Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-230
24 A Nemzetgyűlés 230, ülése 1921. évi július hó 16-án, szombaton. szabbitással már meghagytunk a kisbérlők kezén, a birtokosok egyes helyeken felmondják és vissza akarják venni. Hogy ugy a kisbérlők, mint a birtokosok tisztában legyenek a helyzettel, kijelentem itt a Nemzetgyűlés előtt, hogy a meghosszabbító rendelet az 1921/22. évre szól, és a kisbérlőktől húsz holdig a bérleti földet elvenni nem lehet. Ha azonban ezt a rendeletet sokan elfelejtették volna, akkor — ha ennek szükségessége fen forog — ujabb rendeletet fogok kibocsásani és nem fogom megengedni azt, hogy a földbirtoktörvény végrehajtása előtt a kisbérletek, amelyek kisemberek kezén vannak, tőlük elvétessenek. (Általános helyeslés.) Felhasználva az alkalmat, amikor a Nemzetgyűlésen felállók, ezeket tartottam szükségesnek elmondani, hogy megnyugtassam azokat a szegény embereket, akik deputációba jönnek hozzám, hogy csak maradjanak otthon és legyenek nyugodtak, a kisbérleteket nem engedjük a kezükből kivenni. (Általános helyeslés.) Az elmondottak alapján kérem válaszom tudomásulvételét. (Éljenzés és taps.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szo. Gunda Jenő: A minister ur válaszát megnyugvással tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a földmiveléjügyi minister urnák Gur.da Jenő képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ily értelemben mondom ki a hatáorzatot. Következik Oláh Dániel ! (Nincs itt !) Nincs jelen. Az interpelláció töröltetik. Következik Kontra Aladár. Kontra Aladár : Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék megengedne, b,ogy mterpellációmat a legközelebbi interpellációs-napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen I) A Nemzetgyűlés hozzájárult az interpelláció elhalasztásához. Következik Kerekes Mihály. OrbÓk Attila : Hol az ellenzék ? Nem határozatképes a Ház ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A magyar államvasutak igazgatósága a 36. és 38. számú hivatalos lapjában több száz embert nyugdíjaztatott az Államvasutaktól a következő kitételekkel : beigazoltan hazafiatlan, társadalomellenes, vag)^ a közerkölcsökbe ütköző magatartást tanúsítottak, tehát az illetőket nyugdíjba küldi . . . Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister; Nem nyugdíjba küldi ! Kerekes Mihály:... illetőleg felmondja nekik a szolgálatot. T. Nemzetgyűlés ! Az 1920. évi XI. te. 4. §-a azt mordja, hogy (olvassa) : »Felhatalmaztatik a magyar királyi ministérium, hegy a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolithassa azokat az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik az 1918. október 31-től jelen törvény hatályba léptéig terjedő időben beigazoltan hazafiatlan, társadalomellenes vagy közerkölcsbe ütköző dolgokat követtek el.« Nekem az ellen abszolúte semmi kifogásom nincs, ha az államtól és az államvasutaktól — speciell az államvasutakról lévén most szó — létszámcsökkentés céljából elbocsátanak vagy eltávolítanak alkalmazottakat. Mai interpellációm anyagát tisztán és kizárólag az képezi, hogy a törvény maga leszögezi azt a tényt, dogy beigazolva kell lennie annak, hogy az illető hazafiatlan, társadalomellenes és közerkölcsbe ütköző dolgot követett el. De amikor a törvényt így magyarázom, viszont szükséges annak a felfogásomnak kifejezést adnom, hogy mit tekintek én beigazolt dolognak. Én beigazolt ténynek csak azt tartom, ha valakiről tényleg megállapittatott az, hogy azokban az időkben hazafiatlanul, társadalomellenesen vagy erkölcstelenül viselkedett. Már most ki lehet jogosult annak megállapítására, hogy ez tényleg igy van-e % Vájjon nem egyedül a magyar biróság-e, amely megállapitaná, hogy az illető tényleg törvénybe ütköző dolgot követett el, vagy pedig megállapít hat ja-e azt, hogy ugy fejezzem ki magamat, mert ez most nagyon gyakori — egy feletőlen szerv is ? Fangler Béla : A fegyelmi bíróság ! Kerekes Mihály: Vagy megállapithatja-e azt a fegyelmi bíróság ? Fangler Béla : Világos dolog ! Kerekes Mihály : Azt hiszem, hogy Fangler Béla t. képviselőtársam összeütközésbe jön a minister úrral, mert hiszen az illetőkkel szemben a fegyelmi bíróság ezt még nem állapította meg. Mivel ez világos, én még tovább mennék, mert ha a fegyelmi bíróságot el kell ismernem, amint hogy el is ismerem annak a szervnek, amely hivatva van megállapítani azt, hogy követett-e el az illető bűncselekményt vagy sem, akkor nézetem szerint, ha meg akarunk egy embert bélyegezni egy egész életre, én csak azt az egyént, azt á családot bélyegezném meg a nagy nyilvánosság és a világ előtt, akiről a magyar független bíróság megállapította ezeket a tényeket. Mert egészen más az, ha valakit a szolgálatból egyszerűen eltávolítanak vagy felmondanak neki, mert szűkség van az állam szempontjából arra, hogy a létszámot csökkentsük, és egészen más az, ha valakiről hivatalos kiadmányban megállapítjuk, hogy hazafiatlanul viselkedett. Mert mit jelent ez ? Azt, hogy az illetőt — mert ez épen. olyan,mint a cseléd bizonyítványa — mindenütt bizonyos kontroll alá veszik, bárhova megy, először azt a bizonyítványt kérik tőle, amelyet a magyar államvasutaktól kapott. Azt hiszem, a cél el lett volna érve akkor is, ha a magyar államvasutak igazgatósága a kiadmányban azt mondja egyszerűen, hogy az illető az 1920. évi XI. te. alapján távolittatik el. Én nem beszélnék semmit arról, hogy mit mond az a törvény és nem adnám ezt ki hivatalos kiadmányban
