Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-232

À Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hó 19-én, kedden. 61 lefoghatom, ha izgató beszédet tartott és akkor állitom a bíróság elé, amikor akarom. Az állam érdekében azt tartom helyesnek, hogy adjuk meg mindenkinek a polgári szabadságot ezen a téren, mert akkor tudjuk őket ellenőrizni. Ellenkező esetben csak az elégedetlenek táborát és a demagógiát növelik az országban, mig ha nyiltan beszélnek, ellenőrizni tudom őket és ha látom, hogy abban a beszédben államellenes vagy társadalomellenes kifejezések vannak vagy olyan tettekre való bujtógatás van, amely ellenkezik az állam érdekével, akkor biróság elé tudom állítani őket. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Ezt a kabinetet, amely az utóbbi időben összeállittatott, mi magunk között nagy kabinetnek neveztük, mert határozott tény, hogy nagy erők foglalnak benne helyet. Abszolúte nem kivánom a kormány magatartását kritika tárgyává tenni ; én mindig tisztán és kizárólag közgazdasági érdekekre hivatkozom és miután az ország érdeke az, hogy itt a termelő munka megindittassék, ennek a - termelő munkának megrnditásától nem sajnálok semmi eszközt. Ne higgye a kormány azt, hogy 300 milliós építkezési adománnyal lehet megindítani a termelő munkát Magyarországon. Ehhez milliárdok kellenek és ha milliárdokat adunk le, akkor joggal várjuk a kormánytól, hogy ebből olyan összeget adjon erre a célra, amely biztosítja Magyarországon a közrendet, a békés megnyugvást. Amint mondtam, én legfeljebb addig megyek el az indemnitás megadásában, hogy két hónapot adok a kormánynak. Budaváry László : No még egy kicsit ! Kerekes Mihály : Teljes lehetetlenség, hogy többet adjak. A pénzügyminister urnák letelik az egy esztendei ideje, el fog menni, ugy mint Korányi, anélkül, hogy kritizálhatnók a költségvetését. El fog menni Amerikába és onnan fog ő kritizálni bennünket. (Derültség.) ö fogja elmondani a véleményét, nekünk pedig nem lesz módunkban, hogy a pénzügyminister urat kritika alá vegyük. (Igaz ! balfelől.) Ugron Gábor : Igaza van ! Kerekes Mihály : Most csak az a kérdés, hogy a pénzügyminister ur megváltoztatja-e azt az álláspontját, hogy egy esztendőt tölt az ország pérzügyministeri székében s akkor el fog menni. Én hiszem, hogy nem fogjuk oly könnyen elereszteni. De azért, ha ez az elhatározása áll, akkor én nekem okom van arra, hogy ne szavazzam meg a pénzügyminister urnák, illetőleg a kormánynak ezt a felhatalmazást, mert én mindenesetre a pénzügyminister ur költekezését, a pénzügyminister uj költségvetését kritika alá akarom venni és kritika alá akarja és fogja venni az a párt is, amelyhez nekem szerencsém van tartozni.Éa tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy a pénzügyminister urnák olyan felhatalmazást adjak, amelynek alapján majd azt mondaná, hogy az én időm lejárt, most pedig alászolgája, és olyan helyzetben lennénk, mint amilyenben Korányival szemben voltunk. Somogyi István : Megírhatod neki Amerikába ! (Derültség balfelől.) Kerekes Mihály : Én azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur pénzügyi politikája csődöt mondott ; csődöt mondott pedig azért, mert ő tisztán és kizárólag a fogyasztási adóra bazirozza az egész pénzügyi politikáját. Én, t. Nemzetgyűlés, sokat hallottam arról itt is, künn is, hogy a valutajavulás mivel áll összefüggésben. Miután pénzügyi szakértő nem vagyok, sem közgazdasági szakértő, mint Ereky Károly t. barátom, igy nem vagyok abban a helyzetben sem, hogy a valuta alapjából induljak ki. Én csak egyet látok, azt, hogy az a, valuta nem lehetett olyan erős, mint amilyen erősnek mi azt hittük és nagyon rosszul jártak az állami tisztviselők, akik arra számítottak, hogy a valuta javulásában kapják meg majd a fizetésrendezést. (Igaz ! Ugy van I balfelől.) Hát ezt igazán megígérték felelős tényezők számos alkalommal és szegényeket felbiztatták ebben az irányban, hogy most p?dig felmegy a korona 5 centimesre és meg fogják az állami tisztviselők kapni a fizetési különbözetet a valuta javulásával. Épen ez mutatja, hogy milyen szerencsétlenül jártak a tisztviselők, akik akkor sem kapnak többet ugyebár, mikor az árfolyamok leesnek, mert akkor is oda vannak kötve ahhoz a fixfizetéshez és őrajtuk ez nem segített semmit. G-aal Ghszion t. képviselőtársam azt mondotta tegnap, hogy a munkások vagy a szegény emberek, akik őröltetni visznek búzát, ne szóljanak egy szót sem, mert ők ma csak 6, mondd hat korona adót fizetnek. Hát ha ez igy volna csak magában és ha azt mondanák, hogyha 6 korona egyenes adót megfizetik és többet nem, akkor rendben volna a dolog. Azonban nem igy áll a helyzet, mert a minister ur a fogyasztási adók egész sorozatát hozta és addig, amig Gaal Gaszton igen t. képviselőtársam ezer holdon gazdálkodván, ugyanúgy csak az egyenesadót fizeti az ezer holdja után, az ezer holdja azonban nem fogyaszt, a fogyasztási adót tehát nem fizeti az államnak, addig az a szegény munkás, aki mindig abból a fixfizetéséből él, amit megkeresett, a fogyasztási adók egész sorozatát fizeti ebben az országban. Ez az igazságtalanság és nem az, hogy koronát rójunk ki rá. Az szívesen fizetne meg 60 koronát is, csak mentesítve lenne a fogyasztási adótól. Már pedig azt hiszem, hogy Magyarországon legalább az állami bevételeknek* nem az egyenesadó, hanem a fogyasztási adó volt mindig az alapja és a fogyasztási adórendszer az, amelynek révén beszedik ma a milliárdokat, valamikor pedig beszedték a milliókat és amelynek alapján épen azok fizetik a legtöbb adót, akiknek legkevésbé van meg hozzá a tehetségük. T. Nemzetgyűlés ! A minister ur adónemei között van az az úgynevezett háborús nyereségadó. Én mindig csak abbál a szempontból hivom fel a minister ur figyelmét ezekre a kérdésekre, hogy akkor, amikor azt látjuk, hogy itt nem az egyenlő elbánás elve érvényesül, vagyis nem lát-