Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-260

A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. szélsőbaloldalon és jobb felöl. Egy hang a szélsőbaloldalon: Ezt akarják!) Én azt hiszem, hogy mi, akik a törvényjavaslatot nem a kényszer alapján fogadjuk el, kénytelenek vagyunk tovább menni egy-lépéssel és ennek a törvényjavaslatnak a külső megjelenésében is olyan komoly alakot kell adnunk, hogy az örökre dokumentálja, hogy itt minden kényszertől mentesen egy nemzeti akarat kodifikáltatott; (Ugy van! jobbfelöl.) épen azért a törvényjavaslat szövegébe be kell venni azokat a mi alkotmányunkba és közjogunkba is beillesztendő jogcímeket, amelyek alapján a trónfosztást deklarálni fogjuk. Én három ilyen jogcímet látok. Az egyik jogcím — bármennyire akarják elhomályosítani — az eckartsaui levél. (Ugy van! jobb felöl.) Ebben a levélben IV. Károly lemondott az államfői hatalom gyakorlásáról és az államfői hatalom rendezésének kérdését a nemzetre ruházta át. (Halljuk ! jobbfelöl.) Az a körülmény, amire hivatkoznak, hogy nincs ellenjegyezve ez a levél, ebben a pillanatban nem lehet akadály. Az ellenjegyzés a nemzet érdekében van statuálva, az ellenjegyzés kötelessége azért mondatott ki, hogy az a nemzet érdekét védje meg, hogy a nemzet akaratával szemben ellentétes uralkodói akaratok ne érvényesülhessenek. Ez azonban nem lehet akadály a jelen esetben, vagy ha az, jegyezze ellen a jelenlegi kormány és cikkelyezzük be a mi törvényeinkbe. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon és jobb felöl.) A második jogcím, amiről nem akarok bővebben szólni, az, a nemzeteket mindig megillető és tőlük soha el nem vehető joguk, hogy amikor a létérdekeikről van szó ős amikor az uralkodó szembehelyezkedik e létérdekekkel, a nemzet a maga érdekeit ugy védje meg, ahogy tudja. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) Nem tudom elhallgatni, hogy abban az időben, amikor a nemzet legsúlyosabb válságát élte át, IV. Károly elhagyta az országot és azóta annak ellenére, hogy lemondott az államfői hatalom gyakorlásáról, két izben is megjelent, hogy átvegye e hatalmat és két izben döntötte majdnem végveszedelembe, pusztulásba az országot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon és jobb felöl.) T. Nemzetgyűlés ! Hogy ilyen erkölcsi törvénynek megszegése a legegyszerűbb állampolgárra nézve is súlyos következményeket kell maga után vonnia, ugy kell, hogy ilyen következményeket vonjon az maga után azzal szemben is, akinek a fején a korona volt, annyival inkább, mert neki még inkább kötelessége az ország érdekét megvédeni. (Egy hang jübbfelöl : A hadsereg főparancsnoka volt. 0 volt a legelső katonai szökevény. Ugy van!) A harmadik jogcím, amelyre szintén nem kell bővebben kitérnem, — mert Kováts J. István képviselőtársam felfogásommal teljesen egyértőleg kifejtette — annak a közös és együttes birtoklásnak és az ennek nyomában évi november hő 5-én, szombaton. 143 járó kölcsönös védelemnek megszűnése, amely a pragmatica sanctio alapját képezte. Én, t. Nemzetgyűlés, kijelentem azonban, hogy nem elégedném meg a magam részéről a detronizálásnak még ezen jogcímek alapján való kimondásával sem. Ha igaz az, hogy itt egy Habsburg-restauráció az országra nézve végveszedelmet jelent, akkor a törvényhozásnak tovább kell mennie egy lépéssel, és ezt a restaurációt lehetetlenné kell tennie, (Ugy van ! jobbfelöl.) és ki kell mondania a törvényben, — ahogy kimondották két izben már — hogy a magyar trón várományosai sorából pedig a Habsburg-ház minden tagját kizárja. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) Ha ezt ki nem mondjuk . . . Griger Miklós: Akkor megválaszthatják Albrechtet ! (Ugy van ! a, szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: . . . akkor nem lesz ebben az országban nyugalom. Az a gyanúsan megfogalmazott szakasz, hogy a nemzetre visszaszáll a királyválasztás »előjoga« ; az az idegeskedés, amellyel elzárkóznak attól, hogy belevétessék a törvénybe az, hogy a nemzetre visszaszállt az »ősi« király választási jog kell hogy az én lelkemben gyanút keltsen és kell hogy rám nézve kötelességgé tegye arra törekedni, hogy soha ne akadhasson Magyarországon államférfi, aki ugy magyarázza ezt a törvényt, hogy bár a trónörökösödés rendjét megszüntettük, de a királyválasztás joga majd csak a Habsburg-ház tagjaira lesz korlátozva. (Ugy van ! jobbfelöl. Derültség a szélsőbáloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ha mi ki nem mondjuk, hogy a trón várományosai sorából a Habsburg-ház tagjait kizárjuk, akkor ebben az országban — az eddigi tapasztalatok alapján nyugodtan mondhatom — nyugalom és béke nem lesz. (Ugy ran! a szélsőbal old álon és jobbfelöl.) Meg fog indulni vagy már megindult olyan korteskedés, amely a jól ismert Habsburg-eszközökkel (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akar majd olyan helyzetet teremteni, amely nem lebeghetett a mi szemeink előtt akkor, amikor a Habsburg-ház detronizációját ki akarjuk mondani. Bele kellene végül venni a javaslatba azt is, hogy feltétlenül súlyos büntető szankció alá esik mindenki, aki a restaurálást vagy a Habsburg-ház bármely tagjának a trónra való visszajuttatását akár szóval, akár cselekedettel propagálja. Szabó József (budapesti) : .Fogunk is választani szabadon! (Mozgás jobb felől.) Rassay Károly: Bele kell venni, ha nem is kifejezett rendelkezésekkel, de legalább utalással, hogy minden ilyen tény a magyar alkotmány elleni támadást jelent. Drozdy Győző: Vegyük el a kalandorok kenyerét! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly: Nem akarom azt, hogy majd egy konkrét kérdésben kelljen vitázni