvényhatóság közegei szerezzenek érvényt. Ezzel ellentétben azt látjuk, hogy a bérbeadók még a régi és általában a szerb hatósági kényszer nélkül keresztülvitt kis haszonbérleteknél is most nehézségeket támasztanak, sőt olyan felszólításokat intéznek a kis haszonbérlőkhöz, hogy ők e haszonbérletek munkáit azonnal szüntessék be és meg akarják őket azoktól fosztani. Történik pedig ez, t. Nemzetgyűlés, egy olyan néppel, amely olyan nagy számban és akkora tömegben vett részt a háború küzdelmeiben, hogy pl. — hogy csak egy községet említsek ezen felszabadult déli részből — Bogdásán megtörtént az,' hogy a háború folyamata alatt évi november hó 5-cr>, szombaton. ' a község lakossága által bérelt 1600 hold bérletet kénytelen volt a község lakossága feladni és átadni a helybeli korcsmárosnak: Schwarz Izidornak, azért, mert a falu földmivelő népének háromnegyedrésze a háborúba vonult. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ugyanezen idő alatt történt meg az is, hogy pl. egy másik községnek : Drávakereszturnak 592 holdnyi termőföldjét a pécsi káptalan egy Hirschfeld Hermann nevű textilárunagykereskedőnek adta ki, mert a falu férfilakossága ez időben a háború közepette, úgyszólván egyáltalán nem volt otthon. És, tisztelt Nemzetgyűlés, mi történt a szerb megszállás alatt ? Mikor a szerb hatóságok szóbahozzák a séquestration egyszerre megszállja az uraságokat a szociális érzék, megperdül a dob és hirdetik a faluban, hogy az uraság az ő nagybirtokát hajlandó bórbeadni a földmives lakosságnak holdanként az akkori országos bér szerint : t. i. egy métermázsa búzáért. A két-háromnégy holddal rendelkező kis földmivelő emberek tömegben jelentkeznek a kis haszonbérlet elnyeréséért, meg is kapják : s íme, amikor a szerb megszállásnak vége van, azt látjuk, hogy az uraság a saját önkéntes elhatározásával adott kis haszonbérletekből ezeket a kisembereket hatósági erő igénybevételével máról-holnapra akarja kidobálni (Ügy van! jobbfelöl). Szilágyi Lajos: Rossz a törvény! Miért szavazták le a módosításainkat! Friedrich István; Nem kellett volna a kormányt mindig támogatni ! Elnök : Kérem Szilágyi Lajos képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni ! Friedrich István: Igaza van! Barla-Szabó József : Hogy mindjárt konkrét eseteket is hozzak elő : ez történt a somogyvármegyei Kishobol község határában, ahol pár száz holdnyi kishaszonbérletből tették ki a gazdákat a megyei gazdasági felügyelő kiküldöttjének a segítségével. Egy másik községben : Endrőcön az 1918/19. gazdasági év óta bérelnek a kisgazdák 238 hold földet kishaszonbérletként, és annak ellenére, hogy a 2080/1921. számú mínisterelnöki rendelet fennáll, e gazdák kishaszonbérleteit is máról-holnapra meg akarják szüntetni. Ahol azonban a lakosság nem hagyja egészen magát, ott egy más módját találják ki a megtévesztésnek, még pedig azt, hogy kimutatják, hogy nekik joguk van a már eddig müveit kishaszonbérleti földek helyett ugyanolyan minőségű, ugyanolyan nagyságú más földterületet átadni ; vagyis ezzel az uraság azt akarja elérni, hogy a kisgazdák által már jól átdolgozott, jól művelt, trágyázott, gondozott területek helyett a község határától távoleső és eddig elhanyagolt, legrosszabb minőségű területeket javítsa meg ismét a tulajdonosok javára ez a kishaszonbérlő társaság. Hozzá teszem azt, hogy a legelkeserítőbb a dologban az, hogy mikor én, ki e panaszokat