Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-230

r A Nemzetgyűlés 230. ülése 1921. azért sem, mert a fegyelmi biróság ezeknek 90%­val szemben nem állapitotta meg ezt a tényt, ha­nem megállapította egy szerv, vagy esetleg javas­latot tehetett egy szerv, példának okáért az akkori zsűri. Tudjuk nagyon jól, hogy minden állami hivatalban alakultak ilyen zsűrik, még psdig ugy, hogy azok, akik hamarabb felismerték a helyzetet, összeálltak és ők voltak az elsők, akik a hazafias­ság szempontjából magukat igazolták s azután igazolták a többieket. Amint ezt már ismételten elmondottam, én nem tartom ezeket a zsűriket olyan szervnek, amelynek határozata alapján emberek százait egy egész életre meg lehetne bé­lyegezni. Ismétlem, hogy a kiadmányban foglalt határozat nemcsak arra szól, hogy az illető eltá­volíttatott az államvasutak szolgálatából, hanem az egy bélyegzővel távolittatott el, amely bélyeg­zőt esetleg még a fegyelmi biróság hozandó hatá­rozatával enyhíthet, de nem enyhítheti azt a ki­admányt, amelyet az államvasutak igazgatósága kiadott. S ha a fegyelmi biróság felmenti vagy dorgálásra itéli az illetőt azért, amit a kommün alatt vagy a forradalmi időkben elkövetett, akkor akármilyen Ítéletet kapott is az illető, még ha az ítélet felmentő volt is, már megkapta az állam­vasutak igazgatóságától azt a-dekrétumot, amely­lyel becsületes emberek elé nem mehet kenyeret keresni egy egész életén keresztül. T. Nemzetgyűlés ! A magyar vasutasság a kommün alatt — nem azért mondom, mert vas­utas vagyok, hanem azért, mert ez bíróilag van beigazolva — hazafiasán viselkedett. A királyi ügyészség, amely keresztülvizsgálta a Magyar Vasutasszövetség ügyeit, amely pedig szociál­demokrata szervezet volt, velük szemben is el­ejtette a vádat, tehát a királyi ügyészség Magyar­országon még a vasutasság szociáldemokrata szervezetével szemben is megállapította azt, hogy nem volt kommunista, hogy nem követett el olyan cselekményeket, amelyek a Btk. értelmében ül­dözhetők volnának. Az Államvasutaknak hivatalos lapja akkor is volt. Az illetők, akik a rendelkezéseket a kom­mün alatt kiadták, miért nem tagadták meg a szolgálatot, s miért állnak ma is vezető pozícióban az Államvasutaknál ? Miért nem bocsátottak ki akkor egy felhívást a hivatalos lapban, azt mondva: Te szegény váltókezelő, vagy te szegény szolga, tagadd meg a szolgálatot ennek a rendszernek, amely hazafiatlan és amely az országot romlásba dönti és ne végezzetek szolgálatot a kommün ve­zetőségének ! Hiszen minden rendelkezés, amelyet a vasutasság végrehajtott, az Államvasutak igaz­gatóságától, hivatalos, felelős személyektől jött. A rendelkezéseket akkor ép ugy adták ki mint ma, s a külső szervek akkor is csak végrehajtották a felsőbb utasítást, mert nekik akkor is a felsőbb­trégük volt az Államvasutak igazgatósága. Szolnokon előfordult egy olyan eset, hogy megbélyegeztek egy olyan embert, akit a kommün alatt megbüntettek azért, mert nem volt hajlandó a vezénylő tisztet »elvtárs«-nak szólítani. S most NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi július hó 16-án, szombaton. . 25 az illetőt ezzel a dekrétummal elküldik a szolgálat­ból s a vezénylő tiszt még ma is ott van ezen mi­nőségben azon a helyen, aki megbüntette az ille­tőt azért, mert nem volt hajlandó őt elvtársnak szólítani, kijelentve, hogy : lehet bármilyen rend­szer, én a régi társadalomnak vagyok a híve, és önt továbbra is vezénylő tiszt urnák szólítom. Ezért kétszer lebüntette az illetőt. Minthogy én az életet ismerem, a múltkor fel­hívtam az igen t. kereskedelemügyi minister ur­nák a figyelmét egypár emberre. Majd épen kis­gazdapárti szempontból fogok az egyik emberünk­ről beszélni. Amikor felhívtam a minister ur figyel­mét erre a dologra, azt mondotta, hogy nézzem meg, milyen rettenetes dolgok vannak az akták­ban, őszintén megvallva, én nem mentem el megnézni, hogy mi van az aktákban, mert isme­rem a tényállást. Ha más van az aktákban, mint amit én ismerek, akkor azokban csak nem valódi tényállás lehet lefektetve. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Már most nagyon érdekes az, hogy mikor a kommün megdőlt, hogyan tör­tént az igazolás. Nagyon jól tudjuk, hogy a hiva­talos szervekből, a minist eriumokb ól, stb. bizonyos ellenforradalmi csoport ragadta Magyarországon kezébe a hatalmat, s ezek igyekeztek elhelyezkedni. A magasabb állású emberek a mellettük lévőket igazolták, hogy meglegyen az a szerv, amely majd az igazolást végezni fogja. Birtha József: Szóval igazságtalanság tör­tént ! Kerekes Mihály : Feltétlenül történt igazság­talanság az igazolásoknál. Erről beszélek épen. Azt, hogy igazoljanak mindenkit a kommün alatti magaviseletéért, aláírom ; de az igazolás történ­jék ugy, hogy az illetőt hallgassák ki és hallgassák ki azokat a mentő tanukat is. Be van ma igazolva, hogy igen sok áruló akadt, az egyik beárulta a másikat bosszúból. Még a kir. törvényszéknél is beigazolódott ez. Amikor tehát az életben er­kölcsi szempontból meg akarunk valakit bírálni, szükséges, hogy a mentő tanuk is meghallgattas­sanak, mert hátha a feljelentő hazugul rágalma­zott. (Közbeszólások a középen.) Kár izgulni, mert ezt már beigazoltam itt a Nemzetgyűlés szine előtt. Most csak egy tényre hivatkozom. Amikor a kommün megbukott, a legelső iga­zolást egy rendszerető ember, Csóthy felügyelő vezette, ö ragadta kezébe a hatalmat, ő lett a legnagyobb keresztény, ő, aki, mikor én a kommün alatt a sztrájkot csináltam, táviratot intézett a tanácskormányhoz, amelyben tiltakozott az ellen, mintha ő és hívei velünk éreznének és kérte a mi példás megbüntetésünket. Es ez az ember igazolt egy egész csomó vasutast, ő folytatott le eljárást és az ő Ítélete miatt vesztették el kenyerüket többen. Vagy ott van a miskolci eset. Miskolcon dr. Stankovszky, az egyik osztály főnöke, végezte az igazolást, ö a fegyelmi osztálynak is főnöke volt, de egyúttal a kommün alatt a vasúti tanács­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom