Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-259

116 A Nemzetgyűlés 259. ütése 192: zetei között csak kettő van, a brit és a francia, amelynek oly régi múltja van, mint nekünk ; az egyiket tenger környékezi, a másik féloldalával tengerre támaszkodik. Ezt a nemzetet a népván­dorlás s a Kelet és Nyugat összecsapásainak hul­lámai egy ezredév viharaival ostromolták, de mint a tenger szirtje, megállott és hisszük, hogy meg is áll egy ujabb ezredévben is. (Élénk taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Hogy ez a nemzet meg tudott állani itt, Keletnek és Nyugatnak ütköző pontján, ahol Kelet és Nyugat annyiszor össze­mérte csatáit, az elsősorban annak a csodálatos isteni adománynak ; alkotmányozó képességének, jogtiszteletének és jogalkotó bölcseségének kö­szönhető, amejyet az örökkévaló Isten, aki néki ezt a hazát adta, sok gyönge és — fájdalom — rossz tulajdonsága mellett megadott neki. Ezzel a tulajdonságával szorosan összefügg ennek a nemzetnek féltéken}", aggódó szeretete független­sége és szabadsága iránt. (Élénk tetszés és taps a jobboldalon.) Ez a nemzet, amikor arról volt szó, hogy vá­laszthatott volna a fejedelmi kegy és a háttérbe­szorittatás, az elnyomatás között, inkább ette a mostohagyermekeknek járó száraz kenyeret, s könnyeit hullatta rája és mártirvérrel vegyesen ette azt, de lakájmódon meghódolni sohasem tu­dott, (ügy van ! Taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A lelke mélyén élő ezt a szent függetlenség- és szabadságvágyat, amely büszke daccal a »csak "azért is«, — a »csak azért sem« gondolatával össze­forrva élt, csodálatos módon juttatta kifejezésre az a nagy költői lélek, akiben a magyar lélek a legmagasabban lángolt : Petőfi, amikor a Kutyák dalával szemben a Farkasok dalában meg tudta mondani, mintha a nemzet millióinak lelke szólt Volna belőle korbácsolt érzésekkel, hogy : »Fázunk és éhezünk s átlőve oldalunk, részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk.« (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ez a nemzet megmutatta nemcsak egy ezredév viharaiban, de az elmúlt hetek eseményeiben is, hogy tudja azt, hogy ezred­éves állami létének zavartalan fön maradása és boldogabb, a régi határaira hatalmas arányokban kiáradó nemzeti létének biztositása érdekében mi a kötelessége, (ügy van ! jobbfelől.) A nemzet azzal, amit az elmúlt két évben tett, nem szolgált rá arra, hogy külső nemzetek beavatkozzanak az ő legben­sőbb és legszentebb ügyeibe, (ügy van ! a jobb­és a szélsőbaloldalon.) Épen azért mi a magunk ré­széről fölemeljük tiltakozó szavunkat, szivünk­nek, lelkünknek legeslegmélyéről, egy ezredéves múltnak hatalmas történeti alapzatáról és til­takozunk az ellen, hogy kiskorúakként kezeljenek minket s az ő akaratukat reánk akarják oktro­jálni, (ügy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Mi szabadon, függetlenül, minden külső akarat­nyilvánulástól, a nemzetben élő érzelmektől s a nemzet jövőjét biztosító' életösztöntől indíttatva, megtaláltuk volna, meg is akartuk találni ebben a , évi november hó 4-én, pénteken. rendkivül fontos és kényes kérdésben is a ki­vezető utat. T. Nemzetgyűlés ! Mi, akik ezen a téren az álláspontunkat, amióta ez a Nemzetgyűlés össze­ült, isméteJte;i, félremagyarázhatatlan módon min­denkor leszögeztük ; igy a párt, mint ilyen, 1920 december 3-án, majd 1921 február 3-án s két nap múlva, február 5-én, azután az elmúlt hetekben, amikor pro grammpontjait leszögezte, — minden­kor egész határozottan azon az állásponton állot­tunk, amely álláspontot most a t. kormány mint törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé terjeszt. (ügy van ! a jobboldalon.) Végtelenül fáj nekünk, hogy a mi legszentebb meggyőződésünkből folyó álláfefoglalásunknak hatalmas erkölcsi bázisát s az állásfoglalásunk mögött álló magyar nép milliói szivének, lelkének akaratát (ügy van ! Taps jobb­felől.) a külföldi beavatkozás egyesek szemében talán kérdésessé teheti. Mi mindenkor a legnagyobb lojalitással ke­zeltük ezt a kérdést, (ügy van ! jobbfelől.) Habár a Nemzetgyűlés az uj alkotmányos rendet meg­alapozó 1920. évi I. tc.-ben önmagának tartotta fönn ezekben a kérdésekben is a döntés jogát, több izben ismételten kifejezésre juttattuk, hogy ha valakinek kétsége van az iránt, hogy ebben a kérdésben a nemzet véleménye még nem kérdez­tetett meg, mi odaállunk a nemzet elé, (ügy van ! a jobboldalon.) döntésre hivjuk a nemzetet s a nemzet döntő szava előtt és a nemzet szuvereni­tásának milliók lelkéből megnyilatkozó döntése előtt kell, hogy mindenki meghajoljon, (ügy van ! a jobboldalon.) De azt is kimondottuk mindenkor, hogy ebben a kérdésben kizárólag a törvényes döntést ismerjük el egyedül jogosnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ismételten tiltakoztunk, amikor külön­böző puccskísérletek hírei lábrakeltek s az okira­toknak hosszú sora állt a rendelkezésünkre, ame­lyek azt mutatták, hogy folyton-folyvást meg­ismétlődő kísérletek voltak arra, hogy a nemzeti szuverenitás egyetlen törvényes birtokosának, a Nemzetgyűlésnek döntését meg nem várva, kény­szereszközzel, puccs segítségével vigyék dűlőre ezt a kérdést, (ügy van ! a jobboldalon.) Ez ellen mindenkor a leghevesebben, a leg­energikusabban tiltakoztunk. Hangoztattuk ezt 1920 december 18-án, midőn mint a párt hivatalos szónoka az akkori kormányéinöknek, Teleki Pál­nak bemutatkozó beszédére adott válaszunkban kifejtettem, hogy mi ezt a kérdést törvényes mó­don kívánjuk rendezni s a részletezésnél csupán azt kötöttük ki, hogy minden más államtól füg­getlen nemzeti létünk alapjától el nem tántorodunk. Kimondottuk azt is, hogy mielőtt a kérdés személyi része rendeztetik, szigorúan szabályozni, körül­határolni akarjuk a királyi hatalom jogkörét, hogy tiszta helyzetet teremtve a jog világában, nyugedt lelkiismerettel térhessünk át ezen kérdés legkényesebb, legnehezebb részére : a személyi részére. Bár éreztük és tudtuk, hogy ebben a kér­désben a nemzet óriás többsége velünk van, (Élénk -, taps a jobboldalon.) bár tudtuk, hogy ebben a Nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom