Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-232
A Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hó 19-én, kedden. .55 hogy a fényűzési adó terén különböző visszaélések voltak a törvény meghozatala óta; különösen konkrét esetekben a magánforgalomban luxustárgyak továbbadattak ugy, hogy azok után nem lehetett kivetni fényűzési adót. Egy eklatáns példa volt erre, hogy egy bérvállalat vett autókat, amelyeket nem lehetett megadóztatni, mert az üzlet folytatásához szükségesek voltak ; Azonban továbbadta az autókat és ujakat vett. (Ugy van ! jobb felől.) Tehát, hogy ennek elejét vegyük, kérem ezt az általam javasolt szakaszt uj szakaszként beiktatni, aminek megtörténtével természetesen a további szakaszok eggyel magasabb számot nyernek. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Nemi) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy felteszem az előadó ur által javasolt uj szakaszra, majd a régi 70, illetőleg, ha az uj 70. szakaszt el méltóztatnak elfogadni, uj 71. szakaszra. Méltóztatnak a kérdést ekkónti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor felteszem a kérdést ; méltóztatnak-e az Őrffy Imre képviselő ur által beterjesztett uj 70. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) E szakasz elfogadtatott. Most felteszem a kérdést. Méltóztatnak-e a régi 70., most már 71. számot nyert szakaszt változatlanul elfogadni? (Igen!) A 71. § elfogadtatott. Következik a 71., illetőleg az uj számozás szerint 72. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 71 — 73., illetőleg az uj számozás szerint 72—7k. §-okat, amely eh észrevétlenül elfogadtatnak). Elnök : így az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a tett módositásokkal elfogadtatott. Ezzel egyidejűleg a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének, valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége szombathelyi, győri és székesfehérvári helyi csoportjának és a dunaföldvári községi mezőgazdasági bizottságnak kérvényei is elintézést nyertek. Következik napirend szerint Erühwirt Mátyás képviselő ur indítványának indokolása a földhaszonbérleti uzsora megakadályozása tárgyában. Az indítványozó képviselő urat illeti a szó. Frühwirth Mátyás : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mezőgazdaságunk fontosságáról, jelentőségéről (Zaj. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) ebben a Házban nagyon szép és tartalmas beszédek hangzottak el. De ha ez a meggyőződésünk, amelyet hozzáfűzünk a mezőgazdaság fejlődéséhez, nem fog kulminálni törvényhozási intézkedésekben, akkor a sok szó el fog hangzani anélkül, hogy hatása lenne a mezőgazdaság fejlődésére. Meg vagyok győződve arról, hogy annak az országnak, amelyben a lakosság egynegyedével, 25°/o-kal szaporodott, kétszeres súlyt kell helyezni a mezőgazdaságra. A régi Magyarországban az 1910-iki népszámláláskor (Halljuk! Halljuk!) a lakosság sűrűségének a száma négyzetkilométerenkint 58 lélek volt, most azonban a csonka Magyarországon a háború után már felszaporodott a lakosság száma négyzetkilométerenkint 82 lélekre. Ha tehát mi a többletet, ezt a 24 embert négyzetkilométerenkint, el akarjuk látni, akkor első feladatunk az, hogy mezőgazdaságunk többtermelését mozdítsuk elő, mert hiszen a magyar föld kénytelen lesz 25°/o-kal több embert eltartani, mint a háború előtt. Messze vezetne, ha a mezőgazdasági többtermelésre kitérnék, ez nem is célom. Nem akarok különbséget tenni abban és nem akarom fejtegetni azt sem, hogy a mezőgazdasági többtermelés szempontjából a magán-, vagy a bérleti gazdálkodás-e az, amellyel többet lehet termelni ; reá bizom ezt azokra, akik ebben a Házban sokkal több gyakorlati érzékkel és gyakorlati tudással bírnak és sokkal jobban hivatottak arra,hogy eztakérdésteldöntsék. Azonban engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy egyet leszögezzek : azt, hogy a bérleti gazdálkodásnak nagy érdemei vannak a magyar földön, A bérleti gazdálkodás eredménye volt az, hogy a magyar földből több terményt, több gyümölcsöt lehet ma kihozni. A bérleti gazdálkodás mindig több és több helyet foglal el Magyarországon. Bár vannak Európában országok, ahol a bérleti gazdálkodás meghaladja a 50—55°/o-ot, s Magyarországon nem vagyunk még annyira, — azonban a háború alatt Magyarországon a bérletek száma nagyon megszaporodott. Egyre azonban engedje meg a Nemzetgyűlés, hogy rámutassak. Magyarországon, illetve csonka Magyarországon az 19 L0. évi népszámlálás szerint a 100 holdon felül bérletek száma összesen 2700 volt. Ebből a 2700 bérlőből keresztény volt 1450, zsidó 1250. Ez mutatja, hogy a bérleteknek majdnem a fele zsidókézen van. Most azonban még inkább elterjedtek a magam nyomozásának számadatai szerint, mert hiszen uj hivatalos számadatok nem állnak rendelkezésünkre. így kiderül, hogy az 500 holdon felüli birtokok bérlőinek nagyobbik része, körülhelül háromnegyedrésze zsidó. Ha ebből a szempontból nézem a bérleti kérdést, aggodalommal kell tekintenem a jövőbe. A földbirtokreformmal még nem fejeztük be a nemzeti birtokpolitikát. Ha tenni akarunk és tennünk kell, akkor a földbirtokkérdést rendbe kell hoznunk, a bérletek tekintetében is, mert hiszen a földbérlő átmeneti állapot a birtokossághoz. A nincstelenből lesz bérlő és a bérlő lassacskán megveszi azt a birtokot, a nagybérlő lassacskán földbirtokos lesz. Minden állam ebből a szempontból nézte ezt a kérdést és segítette a bérlőket, hogy lassacskán birtokosok legyenek. Ha tehát nemzeti szempontból
