Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-259

122 A Nemzetgyűlés 259. Ülése*1921. nyugattal, szilárdabb, megbízhatóbb és egy kikristályosodó államalakulás középpontját képezhető más állam, mint Magyarország. (Ügy van! Taps a jobboldalon.) Hiszünk abban, hogy ez a nézet megizmosodik, hónapról hónapra, évről-évre erősebb lesz és megvalósul Kossuth Lajosnak, (Éljenzés és taps a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) a nemzet atyjának álma, hogy Magyarország kikerülve a szolgai, elnyomott helyzetéből, középpontja lehet, a maga teljes függetlenségének megtartása mellett, különböző államalakulásoknak. Hiszünk abban, hogy ennek az ideje is elkövetkezik s ez a nemzet hivatását régi területének birtokában fogja időtlen időkig betölteni. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A mi szemeinket, amelyek a majdan betöltendő királyi székre személyt keresnek, egyetlenegy más szempont sem irányithatja soha: sem magán-, sem osztály-,, sem semmiféle más érdek, egyedül csak ez a nagy nemzeti érdek. Az kerülhet csak a független, szabad magyar nemzet trónjára, aki ennek a szivéből kitéphetetlen ősi szent vágyát, az ő integer hazáját a legjobban, legteljesebben fogja biztosítani. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Csontos Imre: Nem a kariizmus! Kováts J, István: Ebben a hitben, nem kényszerből, hanem benső meggyőződésből a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a szélsohaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Én ugyan a tárgyalás alatt lévő javaslat ellen iratkoztam fel, ez azonban nem azt jelenti, hogy én mindazt, ami ebben a javaslatban meg van irva, szívvel-lélekkel és örömmel ne támogatnám. (Zaj. Elnök csenget.) Ami ebben a javaslatban foglaltatik, hogy a nemzet visszanyeri a maga önrendelkezési jogát és hogy az uralkodó s a HabsburgLotharingiai ház trónvesztése kimondatik, avval teljesen, tökéletesen egyetértek (Helyeslés jobbfél öl) és azt a mai viszonyok- között elegendőnek is tarbanám. Akkor azonban, amikor mi a trónvesztést kimondjuk, szükségesnek tartanám azt is, hogy ezeket a Habsburg-aktákat végleg lezárjuk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a javaslat, bár — mondom — a lényegben és külpolitikai szempontokból mindenféleképen megfelel, nem elégíti ki a mi belső nemzeti érzésünket. E javaslat ugyanis nem detronizál mindent, amit detronizálni kellene. T, Nemzetgyűlés Î Mi itt a HabsburgLotharingiai házat detronizáljuk, de a HabsburgLotharingiai háznak voltak és vannak olyan tagjai is, akik nincsenek beirva a góthai almanachba. A Habsburg-házzal együtt uralkodtak itt mindig rossz szellemek, uralkodott a polgári szabadság elnyomása, (ügy van! a jobb- és a évi november hó 4-én, pénteken. szélsöbaloldalon.) uralkodott a belső testvérviszály, uralkodott és uralkodik ma különösen, és hatalmassá vált ez a Habsburg-házi szellem, a nyomor, és uralkodott és uralkodik itt még a hazugság . . . Csontos Imre: Gyönyörűen virágzik! Rupert Rezső : . . . s megvan az is, hogy ennek a nemzetnek a törvényeinkben, történelmünkben nincs meg a folytonossága. Hiszem ós vallom, — és ez igy van — hogy a nemzet élő, belső akarata szerint, minden meggondolás és minden megfontolás nélkül — mert hiszen a természetadta jogairól van szó, azokról a jogokról, amelyekkel Isten minden nemzetet felruházott — még kétség tárgyává sem lehet tenni a magyar nemzetnek, magyar népnek akarata szerint, hogy itt a Habsburg-ház trónvesztésót kimondjuk. Nem nép az, elveszett annak a jövendője, amely akkor, mikor az Isten, a viszonyok és a történelem lehetővé teszik számára, hogy a teljes rendelkezési jogot visszanyerje, nem nyúl ahhoz. (Ugy van! jobbfelöl.) Szó esett itt arról a Ház egyik mai szónoka részéről, hogy mi nem volnánk hivatva ebben dönteni, mert hiszen elszakított testvéreink nem szólhatnak hozzá, nem szavazhatják meg velünk együtt a mi önrendelkezési szabadságunkat. Itt egy népnek természetjogáról, az Isten által adott ősjogáról van szó; ezt joga van a nemzet bármily kis töredékének is kimondani, mert hisz fel kell tenni, hogy ahhoz hozzájárul mindenki, sőt ki sem kell mondani, kimondás nélkül is a nemzetet a teljes önrendelkezés joga illeti meg. Benkő Gábor : A székelyek is ezt várják ! Rupert Rezső : Hivatkoznak itt kényszerhelyzetre; hivatkoznak arra, hogy mi most kényszerhelyzetben szégyen és gyalázat közben tárgyalunk. Rámutatok ez alkalommal e kérdésnél arra, hogy annak nem mi vagyunk az oka és nem a nemzet, (Ugy van! jobbfelöl.) amely belső akaratából kifolyólag kezdettől fogva akarja az önrendelkezési jogot, a teljes nemzeti és polgári szabadságot, mert bizonyság erre egész történelme, megvívott szabadságharcai. Ha kényszerhelyzetről lehetett szó valamikor és lehet ma, akkor kényszerhelyzet volt a Habsburg-ház uralkodása alatt hozott törvények meghozatala. Ez történt kényszerhelyzetben, (Ugy van ! jobbfelöl:) mert hiszen el sem lehet képzelni, — hogy csak pár példát említsek, — hogy a magyar nemzet törvényhozása szabad akaratból, a nemzet valódi akaratából olyan törvényeket hozhatott volna, mint például az 1715:XLIX. te, amely II. Rákóczi Ferencet és társait hazaárulóknak deklarálja. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsöbaloldalon.) Szijj Bálint : És amely Kossuth Lajost kihonositotta ! Rupert Rezső: A nemzetek, a népek ősjogaiba és az erkölcsi rendbe ütköző ilyen tör-