Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-259

122 A Nemzetgyűlés 259. Ülése*1921. nyugattal, szilárdabb, megbízhatóbb és egy ki­kristályosodó államalakulás középpontját képez­hető más állam, mint Magyarország. (Ügy van! Taps a jobboldalon.) Hiszünk abban, hogy ez a nézet megizmosodik, hónapról hónapra, évről-évre erősebb lesz és megvalósul Kossuth Lajosnak, (Éljenzés és taps a szélsöbaloldalon és jobb­felöl.) a nemzet atyjának álma, hogy Magyar­ország kikerülve a szolgai, elnyomott helyzeté­ből, középpontja lehet, a maga teljes független­ségének megtartása mellett, különböző állam­alakulásoknak. Hiszünk abban, hogy ennek az ideje is elkövetkezik s ez a nemzet hivatását régi területének birtokában fogja időtlen időkig betölteni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A mi szemeinket, ame­lyek a majdan betöltendő királyi székre sze­mélyt keresnek, egyetlenegy más szempont sem irányithatja soha: sem magán-, sem osztály-,, sem semmiféle más érdek, egyedül csak ez a nagy nemzeti érdek. Az kerülhet csak a füg­getlen, szabad magyar nemzet trónjára, aki ennek a szivéből kitéphetetlen ősi szent vágyát, az ő integer hazáját a legjobban, legteljesebben fogja biztosítani. (Éljenzés és taps a jobb­oldalon.) Csontos Imre: Nem a kariizmus! Kováts J, István: Ebben a hitben, nem kényszerből, hanem benső meggyőződésből a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a szélsohaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Én ugyan a tárgyalás alatt lévő javaslat ellen iratkoztam fel, ez azonban nem azt jelenti, hogy én mind­azt, ami ebben a javaslatban meg van irva, szívvel-lélekkel és örömmel ne támogatnám. (Zaj. Elnök csenget.) Ami ebben a javaslatban foglaltatik, hogy a nemzet visszanyeri a maga önrendelkezési jogát és hogy az uralkodó s a Habsburg­Lotharingiai ház trónvesztése kimondatik, avval teljesen, tökéletesen egyetértek (Helyeslés jobb­fél öl) és azt a mai viszonyok- között elegendő­nek is tarbanám. Akkor azonban, amikor mi a trónvesztést kimondjuk, szükségesnek tartanám azt is, hogy ezeket a Habsburg-aktákat végleg lezárjuk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a javaslat, bár — mondom — a lényegben és külpolitikai szempontokból mindenféleképen meg­felel, nem elégíti ki a mi belső nemzeti érzé­sünket. E javaslat ugyanis nem detronizál min­dent, amit detronizálni kellene. T, Nemzetgyűlés Î Mi itt a Habsburg­Lotharingiai házat detronizáljuk, de a Habsburg­Lotharingiai háznak voltak és vannak olyan tagjai is, akik nincsenek beirva a góthai alma­nachba. A Habsburg-házzal együtt uralkodtak itt mindig rossz szellemek, uralkodott a polgári szabadság elnyomása, (ügy van! a jobb- és a évi november hó 4-én, pénteken. szélsöbaloldalon.) uralkodott a belső testvér­viszály, uralkodott és uralkodik ma különösen, és hatalmassá vált ez a Habsburg-házi szellem, a nyomor, és uralkodott és uralkodik itt még a hazugság . . . Csontos Imre: Gyönyörűen virágzik! Rupert Rezső : . . . s megvan az is, hogy ennek a nemzetnek a törvényeinkben, történel­münkben nincs meg a folytonossága. Hiszem ós vallom, — és ez igy van — hogy a nemzet élő, belső akarata szerint, minden meggondolás és minden megfontolás nélkül — mert hiszen a természetadta jogairól van szó, azokról a jogok­ról, amelyekkel Isten minden nemzetet felruhá­zott — még kétség tárgyává sem lehet tenni a magyar nemzetnek, magyar népnek akarata szerint, hogy itt a Habsburg-ház trónvesztésót kimondjuk. Nem nép az, elveszett annak a jövendője, amely akkor, mikor az Isten, a viszo­nyok és a történelem lehetővé teszik számára, hogy a teljes rendelkezési jogot visszanyerje, nem nyúl ahhoz. (Ugy van! jobbfelöl.) Szó esett itt arról a Ház egyik mai szó­noka részéről, hogy mi nem volnánk hivatva ebben dönteni, mert hiszen elszakított testvé­reink nem szólhatnak hozzá, nem szavazhatják meg velünk együtt a mi önrendelkezési szabad­ságunkat. Itt egy népnek természetjogáról, az Isten által adott ősjogáról van szó; ezt joga van a nemzet bármily kis töredékének is ki­mondani, mert hisz fel kell tenni, hogy ahhoz hozzájárul mindenki, sőt ki sem kell mondani, kimondás nélkül is a nemzetet a teljes önren­delkezés joga illeti meg. Benkő Gábor : A székelyek is ezt várják ! Rupert Rezső : Hivatkoznak itt kényszer­helyzetre; hivatkoznak arra, hogy mi most kényszerhelyzetben szégyen és gyalázat közben tárgyalunk. Rámutatok ez alkalommal e kér­désnél arra, hogy annak nem mi vagyunk az oka és nem a nemzet, (Ugy van! jobbfelöl.) amely belső akaratából kifolyólag kezdettől fogva akarja az önrendelkezési jogot, a teljes nemzeti és polgári szabadságot, mert bizonyság erre egész történelme, megvívott szabadság­harcai. Ha kényszerhelyzetről lehetett szó vala­mikor és lehet ma, akkor kényszerhelyzet volt a Habsburg-ház uralkodása alatt hozott tör­vények meghozatala. Ez történt kényszerhely­zetben, (Ugy van ! jobbfelöl:) mert hiszen el sem lehet képzelni, — hogy csak pár példát említsek, — hogy a magyar nemzet törvény­hozása szabad akaratból, a nemzet valódi aka­ratából olyan törvényeket hozhatott volna, mint például az 1715:XLIX. te, amely II. Rákóczi Ferencet és társait hazaárulóknak deklarálja. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsö­baloldalon.) Szijj Bálint : És amely Kossuth Lajost ki­honositotta ! Rupert Rezső: A nemzetek, a népek ős­jogaiba és az erkölcsi rendbe ütköző ilyen tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom