Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-260
142 A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921, Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni. Grriger képviselő urnák is joga van hozzá, hogy véleményét elmondhassa ha feliratkozik, de a szónok beszédébe beleszólnia nem szabad. Rassay Károly : Itt van a kormány törvényjavaslatának indokolása, mely óvatosan elhárit magától minden felelősséget, elhárit magától a javaslattal való minden közösséget és egyedül a kényszerhelyzetre hivatkozik. Es azóta is a kormány nem mulaszt el egyetlenegy alkalmat sem, hogy ne tüntessen azzal, hogy ehhez a javaslathoz semmi köze. Drozdy Győző : Kaszinópolitika ! Rassay Károly: Sajnálom, hogy a t. belügy minister ur elment, mert vele szemben szeretném felvetni, (Felkiáltások a jobboldalon: Még itt van.') hogy mit gondoljunk arról, hogy amikor itt a kormány benyújtja ezt a javaslatot, akkor ő egyúttal az országos gyász elrendelésére tett intézkedést. (TJgy van ! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Griger Miklós: -Joga van hozzá! Meskó Zoltán : De nem kell támogatni oly bel ügy m mistert, aki ilyen dolgot csinál. Nem kell támogatni egy percig sem. (Zaj.) Kuna P. András: Annak, aki meghalt a hazáért, nem adtak gyászt. (Zaj.) Rassay Károly : És hiába hivatkozik utólag egy naiv magyarázatban arra, hogy a gyászt az elesett hősökért rendelte el. Azt hiszem, nem fogja neki senki sem elhinni, hogy ezt a gyászt ebből az okból két hét múlva épen Károly napján, a trónfosztó-javaslat benyújtása napján, kellett elrendelni. Kerekes Mihály : Szomorú dolog ez ! Tankovics János : Nemzeti ünnepnek kellett volna megtennie! Bodor György: Akik elestek a hazáért, azokért nem rendeltek gyászt ! Meskó Zoltán: A temetés napján kellett volna ! Virter László : Beneschék is rendeznek most nemzeti ünnepet ! Griger Miklós: A csehek parancsolnak! Kerekes Mihály: Mégsem leszek váradi püspök ! Griger Miklós: Egészen biztos, hogy nem leszek, de lehetek primás is ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni! t Rassay Károly : Vagy mit szóljunk ahhoz a soha nem látott és erőre kapott propagandához, mely ép ezekben az órákban folyik az egész országban IV. Károly érdekében? Mit szóljunk ahhoz a kijelentéséhez a ministerelnök urnák, amikor azt mondotta, — a lapokból olvastam a ministerelnök urnák a Nemzeti Egyesülés Pártjában elmondott beszédét — hogy azért kell neki és a kormánynak képviselnie e javaslatot, hogy lássák, hogy ez csak egy kényévi november hó 5-én, szombaton. szerjavaslat. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez sem igaz ?) De nemcsak ezek a külsőségek, hanem véleményem szerint ennek a javaslatnak a tartalma sem birja el a komoly kritikát abból a szempontból, hogy tényleg rendezni akarja-e vele végleg a magyar nemzet századokra kiható hatállyal a trónkérdést. Megemlékezem Apponyi t. képviselőtársamnak arról a kijelentéséről, hogy mentsünk át, amit lehet a jövőre. Igen! Az történik itt. A legitimitás gondolatának átmentése történik minden fórumon, történik kifelé, amikor a területi integritás glóriás fényével akarják körülvenni azt, történik akkor, amikor szentimentális leírásokat adnak a király sorsáról, történik akkor, amikor a ministerelnök és a kormány megtagad minden közösséget a javaslattal és történik akkor, amikor előterjesztenek egy törvényjavaslatot, egy detronizáló törvényjavaslatot, mely minden komolyságot nélkülöz. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! En nem hiszem, hogy a történelemben valamikor egy nemzet elfogadott volna egy olyan trónfosztó javaslatot, hozott volna olyan trónfosztó határozatot, amelyben nem vojt megemlítve az a jogcím, amelyre a nemzet e jogát alapítja és amelyben nem voltak felsorolva azok az okok, amelyekből folyólag e határozatot meghozza. (Ugy van! a szélsöbaloldalon és jobb/elől.) Minden körülmények között ragaszkodnom kellene ahhoz, hogy a trónfosztás jogcíme a törvényjavaslat szövegében benne legyen, különösen ragaszkodnom kell azonban ehhez ma, amikor a külső helyzet, amikor az idebenn elhangzott nyilatkozatok, amikor az itteni tiltakozás mind azt látszik mutatni majd a jövőnek, hogy itt nem egy komoly törvényhozási aktusról, hanem egyszerűen csak egy kényszerhelyzetben hozott határozatról van szó. T. Nemzetgyűlés ! En azt hiszem, hogy ezen jogcímek felsorolása nélkül ez a törvényjavaslat egyáltalán nem érheti el a célját. Nem fogja elérni kifelé; mert még ha el fogja is hárítani a közvetlen háborús veszélyt, nem fogja elhárítani azt a bizalmatlanságot, amely a bennünket körülvevő országokban a mi céljaink, a mi törekvéseink iránt s a jövőben is meg fog maradni. De" még kevésbé fogja elérni a célját befelé, mert amig ez a törvényjavaslat hivatalos helyről is ugy van beállítva, mint pendantja a trianoni békeszerződésnek, addig nem lehet azt mondani, hogy azt pedig, aki ezt meg fogja szegni, majd el fogom juttatni a megérdemelt büntetéshez. Mert vájjon hol van az a magyar ember, aki azt mondaná, hogy ha valaki a trianoni békeszerződés rendelkezései ellen súlyos erkölcsi kényszer alatt cselekszik: azt a börtönbe tudja csukatni. (Ugy van! jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) És ha most egy színvonalra állítják e két javaslatot s épen olyan kényszertörvények fogják deklarálni ezt is, akkor ez nyitva fogja hagyni továbbra is minden kalandorpolitika számára az ajtót. (Vgy van! a
