Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-254
A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921. bol bennünket, akkor a magyar lélekben olyan szakadás áll be Ausztriával szemben, amelyet betölteni sohasem lesz lehetséges. (Úgy van! ügy van !) Kötelességemnek tartottam ezt mint olyan ember, akinek ereiben osztrák vér is csörgedez, elmondani, hogy Ausztria jól tudja meg, hogy nem lesz közöttünk egyetlenegy ember sem, aki nem fogja szent kötelességének ismerni, hogy a lelkekben Ausztriával szemben ezt az elkeseredést ápoljuk, ha Nyugat-Magyarországot tőlünk elszakítja. (Elénk helyeslés és taps.) Mint Sopron sz. kir. város képviselője a város nevében ünnepélyesen tiltakozom az ellen, hogy a várost és Nyugat-Magyarországot osztrák igába bocsássuk. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezheti. Sándor Pál képviselő ur szintén napirend előtt kért szót. A képviselő urnák az engedélyt megadtam. Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján szólalok fel. Múltkori egyik felszólalásomban érintettem a Futura ügyét és azt is emiitettem, hogy báró Lers Vilmos ott a kormány képviselője. O velem azt tudatta, hogy ebben a tekintetben tévedtem. Más helyreigazítást nem kaptam tőle, hanem csak, azt, hogy a kormányt más képviseli. Kötelességemnek tartom itt a Ház előtt kijelenteni, hogy ebben az egy pontban tévedtem, hogy báró Lers Yílmos nem a kormányt képviseli, hanem más ül benn a Futurában a kormány képviseletében. Báró Lers Vilmos csakis mint délégué foglal benn helyet, tehát csak a Eutura igazgatóságát képviseli az ügyvezető igazgatóság mellett. Elnök: Napirend szerint következik az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Vasadi Balogh György jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki a felolvasott törvényjavaslathoz szólni? Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés! A felolvasott törvényjavaslatra vonatkozólag bátor leszek néhány stiláris, részben pedig értelemzavaró részlet korrigálására vonatkozó javaslatot előterjeszteni. A 2. §-hoz elfogadta a Nemzetgyűlés Drozdy képviselő urnák egy beszúrását, amely a negyedik sorba lett volna beiktatva. Miután azonban ezen beiktatás folytán ez a mondat értelmetlen, bátor vagyok proponálni, hogy ez a beszúrás >A vagyonváltságmentes terület azonban nem NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi augusztus hó 23-án } kedden. 617 lehet nagyobb, mint amekkora ezen intézménynek fentartásához elegendő« a hatodik sorba tétessék és a következő részlet »továbbá« kötőszóval kapcsoltassák ehhez a beszúráshoz. A második: Ugyanennek a szakasznak 7. pontjában »a városoknak és községeknek saját tulajdonukat alkotó beltelkei« szavak törlendők, miután ez már az első pontban kifejezést nyert. A 4. §-nál a negyedik bekezdés első sorába »adónak« helyett »földadónak« teendő. Ugyanezen szakasz harmadik sorában »jövedelmet hoz« helyett »hozadéka van« teendő. Ugyanezen szakasz 4. sorában »jövedelme szabályszerű besorozás utján lesz megállapítva« helyett »jövedelmét szabályszerű besorozás utján kell megállapítani« teendő. A 18. § első pontjában »az állam, a törvényhatóságok és községek« helyett »az állam, a törvényhatóságok, községek, rendezett tanácsú városok« írandó. A 109., 101. és 150. §-okban »kötelezi« helyett »kötelezheti« teendő. Végül a 170. § második sorában lévő »helyiérdekű« szó törlendő. Tisztelettel kérem a módosítások elfogadását. Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott törvényjavaslattal szemben ? (Nincs !) Ha nincs, a vitát bezárom és felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot az előadó ur által tett módosításokkal harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki. A törvényjavaslat kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Ezzel az ülések meghosszabbítására vonatkozólag hozott határozat hatályát veszti. Napirend szerint következik az 1921. évi XV. t.-c. 56. §-a alapján az 1921. év második negyedére a vagyonváltság tárgyában benyújtott pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1921. évi XV. te. 58. §-a akként intézkedik, hogy a vagyonváltságból "eredő bevételek a magyar államnak tőke- és kamattartozásai, valamint oly terhek törlesztésére fordítandók, melyeket a költségvetési vagy külön törvény kifejezetten a vagyonváltságból eredő bevételekre utal. Ugyanezen törvénycikknek 59. §-a felhatalmazza a pónzügyministert arra, hogy a vagyonváltságra előlegeket hívhasson be, de az 58. §-ban kötelezi arra, hogy e vagyonváltságnak felhasználására vonatkozólag az 1921/22. években minden negyedévben tegyen jelentést a Nemzetgyűlésnek. A pénzügyminister ur ezen felhatalmazás alapján az I. számú vagyonváltságtörvényre vonatkozólag behívott előlegekre, és azok mikénti felhasználására vonatkozólag jelentését megtette. Ebből a jelentésből megállapította a 78